
Esélytelen? Valerij Zaluzsnij korábbi főparancsnok (jobbra) szerint Ukrajna nem lesz a NATO tagja
Fotó: Twitter/Volodymyr Zelenskyy
Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.
2026. augusztus 04., 09:292026. augusztus 04., 09:29
2026. augusztus 04., 09:492026. augusztus 04., 09:49
Az Ukrajna tagságával kapcsolatos kijelentés az euró-atlanti integrációról szóló vita során hangzott el a kijevi nagykövetek általános gyűlésén – számolt be hétfőn a Jevropejszka Pravda.
Amikor arra kérték, hogy nyilatkozzon Ukrajna részvételéről a Joint Expeditionary Force (JEF) nevű, az Egyesült Királyság által vezetett koalícióban – amelynek célja a stratégiailag érzékeny régiókban történő gyors reagálás –, Zaluzsnij inkább közvetlenül a NATO-tagság kérdésére tért ki:
„Nagyon jól ismerem a NATO-t. Körülbelül 12 éven át személyesen dolgoztam a NATO-szabványok elsajátításán, és minden évben ugyanazt a mesét hallgattam, hogy hamarosan csatlakozni fogunk”– mondta
– szögezte le.
Zaluzsnij szerint a legfőbb akadály a két haderő közötti eltérés. Az ukrán fegyveres erők (AFU) – mondta – olyan fejlettségi szintet értek el, amely nem illeszthető be egy olyan szövetségbe, amely még mindig a „második világháborús doktrínák” szerint működik.
Szkeptikusan állt hozzá a NATO változóképességéhez, mondván, hogy a szövetség valószínűleg változatlan marad, annak ellenére, hogy olyan nagyhatalmak is tagjai, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Véleménye szerint
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Ukrajnának „olyan technológiákra van szüksége, amelyek ma még a NATO-országokban vannak” – különösen ballisztikus rakétavédelmi rendszerekre és további űrkapacitásokra.
A NATO helyett Zaluzsnij más, kialakulóban lévő kereteket jelölt meg a biztonsági garanciák elérésének reálisabb útjaként, és egyik lehetőségként felvetette az általa valószínűnek tartott „európai biztonsági blokkot”.
Dicsérte továbbá Ukrajna potenciálját a JEF-koalícióban, megjegyezve, hogy a csoport 2015 óta kiépítette irányító struktúráit, még ha azok – saját szavai szerint – „gyengék” is maradnak, és még nem felelnek meg teljes mértékben Ukrajna igényeinek.
Ugyanakkor elismerte, hogy jelenleg nem minden NATO-tagállam fogadná szívesen az országot a szervezetbe.
Zaluzsnijt 2024-ben menesztették Ukrajna legfőbb parancsnoki posztjáról az Oroszországgal folytatott háború vezetésével kapcsolatban Volodimir Zelenszkij elnökkel kialakult nézeteltérések miatt.
A közvélemény-kutatások szerint népszerűsége nagyjából egyenrangú Zelenszkijével és Mihajlo Fedorov volt védelmi miniszterével, akit a múlt hónapban menesztettek tisztségéből. Zaluzsnij utódját a főparancsnoki poszton szintén a múlt hónapban menesztették.
Oroszország kategorikusan elutasította az ukrán NATO-tagság gondolatát – a háború 2022-es megindításának egyik oka éppen az volt, hogy megakadályozza az ukrán NATO-tagságot –, és korábban Donald Trump amerikai elnök is elvetette, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség tagja legyen.
Mi Ukrajna jelenlegi státusza a NATO-ban?
Ukrajna nem NATO-tagállam, hanem a NATO kiemelt partnerországa. Szoros politikai és katonai együttműködést folytat a szövetséggel, de rá nem vonatkozik a NATO kollektív védelmi záradéka (5. cikk).
Csatlakozhat-e Ukrajna a NATO-hoz?
Elvben igen. A NATO 2008-ban kimondta, hogy Ukrajna a jövőben a szövetség tagja lehet. A csatlakozás időpontjáról azonban nincs döntés, és ahhoz valamennyi tagállam egyhangú támogatása szükséges.
Mi akadályozza jelenleg a csatlakozást?
A legfontosabb tényezők:
Milyen támogatást kap Ukrajna a NATO-tól?
A NATO koordinálja a tagállamok katonai segítségnyújtását, kiképzési programokat, védelmi reformokat és hosszú távú kapacitásfejlesztést biztosít. A támogatás jelentős, de nem jelent automatikus katonai beavatkozást.
Mikor válhat NATO-taggá Ukrajna?
Erre jelenleg nincs hivatalos menetrend. A NATO továbbra is fenntartja, hogy Ukrajna jövője a szövetségben van, ugyanakkor a tagság időzítése politikai döntés, amely a háború alakulásától és a csatlakozási feltételek teljesülésétől is függ.
Újabb támadás a Wildberries ellen
Oroszországi Telegram-csatornák beszámolója szerint az ukrán hadsereg keddre virradóra széles körű dróncsapást indított Oroszország ellen, amelynek során az ország különböző régióiban található logisztikai és olajipari infrastruktúrát támadták.
A helyi lakosok által a közösségi médiába feltöltött fotók és videók alapján úgy tűnik, hogy sűrű fekete füst szállt fel a Moszkvai területen, Csehov városában található Wildberries logisztikai központból, amely a Kremltől körülbelül 65 kilométerredélre fekszik. A támadás előtt ukrán drónokat láttak a város felett repülni.
