Fotó: Videófelvétel
Ismét dróntámadást intézett Ukrajna Moszkva ellen pénteken kora reggel, a művelet során megrongálódott egy épület Moszkva központjában. A robbanást az orosz főváros üzleti negyedében is hallani lehetett – közölték orosz tisztviselők.
2023. augusztus 18., 08:042023. augusztus 18., 08:04
2023. augusztus 18., 08:532023. augusztus 18., 08:53
A Reuters szemtanúja, aki a környéken tartózkodott, „erős robbanásként" jellemezte a történteket.
Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a hivatalos csatornáján, a Telegramon közzétett közleményében arról számolt be, hogy
Az Expo Center egy nagyszabású kiállítások rendezésére használt létesítmény, amely kevesebb mint 5 kilométerre van a Kremltől.
Az orosz médiumok által közzétett videón sűrű füst szállt fel a felhőkarcolók mellett.
Kijevből nem érkezett azonnali kommentár.
Közben az orosz védelmi minisztérium azt közölte: két orosz hadihajó visszavert egy ukrán támadást egy pilóta nélküli hajóval a Krím közelében csütörtökön.
A járőrhajók, a Pitlivij és a Vaszilij Bikov tüzet nyitottak az ukrán hajóra és megsemmisítették azt – közölte a hadsereg.
Eközben csütörtökön a NATO főtitkára a norvégiai Arendalban leszögezte: egyedül Kijev dönti el, mikor teljesülnek a feltételek, melyek az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyaláshoz szükségesek.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta: kizárólag az ukrán fél mérlegelheti, mi az, amit elfogadhatónak tart a tárgyalóasztalnál, a NATO feladata pedig Ukrajna támogatása.
Kedden Stian Jenssen, Stoltenberg vezérkari főnöke egy – ugyancsak Arendalban rendezett – panelbeszélgetésen felvetette, hogy az ukrán fél esetleg lemondhatna az orosz erők által megszállt területei egy részéről Moszkva javára a háború lezárása érdekében. Jenssen szavait Kijev felháborodással fogadta, a vezérkari főnök pedig ezt követően elnézést kért.
Stoltenberg csütörtökön hangsúlyozta, hogy a NATO nem változtat jelenlegi politikáján,
A júliusi, Vilniusban rendezett NATO-csúcson a tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt követően csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a csúcson hazája nem kapott meghívást a szervezetbe és leszögezte: Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért.
Egyébként csütörtökön egy amerikai illetékes azt közölte: az Egyesült Államok hivatalosan jóváhagyta, hogy Hollandia és Dánia F-16-os vadászgépeket adjon át Ukrajnának, amint a pilóták kiképzése befejeződik.
Mindeközben csütörtökön a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a Sky News brit tévécsatorna jelentésére hivatkozva arról számolt be, hogy a brit védelmi minisztérium három szerződést írt alá 115 millió dollár értékben, amelyek lehetővé teszik légvédelmi felszerelések küldését Ukrajnába.
A brit védelmi minisztérium a három közül a legnagyobb, 56 millió font értékű szerződését a norvég Kongsberg védelmi vállalattal kötötte.
Többek között a CORTEX Typhon típusú rendszerről van szó, a norvég gyártó a hét elején jelentette be, hogy hamarosan szállít ilyen eszközöket.
A két másik ügylet is a légvédelmet érinti, de ezekről a brit védelmi minisztérium nem közölt részleteket. A szerződéseket a brit vezetéssel Ukrajna számára létrehozott nemzetközi alap (IFU) keretében kötötték, amely immár több mint 770 millió fontot gyűjtött össze, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának.
A német kormány csütörtökön jelentette be, hogy újabb katonai segélyszállítmányt adott át Ukrajnának. A csomag tartalmaz két IRIS-T légvédelmi rakétakilövőt, több mint 4500 darab, 155 milliméter kaliberű füstlövedéket, tíz GO12-es földi megfigyelő radart, négy HX81-es nyerges vontatót, négy félpótkocsit, valamint nyolc rakodót.
Lukasenka: Ukrajna minden területét elveszítheti, az oroszok elvághatják Moldovát a Nyugattól
Rendezni lehet Oroszország és Ukrajna viszonyát, bár ez komoly erőfeszítést igényel – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Diana Pancsenko ukrán újságírónak adott interjújában.
Példaként felhozta, hogy a fasiszták és a kollaboránsaiknak tekintett banderisták tevékenysége ellenére a Szovjetuniónak a második világháborút követően jó kapcsolatai voltak Németországgal és később, a Szovjetunió szétesését követően külön-külön Ukrajnának és Fehéroroszországnak is. Mint mondta, a kapcsolatok kiépítésének első lépése az az, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani. Lukasenka kérdésre felelve úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges katonai művelet” elérte célját, mert a jövő Ukrajnája már sosem lesz olyan agresszív Oroszországgal szemben, mint korábban.
„Ilyen értelemben nem vitattuk meg a kérdést (Vlagyimir Putyin orosz elnökkel). De bátorkodom kimondani a véleményem.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős légvédelmirakéta-szállítmány érkezett pénteken Ukrajnába – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, a Petr Pavel cseh államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón.
A litván hatóságok pénteken közölték, hogy az orosz katonai hírszerző szolgálat, a GRU felelős egy 2024-ben történt gyújtogatási kísérletért egy litvániai gyárban, amely rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek.
Az Egyesült Államok minden lehetőséget az asztalon tart az iráni eseményekre való reakcióként – jelentette ki Mike Waltz amerikai ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ Biztonsági Tanácsában tartott rendkívüli ülésen.
A kijevi energiaellátási válság továbbra is „rendkívül súlyos” – jelentették be a hatóságok, miközben az ukrán biztonsági szolgálat szerint Oroszország energiainfrastruktúrára mért folyamatos támadásai „emberiesség elleni bűncselekményeknek” minősülnek.
Franciaországból, Németországból és más országokból érkező európai erők hadgyakorlatokat kezdtek csütörtökön Grönlandon, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmeztetett, hogy Washington „akár így, akár úgy” meg fogja szerezni a szigetet.
Alexandru Munteanu moldovai miniszterelnök kijelentette, hogy népszavazás esetén országa Romániával való egyesülésére fog szavazni.
Donald Trump elnök megtartja a venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado Nobel-békedíját, amelyet az csütörtöki találkozójuk során átadott neki – közölte a Fehér Ház egyik tisztségviselője.
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!