Hirdetés

Ukrán dróntámadásban rongálódott meg a moszkvai expóközpont, egy másik, tengeri dróntámadást meghiúsítottak az oroszok

•  Fotó: Videófelvétel

Fotó: Videófelvétel

Ismét dróntámadást intézett Ukrajna Moszkva ellen pénteken kora reggel, a művelet során megrongálódott egy épület Moszkva központjában. A robbanást az orosz főváros üzleti negyedében is hallani lehetett – közölték orosz tisztviselők.

Hírösszefoglaló

2023. augusztus 18., 08:042023. augusztus 18., 08:04

2023. augusztus 18., 08:532023. augusztus 18., 08:53

A Reuters szemtanúja, aki a környéken tartózkodott, „erős robbanásként" jellemezte a történteket.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester a hivatalos csatornáján, a Telegramon közzétett közleményében arról számolt be, hogy

Hirdetés

az orosz légvédelmi rendszerek lelőttek egy drónt, amelynek törmelékei az Expo Centerre hullottak.

Az Expo Center egy nagyszabású kiállítások rendezésére használt létesítmény, amely kevesebb mint 5 kilométerre van a Kremltől.

Az orosz médiumok által közzétett videón sűrű füst szállt fel a felhőkarcolók mellett.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna áll a dróntámadás mögött.

Kijevből nem érkezett azonnali kommentár.

Közben az orosz védelmi minisztérium azt közölte: két orosz hadihajó visszavert egy ukrán támadást egy pilóta nélküli hajóval a Krím közelében csütörtökön.

A járőrhajók, a Pitlivij és a Vaszilij Bikov tüzet nyitottak az ukrán hajóra és megsemmisítették azt – közölte a hadsereg.

Stoltenberg: Kijev dönti el, milyen feltételek mellett ül tárgyalóasztalhoz az oroszokkal

Eközben csütörtökön a NATO főtitkára a norvégiai Arendalban leszögezte: egyedül Kijev dönti el, mikor teljesülnek a feltételek, melyek az ukrajnai háború lezárását célzó béketárgyaláshoz szükségesek.

Jens Stoltenberg hangsúlyozta: kizárólag az ukrán fél mérlegelheti, mi az, amit elfogadhatónak tart a tárgyalóasztalnál, a NATO feladata pedig Ukrajna támogatása.

Kedden Stian Jenssen, Stoltenberg vezérkari főnöke egy – ugyancsak Arendalban rendezett – panelbeszélgetésen felvetette, hogy az ukrán fél esetleg lemondhatna az orosz erők által megszállt területei egy részéről Moszkva javára a háború lezárása érdekében. Jenssen szavait Kijev felháborodással fogadta, a vezérkari főnök pedig ezt követően elnézést kért.

Stoltenberg csütörtökön hangsúlyozta, hogy a NATO nem változtat jelenlegi politikáján,

tehát Ukrajna határainak továbbra is a nemzetközileg elismert határokat tekinti, és támogatja az ország területi egységét, szuverenitását.

A júliusi, Vilniusban rendezett NATO-csúcson a tagországok megállapodtak abban, hogy Ukrajna csak akkor fog tudni csatlakozni a szervezethez, ha „a szövetségesek ebben egyetértenek, és az ehhez szükséges feltételek teljesülnek”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt követően csalódottságának adott hangot amiatt, hogy a csúcson hazája nem kapott meghívást a szervezetbe és leszögezte: Ukrajna nem mond le azon területek iránti igényeiről, amelyeket sajátjának tart, cserébe a NATO-tagság perspektívájáért.

Washington jóváhagyta az F-16-osok átadását Ukrajnának

Egyébként csütörtökön egy amerikai illetékes azt közölte: az Egyesült Államok hivatalosan jóváhagyta, hogy Hollandia és Dánia F-16-os vadászgépeket adjon át Ukrajnának, amint a pilóták kiképzése befejeződik.

Arról ugyanakkor, hogy ez mikor történhet meg, nem érkezett bejelentés. Mint megírtuk, Ukrajna nem is számít arra, hogy idén amerikai gyártású F-16-osokat kaphat.

Mindeközben csütörtökön a Jevropejszka Pravda ukrán hírportál a Sky News brit tévécsatorna jelentésére hivatkozva arról számolt be, hogy a brit védelmi minisztérium három szerződést írt alá 115 millió dollár értékben, amelyek lehetővé teszik légvédelmi felszerelések küldését Ukrajnába.

A brit védelmi minisztérium a három közül a legnagyobb, 56 millió font értékű szerződését a norvég Kongsberg védelmi vállalattal kötötte.

Ez a dokumentum rendelkezik olyan drónellenes rendszerekről, amelyeket Ukrajna használhat az orosz drónok azonosítására, nyomon követésére, megzavarására, valamint megsemmisítésére.

Többek között a CORTEX Typhon típusú rendszerről van szó, a norvég gyártó a hét elején jelentette be, hogy hamarosan szállít ilyen eszközöket.

A két másik ügylet is a légvédelmet érinti, de ezekről a brit védelmi minisztérium nem közölt részleteket. A szerződéseket a brit vezetéssel Ukrajna számára létrehozott nemzetközi alap (IFU) keretében kötötték, amely immár több mint 770 millió fontot gyűjtött össze, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának.

A német kormány csütörtökön jelentette be, hogy újabb katonai segélyszállítmányt adott át Ukrajnának. A csomag tartalmaz két IRIS-T légvédelmi rakétakilövőt, több mint 4500 darab, 155 milliméter kaliberű füstlövedéket, tíz GO12-es földi megfigyelő radart, négy HX81-es nyerges vontatót, négy félpótkocsit, valamint nyolc rakodót.