A reggel későbbi óráiban füst gomolygott a Leningrádi területen, Krasznij Bor településen található Wildberries raktárból is. A település Szentpétervártól körülbelül 33 kilométerre délkeletre fekszik.
Alekszandr Drozdenko, a Leningrádi terület kormányzója később a Telegramon megerősítette, hogy drónok csapódtak be egy meg nem nevezett raktárba Krasznij Borban.
A Szentpétervár környéki régiót – Moszkvához hasonlóan – az oroszországi teljes körű invázió során ritkán vették célba az ukrán támadások, mivel az orosz légvédelem a jelentős városok köré koncentrálódott.
Az elmúlt hónapokban azonban az ukrán drónok fejlődése révén hatékonyabban tudták áttörni a légvédelmet, és különböző célpontokat támadtak meg erősen megerősített városokban, többek között Moszkvában és Szentpéterváron.
Miközben az ukrán támadások az orosz infrastruktúra ellen egyre intenzívebbé válnak, a gyakran az e-kereskedelmi óriás Amazonnal összehasonlított Wildberries az elmúlt hetekben több ukrán támadást is elszenvedett a cég létesítményei ellen.
A legutóbbi támadások nyomán a piactéren tevékenykedő eladók által elszenvedett potenciális veszteségek elérhetik a 215–280 milliárd rubelt (2,7–3,5 milliárd dollárt) – jelentette az orosz Forbes, Szergej Semkora, a Data Insight elemzőjére hivatkozva.
A Wildberries honlapján számos katonai felszerelést kínál, többek között drónalkatrészeket és golyóálló mellényeket. Eközben a cég banki részlegét júliusban szankcionálta az EU az orosz állami költségvetéshez nyújtott pénzügyi hozzájárulása miatt.
A Wildberries és alapítója, Tatyjana Kim – Oroszország leggazdagabb nője – nemzetközi szankciók célpontjává váltak Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt. Amikor 2022-ben szankciókat vezetett be a vállalat ellen, Lengyelország a Wildberries-t „az Oroszországi Föderáció legnagyobb adófizetőjeként” jellemezte.
A vállalat emellett megtiltotta alkalmazottainak, hogy okostelefonokat vigyenek magukkal a munkahelyükre, és csak alapvető funkciókkal rendelkező mobiltelefonok használatát engedélyezte számukra – jelentette augusztus 3-án az Ostorozsno Novosztyi nevű orosz Telegram-hírcsatorna egy belső vállalati közlemény alapján.
Eközben nagy tűz ütött ki a szizrani olajfinomítóban, Szamara megye területén egy másik ukrán támadás nyomán. Bár egyelőre nem világos, hogy milyen fegyvereket használtak a támadás során, a kijevi erők már többször is nagy hatótávolságú drónokkal támadták meg a finomítót.
Kijev az energetikai létesítményeket érvényes katonai célpontoknak tekinti, mivel ezek biztosítják az üzemanyagot és a finanszírozást a Kreml háborús gépezetének.
Kölcsönös csapások halottakkal
Öt ember életét vesztette, további hat pedig megsebesült a moszkvai régió elleni ukrán dróntámadás során – közölte Andrej Vorobjov kormányzó kedden a Telegram-csatornáján.
Vorobjov tájékoztatása szerint a főváros határától mintegy ötven kilométerre lévő Novoszjolki ipari övezetében drónok becsapódása következtében több helyen tűz ütött ki, és károk keletkeztek egy villamos alállomásban és egy közigazgatási épületben is. Pilóta nélküli repülőszerkezet roncsai megrongáltak meg egy magánházat és egy gépkocsit Szolnyiskovo községben. Drónokat észleltek Volokolamszk, Klin, Csehov és a Szerebrjannije Prudi körzetében is.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem az elmúlt éjszaka folyamán 320 ukrán repülőgép típusú repülőszerkezetet lőtt le húsz régió fölött.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy felerősödtek az orosz polgári célpontok elleni támadásokat azt követően, hogy Mihajlo Drapatijt nevezték ki után az ukrán fegyveres erők főparancsnokává.
A moszkvai katonai tárca szerint két, katonai rakományt szállító szárazáru-szállító hajót ért orosz csapás a Fekete-tengeren Odesszától délre, valamint egyet-egy Mikolajiv és Juzsne kikötőjében. Csornomorszkban a támadás célja javítási műveleteket végző gépjármű-alkatrészgyár volt és egy terminált, ahol lőszert és üzemanyagot tároltak.
Közben három ember, köztük két gyerek meghalt Szumiban az orosz hadsereg éjszakai légitámadása következtében, Mikolajivban pedig egy nő életét vesztette, heten pedig megsebesültek az orosz dróncsapásokban, és több helyszínen lakóházak, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Három ember, köztük két 5 és 10 éves kislány meghalt Szumiban keddre virradóra az orosz csapatok irányított légibombákkal végrehajtott támadása következtében, négyen pedig akut stresszreakció miatt kértek orvosi segítséget – jelentette Oleh Hrihorov megyei katonai kormányzó a Telegramon. Arról is beszámolt, hogy hat bombatalálat érte az észak-ukrajnai megyeszékhely civil infrastruktúráját és több családi ház is megrongálódott, illetve megsemmisült.
Egy 89 éves nő életét vesztette, további hét ember – köztük egy kétéves, illetve egy 12 éves kislány - pedig megsebesült a dél-ukrajnai Mikolajivot ért orosz dróncsapások következtében, családi házakban és többlakásos épületekben is jelentős károk keletkeztek – tette közzé Olekszandr Szenkevics polgármester a Telegramon.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
szóljon hozzá!