Hirdetés

Ukrajna: teljes egészében helyreállt az amerikai fegyverszállítás és a hírszerzési információk megosztása

Ukrajna

Helyreállt a rend. Ismét zavartalanul érkezhetnek Ukrajnába az amerikai fegyverek

Fotó: Wikipédia

Az amerikai hírszerzési információk megosztása teljes mértékben újraindult, és az amerikai fegyverek ismét Ukrajnába áramlanak az amerikai és ukrán képviselők keddi szaúd-arábiai találkozója után – közölte egy amerikai tisztségviselő.

Krónika

2025. március 13., 08:282025. március 13., 08:28

A tüzérségi lövedékek, páncéltörő fegyverek és a HIMARS rakétarendszerhez szükséges lőszerek ismét eljutnak Ukrajnába a Biden-kormányzat által jóváhagyott csomagok részeként – mondta a tisztségviselő a CNN szerint Ukrajna helyzetéről. Mint ismeretes, a szállítmányokat a Donald Trump elnök, J. D .Vance alelnök és Volodomir Zelenszkij ukrán elnök súlyos vitába torkollt fehér házi találkozója után szüneteltették.

A fegyverek egy részét Lengyelországban tárolták, mielőtt azok Ukrajnába kerültek volna.

Hirdetés

Kedd este Pawel Zalewski, a lengyel nemzetvédelmi minisztérium államtitkára a közösségi médiában közölte, hogy

az ukrán határ közelében lévő Rzeszowban lévő fegyverek ismét mozgásba lendültek.

Az amerikai szakértők, akik azért vannak Ukrajnában, hogy segítsenek az ország bonyolultabb fegyverrendszereinek karbantartásában, a kezelőszemélyzet kiképzésében és támogatásában, szintén folytatták munkájukat – mondta a tisztségviselő.

Nem világos, hogy a segélyezés szüneteltetésének részeként elhagyták-e az országot, vagy Ukrajnában maradtak.

A Fehér Ház eközben nem kívánt nyilatkozni arról, hogy a Trump-kormányzatnak van-e valamilyen végrehajtási mechanizmusa arra az esetre, ha Oroszország megszegi az Egyesült Államok által javasolt tűzszünetet Ukrajnával.

„Nos, ez nyilvánvalóan egy nagyon hipotetikus kérdés, amelyet nem fogok kommentálni, mert még nem tartunk ott” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtószóvivője a Fehér Házban újságíróknak.

„A jelenlegi helyzet az, hogy az ukránok beleegyeztek a tűzszünetbe, az ukránok beleegyeztek abba a béketervbe, amelyet tegnap (kedden . Szerk. megj.) Szaúd-Arábiában tett le az asztalra a külügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadónk, akivel épp most beszéltem, mielőtt kijöttem ide” – mondta.

Leavitt elmondta, hogy Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó a szerdai nap folyamán beszélt orosz kollégájával, és hogy Steve Witkoff közel-keleti megbízott a héten Moszkvába utazik, hogy rábírja Oroszországot a terv aláírására.

A tárgyalások állását az amerikai futballból vett hasonlattal úgy jellemezte, hogy „a béke tízjardos vonalán” vannak (vagyis még csak a legelején tartanak a folyamatnak – szerk. megj.), és azt mondta, hogy most már „az oroszokon múlik, hogy beleegyeznek-e ebbe a tervbe”.

Arról azonban nem kívánt nyilatkozni, hogy Donald Trump elnök tervezi-e felhívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy közvetlen nyomást gyakoroljon a tűzszünet melletti elköteleződésre.

„Nincs információm az elnök hívásairól, de ahogy az elnök mindig is teszi, ha ez a hívás megtörténik, tájékoztatni fogja önöket” – mondta Leavitt.

Arra a kérdésre, hogy tervezi-e, hogy a héten beszéljen Putyinnal a tűzszüneti javaslat megvitatására, Trump kedden a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Azt hiszem, igen”.

Trump egyébként szintén szerdán Washingtonban közölte: amerikai küldöttség tart Oroszországba, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Ukrajna között létrejött megállapodást a harmincnapos tűzszünetről és a béketárgyalások menetéről .

A Fehér Házban Micheál Martin ír miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón Trump kijelentette: „remélhetőleg elérjük a tűzszünetet Oroszországnál”.

„Tegnap nagy sikert értünk el” – mondta arra utalva, hogy a kedden Szaúd-Arábiában tartott amerikai-ukrán megbeszélésen Kijev beleegyezett a fegyvernyugvásba. „Amikor életbe lép, teljes körű lesz a tűzszünet” – tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a helyzet

„most Oroszországon múlik, de mindkét féllel jó a kapcsolatunk”.

Hozzátette: „Kaptam néhány pozitív üzenetet, de a pozitív üzenet nem jelent semmit. Ez nagyon komoly helyzet, akár a harmadik világháborúhoz is vezethet” – fogalmazott.

Az elnök „vérfürdőnek” nevezte az ukrajnai háborút, kijelentve, hogy hetente átlagosan 2-3 ezer fiatal hal meg a harcokban. „Ez soha nem történt volna meg, ha én lettem volna az elnök” – tette hozzá.

A sajtó kérdésére Trump azt is elmondta,

bevezethetne újabb pénzügyi intézkedéseket Oroszországgal szemben, ha elutasítja a tűzszünetet, de leszögezte, hogy ezt „nem akarja megtenni”.

„Pénzügyi szempontból olyan dolgokat tehetnék, amelyek nagyon károsak lennének Oroszország számára. Nem akarom megtenni, mert békét akarok elérni, békét akarok látni” – szögezte le az amerikai elnök.

