Ukrajnai béke: gyakorlati kérdésekről és a lehetséges megoldásokról tárgyaltak Genfben

A megbeszélések szerdán folytatódnak.

Közben Ukrajna támogatói a béketárgyalások helyszínéül szolgáló szálloda előtt gyülekeztek.

Néhányan ukrán zászlókat lengettek, és Ukrajnát támogató üzenetekkel ellátott plakátokat tartottak a kezükben.

Megyinszkij korábban is vezette az orosz delegációt a 2025-ös közvetlen tárgyalásokon és a 2022 március-áprilisában Isztambulban tartott megbeszéléseken.

Az ukrán tisztviselők akkoriban „áltörténészként” jellemezték, és azzal vádolták, hogy kompromisszumot nem tűrő álláspontot képvisel.

A 2025-ös tárgyalások során állítólag figyelmeztetett, hogy Oroszország készen áll a végtelen háborúra, és további területi előrenyomulással fenyegetőzött, ha Kijev elutasítja Moszkva követeléseit.

Zelenszkij szombaton szkepticizmussal fogadta a változást.

„Meglepetés volt, hogy Oroszország kicserélte a delegáció vezetőjét” – mondta. „Véleményem szerint el akarják halasztani a döntést (a békeszerződés megkötéséről). Talán egy kicsit pesszimista vagyok” – fogalmazott.

Az előzetes nyilatkozatok szerint

Mint ismeretes, Moszkva követelése az, hogy Ukrajna adja át a Donbasz még meg nem szállt részét, amit Ukrajna egyelőre elutasít.

Emellett az orosz megszállás alatt levő területen levő zaporizzsjai atomerőmű üzemeltetése is fontos kérdés.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden egy, az Axiosnak adott telefonos interjúban azt állította, hogy

Azt is elmondta, hogy bármely olyan tervet, amely Ukrajnától azt követelné, hogy feladja azokat a területeket, amelyeket Oroszország még nem foglalt el az ország keleti részén fekvő Donbasz régióban, az ukránok elutasítanának, ha népszavazásra bocsátanák.

Zelenszkij szerint „nem fair”, hogy Trump továbbra is Ukrajnát, és nem Oroszországot szólítja fel arra, hogy engedményeket tegyen a béketervről szóló tárgyalásokon.

„Remélem, hogy ez csak egy taktika a részéről, és nem egy döntés” – mondta Zelenszkij.

Trump az elmúlt napokban kétszer is utalt arra, hogy Ukrajna és Zelenszkij felelőssége, hogy lépéseket tegyenek a tárgyalások sikerének biztosítása érdekében.

„Ukrajna jól tenné, ha gyorsan leülne a tárgyalóasztalhoz. Ennyit mondok” – nyilatkozta Trump hétfőn az Air Force One fedélzetén újságíróknak.

Óvatosan ismét megköszönte Trumpnak a béke érdekében tett erőfeszítéseit, és elmondta, hogy az amerikai főtárgyalókkal, Steve Witkoff küldöttel és az elnök vejével, Jared Kushnerrel folytatott tárgyalásai nem jártak hasonló nyomással. „Tiszteljük egymást” – mondta Zelenszkij.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ő „nem az a fajta ember”, aki könnyen megadja magát a nyomásnak.

Elmagyarázta, hogy Oroszország követelésének elfogadása, miszerint az egész Donbasz régiót átvegye – tekintve, hogy jelenleg ennek a területnek körülbelül 88 százaléka az övé – elfogadhatatlan lenne az ukrán választók számára, ha népszavazáson kérdeznék meg a véleményüket.

„Érzelmileg az emberek soha nem fogják ezt megbocsátani. Soha. Nem fogják megbocsátani nekem, nem fogják megbocsátani (az Egyesült Államoknak)„ – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy az ukránok „nem értik, miért” kérnék tőlük, hogy további területeket adjanak fel.

Az ukrán vezető ismét a konfliktus jelenlegi frontvonalain lévő pozíciók befagyasztását szorgalmazta.

„Úgy gondolom, ha a dokumentumba belefoglaljuk, hogy maradunk a jelenlegi frontvonalon, akkor az emberek népszavazáson támogatni fogják ezt” – mondta Zelenszkij az Axios szerint.