Lukasenka: Ukrajna minden területét elveszítheti, az oroszok elvághatják Moldovát a Nyugattól

Rendezni lehet Oroszország és Ukrajna viszonyát, bár ez komoly erőfeszítést igényel – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Diana Pancsenko ukrán újságírónak adott interjújában.
Példaként felhozta, hogy a fasiszták és a kollaboránsaiknak tekintett banderisták tevékenysége ellenére a Szovjetuniónak a második világháborút követően jó kapcsolatai voltak Németországgal és később, a Szovjetunió szétesését követően külön-külön Ukrajnának és Fehéroroszországnak is. Mint mondta, a kapcsolatok kiépítésének első lépése az az, hogy le kell ülni a tárgyalóasztalhoz.
Hangsúlyozta, hogy az ukrajnai konfliktus elkerülhető lett volna, és még most sem késő megállítani. Lukasenka kérdésre felelve úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges katonai művelet” elérte célját, mert a jövő Ukrajnája már sosem lesz olyan agresszív Oroszországgal szemben, mint korábban.
„Ilyen értelemben nem vitattuk meg a kérdést (Vlagyimir Putyin orosz elnökkel). De bátorkodom kimondani a véleményem.

A különleges katonai művelet céljai mára mind teljesültek. Ukrajna soha többé nem fog olyan agresszívan viselkedni Oroszországgal szemben a háborút követően, mint azt ahogy előzőleg tette”


– mondta a fehérorosz elnök.
Mindemellett nem zárta ki, hogy országa is részt vesz majd a békés rendezést szolgáló folyamatban. „Ukrajnával határosak vagyunk, és ahogy önöknél Nyugaton szokás mondani, gyakorlatilag »társagresszorok« vagyunk. Kézenfekvő, hogy vannak ott érdekeink, és álláspontunkat is meg kell, hogy hallgassák” – tette hozzá.
Mint mondta, Ukrajna elvesztheti minden területét, ha folytatja a harci tevékenységet, ezért a kijevi vezetésnek a békére kell törekednie. Lukasenka elmondta, hogy az ukrán ellentámadás alatt Kijev már 45 ezer katonát veszített el, mert meghaltak, vagy nyomorékká váltak. „A veszteségük egy a nyolchoz a fronton” – tette hozzá.
A fehérorosz elnök szerint Oroszország egy korszerű fegyverzettel rendelkező, 250 ezer fős tartalékos egységgel is rendelkezik. „Le fogják önöket darálni, aztán azt teszik, amitől önök a legjobban tartanak, elvágják magukat Moldovától és a Dnyeszter-melléktől” – fűzte hozzá.
Kiemelte azt is, hogy

Minszk azonnali választ ad „mindennel, amije van”, ha Lengyelország, a balti államok vagy akár Ukrajna agressziót követne el ellene.


Biztosított egyben mindenkit, hogy a Fehéroroszország területén állomásoztatott orosz taktikai nukleáris fegyvereket nem fogják bevetni, ha Minszk ellen nem követnek el agressziót. Amennyiben ez mégis bekövetkezne – folytatta Lukasenka –, Minszk nem fog habozni, várakozni, hanem beveti „teljes arzenálját”.
Beszélt arról is, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök át akarja majd adni Ukrajna nyugati részét Lengyelországnak. Lukasenka hangsúlyozta, hogy ezt maguk az ukránok nem fogják majd engedni. Mint mondta, amennyiben ez megtörténne, úgy azok a területek a NATO részévé válnának, ezt pedig sem Fehéroroszország, sem Oroszország nem tűrné el.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 02., kedd

Nagyszabású csalásgyanú: őrizetbe vették az Európai Bizottság egykori alelnökét

Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.

Nagyszabású csalásgyanú: őrizetbe vették az Európai Bizottság egykori alelnökét
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Románia az EU-s haderőfejlesztési program keretében is együttműködne Ukrajnával

Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.

Románia az EU-s haderőfejlesztési program keretében is együttműködne Ukrajnával
2025. december 02., kedd

Bulgária: tüntetések és utcai összecsapások a költségvetés tervezete és az adóemelések miatt

Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.

Bulgária: tüntetések és utcai összecsapások a költségvetés tervezete és az adóemelések miatt
2025. december 02., kedd

Washington cáfolja, hogy a hadügyminiszter adott parancsot az összes drogcsempész megölésére

Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.

Washington cáfolja, hogy a hadügyminiszter adott parancsot az összes drogcsempész megölésére
Hirdetés
2025. december 02., kedd

Ukrajna: Macron szerint kidolgozták a biztonsági garanciákat, Zelenszkij szerint a cél a szuverenitás megőrzése

Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.

Ukrajna: Macron szerint kidolgozták a biztonsági garanciákat, Zelenszkij szerint a cél a szuverenitás megőrzése
2025. december 02., kedd

„A bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe” – A Székely Hadosztályra emlékeztek Budapesten

A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.

„A bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe” – A Székely Hadosztályra emlékeztek Budapesten
2025. december 01., hétfő

Washingtoni lövöldözés: az Egyesült Államokban radikalizálódott a merénylő

Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.

Washingtoni lövöldözés: az Egyesült Államokban radikalizálódott a merénylő
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

Trump: jól haladnak a tárgyalások, van esély a megállapodásra az ukrajnai békéről

Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.

Trump: jól haladnak a tárgyalások, van esély a megállapodásra az ukrajnai békéről
2025. november 30., vasárnap

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól

Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól
Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól
2025. november 30., vasárnap

Kalmár Ferenc: Trianon üzenete örökké szól

2025. november 29., szombat

Palesztinbarát tüntetők betörtek a La Stampa napilap szerkesztőségébe

Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.

Palesztinbarát tüntetők betörtek a La Stampa napilap szerkesztőségébe
Hirdetés
Hirdetés