Eközben

Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyancsak szerdán arról beszélt: az Oroszország és Ukrajna közötti 30 napos tűzszünet „napokon belül” megszülethet.

Az ideiglenes tűzszüneti megállapodás attól függ, hogy Oroszország beleegyezik-e az ellenségeskedések beszüntetésébe.

„A következőt szeretnénk, ha a világ néhány nap múlva így nézne ki: egyik fél sem lövi egymást – sem rakéták, sem golyók, semmi, sem tüzérség” – mondta Rubio egy írországi repülőtéren, amikor az Ukrajna területátadásával kapcsolatos esetleges tárgyalásokról kérdezték. „A lövöldözés abbamarad, a harcok abbamaradnak, és elkezdődik a beszélgetés”.

A Reuters szerdán orosz forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy

nem valószínű, hogy Oroszország beleegyezik az Egyesült Államok által javasolt ideiglenes ukrajnai tűzszünetbe, mivel úgy érzi, hogy a csatatéren fölényben van, és a tűzszünetet csapdának tekinti.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kitérő választ adott, amikor az amerikai javaslatról kérdezték, azzal érvelve, hogy a témát először az amerikai féllel kell megvitatni.

Bármilyen tűzszüneti megállapodásnak figyelembe kellene vennie Oroszország harctéri előretörését, és „garanciákat” kellene nyújtania Moszkva számára – mondták a hírügynökségnek források.

A múltban Vlagyimir Putyin orosz elnök és más vezető tisztségviselők kizárták az ideiglenes tűzszünetet, amely befagyasztaná a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén.

Donald Trump amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszországnak „pusztító” pénzügyi következményekkel kell szembenéznie, ha úgy dönt, hogy folytatja az Ukrajna elleni totális háborút.

Oroszország követeléseket fogalmazott meg az Egyesült Államokkal folytatandó ukrajnai tárgyalásokhoz
Két, az ügyet jól ismerő személy szerint Oroszország egy listát adott át az Egyesült Államoknak az Ukrajna elleni háború befejezését és a Washingtonnal való kapcsolatok újrarendezését célzó megállapodáshoz szükséges követelésekről – közölte a Reuters.
Nem világos, hogy Moszkva listája pontosan mit is tartalmazott, illetve hogy hajlandó-e béketárgyalásokat folytatni Kijevvel a követelések elfogadása előtt. Orosz és amerikai tisztségviselők az elmúlt három hétben személyes és virtuális beszélgetések során vitatták meg a feltételeket – mondták a források.
A Kreml feltételeit széleskörűnek és hasonlónak minősítették azokhoz, amelyeket korábban már előterjesztett Ukrajnának, az Egyesült Államoknak és a NATO-nak.
Ezek között szerepelt, hogy Kijev nem lesz NATO-tag, hogy nem telepítenek külföldi csapatokat Ukrajnába, és hogy nemzetközileg elismerik, hogy a Krím és négy, részben megszállt ukrajnai régió Oroszországhoz tartozik.
Oroszország az elmúlt években azt is követelte az Egyesült Államoktól és a NATO-tól, hogy foglalkozzanak a háború „kiváltó okaival”, köztük a NATO keleti terjeszkedésével.
Moszkva az elmúlt két évtizedben számos hasonló követelést fogalmazott meg, amelyek némelyike bekerült az Egyesült Államokkal és Európával folytatott hivatalos tárgyalások napirendjébe.
Legutóbb Moszkva 2021 végén és 2022 elején tárgyalt ezekről a Biden-kormányzattal egy sor találkozón, miközben orosz katonák tízezrei tartózkodtak Ukrajna határán, és várták a parancsot a megszállásra.
Ezek között olyan követelések szerepeltek, amelyek korlátoznák az Egyesült Államok és a NATO katonai műveleteit Kelet-Európától Közép-Ázsiáig.
A Reuters és több volt amerikai tisztviselő által áttekintett amerikai kormányzati dokumentumok szerint a Biden-kormányzat, miközben elutasította a feltételek egy részét, igyekezett megelőzni az inváziót azzal, hogy több feltételről is egyeztetett Oroszországgal.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 11., szerda

Orbán Viktor gyerekeit és unokáit is fenyegetik már az ukránok

Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.

Orbán Viktor gyerekeit és unokáit is fenyegetik már az ukránok
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását

Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Von der Leyen még az iráni háború következményei ellenére is baklövésnek tartaná az orosz energiaforrások rehabilitálását
2026. március 11., szerda

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén

Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.

Több mint húsz európai ország tiltakozik Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén
2026. március 11., szerda

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban

Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.

Öngyilkosság vagy terrortámadás? Többen meghaltak, miután felgyújtottak egy buszt Svájcban
Hirdetés
2026. március 11., szerda

Országgyűlési választás: már csak egy hétig lehet regisztrálni a levélben szavazásra

Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.

Országgyűlési választás: már csak egy hétig lehet regisztrálni a levélben szavazásra
2026. március 11., szerda

Zelenszkij szerint hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg a háborúban

A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.

Zelenszkij szerint hatalmas veszteségeket szenvedett az orosz hadsereg a háborúban
2026. március 11., szerda

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban

Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.

Iráni konfliktus: Teherán nagyszabású támadásokat indított a régióban
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből

Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.

Több mint ötezer román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus térségéből
2026. március 10., kedd

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt

Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.

Hegseth: nem csitul a háború, amíg teljesen le nem győzzük Iránt
2026. március 10., kedd

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen

Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.

Krasznahorkai szerint „Magyarország egy tébolyda”, minden erejével küzd a „magyarság” ellen
Hirdetés
Hirdetés