Megismételte, hogy a területi kérdések megoldására a legjobb módszer az, ha Putyin személyesen találkozik vele.

Elmondta, hogy megkérte csapatának tagjait, hogy szervezzenek egy jövőbeli találkozót vezetői szinten Genfben.

Az amerikai közvetítők azt javasolták, hogy az ukrán erők vonuljanak vissza a Donbasz jelenleg általuk ellenőrzött részeiről, és engedjék, hogy az a terület demilitarizált „szabad gazdasági övezetté” váljon.

Zelenszkij kész tárgyalni a csapatok kivonásáról, de arra kérte Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait azonos távolságra, és elutasította Oroszország szuverenitási igényét a területre.

Zelenszkij beszámolt arról, hogy a második tárgyalási fordulóban az orosz tisztviselők megígérték, hogy konzultálnak Moszkvával, és visszatérnek a területi kérdéssel kapcsolatos részletes álláspontjukkal.

Elmondta, hogy Washington és Kijev egyetértett abban, hogy minden megállapodást népszavazáson kell jóváhagyatni az ukrán néppel.

A vita mindkét fél számára elfogadható módon történő rendezése Witkoff és Kushner fő célja a héten zajló tárgyalásokon.

Egyébként helyi tisztviselők szerint Oroszország kedden reggel, a tárgyalások előtt néhány órával újabb támadássorozatot indított Ukrajna ellen.

Kijev polgármestere külön közölte, hogy az oroszok általi erőmű-támadás miatt több mint ezer lakóépületben még mindig nincs fűtés.

Eközben Olekszandr Kornyijenko, az ukrán parlament első alelnöke kedden az Ukrinform állami hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette:

A politikus annak a munkacsoportnak a feladatairól beszélt, amely a háború alatt, vagy az után megtartandó választásokra vonatkozó jogalkotási javaslatok előkészítésével foglalkozik Ukrajnában.

„Az első és legfontosabb a határidők kérdése. Jelenleg a törvényhozásunkban két jól kidolgozott határidőtípus van. Ez 90 nap felkészülési időt ír elő rendes és 60 napot előre hozott választások esetén.”

„Ezért a 60 nap, amiről korábban Volodimir Zelenszkij elnök beszélt, korrekt, ez a minimális időtartam, amely valóban szükséges, és amely alatt átfogó fegyverszünetnek kell lennie” – mondta, kiemelve, hogy egynapos tűzszünet, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök elegendőnek tart, nem megoldás.

Kornyijenko kiemelte, hogy

Dróncsapások és fegyverropogás közepette nem lehet választásokat tartani – jegyezte meg. Rámutatott, hogy még a választásról szóló törvény módosításához is szükség van még némi időre.

„Ezért mondjuk, hogy jobb, ha hosszabb az idő, mert a parlamentre is hatással vannak a biztonsági tényezők” – magyarázta az alelnök.

Hozzátette, hogy a népszavazás előkészítésénél is hasonló a helyzet, mert ugyan „bele lehet férni a 60 napos időszakba”, de az aláírásgyűjtésre is kell idő.

„A második probléma, amelyet a parlamentnek kell megoldania, az a kérdés, hogy lehetséges-e választásokat tartani hadiállapot idején” – mutatott rá. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé a választások megtartását hadiállapot idején.

Múlt szerdán a Financial Times ukrán és nyugati illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy Ukrajna hozzákezdett az elnökválasztás előkészítéséhez, és egyidejűleg népszavazást is tartana az Oroszországgal megkötendő esetleges békemegállapodásról.

A lap szerint Zelenszkij az elnökválasztás és a népszavazás terveit hivatalosan február 24-én, a háború kezdetének negyedik évfordulóján jelenti be, az ukrán parlament pedig
márciusban és áprilisban végrehajtja a háborús időszakban tartandó voksoláshoz szükséges törvénymódosításokat.

Az ukrán elnök még aznap reagált a lapértesülésre, kijelentve, hogy még nincs döntés az elnökválasztás és a népszavazás kiírásáról, és leszögezte, hogy akkor térhetnek rá erre, ha „megvan minden szükséges biztonsági garancia”.