
Az amerikai elnök szerint a garanciák jó részét Európának kell biztosítani Ukrajna számára
Fotó: Fehér Ház/Facebook
Az Egyesült Államok nem fizet semmit Ukrajnának, az oda szánt fegyverzet árát a NATO teljes egészében megtéríti – hangoztatta az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban. Donald Trump továbbra is céljának tekinti, hogy létrejöjjön a közvetlen találkozó az orosz és ukrán elnök között.
2025. augusztus 25., 22:302025. augusztus 25., 22:30
2025. augusztus 25., 22:372025. augusztus 25., 22:37
Az amerikai elnök dolgozószobájában újságírók kérdéseire válaszolva megjegyezte, hogy az Egyesült Államok nem akar nyerészkedni Ukrajnán, hanem a háborút akarja lezárni, és ezzel életeket megmenteni. Az elnök a rendelkezésére álló adatokat idézve nyomatékosította, hogy csak az elmúlt héten több mint 7500 emberélet veszett oda az Ukrajna és Oroszország közötti háborúban. Trump az Ukrajnának a jövőben nyújtandó biztonsági garancia kapcsán megerősítette, az Egyesült Államok azt tervezi, hogy egyfajta támogató szerepet játszik majd,
Az elnök kérdésre válaszolva igennel felelt arra a kérdésre, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel múlt hétfő óta, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és európai vezetők jártak a Fehér Házban. „Minden beszélgetés, amit vele folytatok, egy jó beszélgetés, azután sajnálatosan mindig bombák hullanak Kijevre, vagy más helyre, ami nagyon feldühít, de azt hiszem, hogy le fogjuk zárni a háborút” – fogalmazott.
Donald Trump kifejtette, hogy véleménye szerint az a tény, hogy Putyin augusztus 15-én hajlandó volt az Egyesült Államokba, Alaszkába utazni, önmagában erős állásfoglalás volt az orosz elnök részéről azt illetően, hogy le akarja zárni a konfliktust. Az amerikai elnök ismét nagyon sikeresnek nevezte az alaszkai találkozót, amelynek témái közül megemlítette a nukleáris fegyverek korlátozását, aminek szükségességéről egyetértés volt közöttük.
Az amerikai elnök később azt mondta, továbbra is céljának tekinti, hogy létrejöjjön a közvetlen találkozó az orosz és ukrán elnök között. Miután fogadta a dél-koreai államfőt, Trump kérdésre válaszolva elmondta, azt szeretné, ha Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij kétoldalú megbeszélést tartana, ugyanakkor megismételte, hogy kérés esetén harmadik félként kész részt venni azon. „Azt szeretném, hogy először ők oldják meg a nézetkülönbségeiket, és ha ez megtörténik, akkor véget vetünk ennek” – fogalmazott Trump a háború lezárásához vezető forgatókönyvet illetően.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország szembesülhet-e következménnyel, amennyiben mégsem sikerül a konfliktus rendezése, úgy válaszolt, hogy „nagyon súlyos következmények” lehetnek, de megismételte meggyőződését arról, hogy a háborúnak véget tudnak vetni. Trump kifejtette, korábban úgy gondolta, hogy az orosz-ukrán háború lezárása lesz a legkönnyebb feladat, amit az orosz elnökkel való személyes jó kapcsolatára alapozott, majd elismerte, hogy a konfliktus rendkívül összetett, nagyon személyes a két fél részéről, óriási személyes ellenszenvvel a két államfő, Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin részéről.
Az amerikai elnök egyben közölte, hogy a jövőben tárgyalni akar Kim Dzsongün észak-koreai vezetővel, akivel kapcsolatban megjegyezte, hogy „mindig jól kijött vele”, majd utalt arra, hogy egy ilyen találkozó témája a nukleáris fegyverzet lenne.

Donald Trump két héten belül dönt arról, hogy két lehetőség közül milyen irányban lép tovább az ukrajnai háborút illetően. Az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt.
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
szóljon hozzá!