Hirdetés

Ukrajna NATO-tag lehet? A volt ukrán főparancsnok elmondta, mekkora ennek a realitása

Ukrajna

Esélytelen? Valerij Zaluzsnij korábbi főparancsnok (jobbra) szerint Ukrajna nem lesz a NATO tagja

Fotó: Twitter/Volodymyr Zelenskyy

Ukrajna soha nem lesz a NATO tagja – jelentette ki Valerij Zaluzsnij, Ukrajna londoni nagykövete, az ukrán hadsereg korábbi főparancsnoka.

Balogh Levente

2026. augusztus 04., 09:292026. augusztus 04., 09:29

2026. augusztus 04., 09:492026. augusztus 04., 09:49

Az Ukrajna tagságával kapcsolatos kijelentés az euró-atlanti integrációról szóló vita során hangzott el a kijevi nagykövetek általános gyűlésén – számolt be hétfőn a Jevropejszka Pravda.

Amikor arra kérték, hogy nyilatkozzon Ukrajna részvételéről a Joint Expeditionary Force (JEF) nevű, az Egyesült Királyság által vezetett koalícióban – amelynek célja a stratégiailag érzékeny régiókban történő gyors reagálás –, Zaluzsnij inkább közvetlenül a NATO-tagság kérdésére tért ki:

Hirdetés

„Nagyon jól ismerem a NATO-t. Körülbelül 12 éven át személyesen dolgoztam a NATO-szabványok elsajátításán, és minden évben ugyanazt a mesét hallgattam, hogy hamarosan csatlakozni fogunk”– mondta

Idézet
Sajnos soha nem fogunk”

– szögezte le.

Zaluzsnij szerint a legfőbb akadály a két haderő közötti eltérés. Az ukrán fegyveres erők (AFU) – mondta – olyan fejlettségi szintet értek el, amely nem illeszthető be egy olyan szövetségbe, amely még mindig a „második világháborús doktrínák” szerint működik.

Szkeptikusan állt hozzá a NATO változóképességéhez, mondván, hogy a szövetség valószínűleg változatlan marad, annak ellenére, hogy olyan nagyhatalmak is tagjai, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Véleménye szerint

Ukrajnának először is be kellene hoznia a lemaradást a tagállamok katonai szabványaihoz képest, és még így is csak nagyjából az orosz fegyveres erők jelenlegi erejének felét érné el.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy Ukrajnának „olyan technológiákra van szüksége, amelyek ma még a NATO-országokban vannak” – különösen ballisztikus rakétavédelmi rendszerekre és további űrkapacitásokra.

A NATO helyett Zaluzsnij más, kialakulóban lévő kereteket jelölt meg a biztonsági garanciák elérésének reálisabb útjaként, és egyik lehetőségként felvetette az általa valószínűnek tartott „európai biztonsági blokkot”.

Dicsérte továbbá Ukrajna potenciálját a JEF-koalícióban, megjegyezve, hogy a csoport 2015 óta kiépítette irányító struktúráit, még ha azok – saját szavai szerint – „gyengék” is maradnak, és még nem felelnek meg teljes mértékben Ukrajna igényeinek.

Ukrajna alkotmányában rögzítette a NATO- és az Európai Unió-tagság stratégiai célját.

Ugyanakkor elismerte, hogy jelenleg nem minden NATO-tagállam fogadná szívesen az országot a szervezetbe.

Zaluzsnijt 2024-ben menesztették Ukrajna legfőbb parancsnoki posztjáról az Oroszországgal folytatott háború vezetésével kapcsolatban Volodimir Zelenszkij elnökkel kialakult nézeteltérések miatt.

A közvélemény-kutatások szerint népszerűsége nagyjából egyenrangú Zelenszkijével és Mihajlo Fedorov volt védelmi miniszterével, akit a múlt hónapban menesztettek tisztségéből. Zaluzsnij utódját a főparancsnoki poszton szintén a múlt hónapban menesztették.

Oroszország kategorikusan elutasította az ukrán NATO-tagság gondolatát – a háború 2022-es megindításának egyik oka éppen az volt, hogy megakadályozza az ukrán NATO-tagságot –, és korábban Donald Trump amerikai elnök is elvetette, hogy Ukrajna az észak-atlanti szövetség tagja legyen.

Gyakori kérdések és válaszok Ukrajna NATO-tagsága kapcsán

Mi Ukrajna jelenlegi státusza a NATO-ban?

Ukrajna nem NATO-tagállam, hanem a NATO kiemelt partnerországa. Szoros politikai és katonai együttműködést folytat a szövetséggel, de rá nem vonatkozik a NATO kollektív védelmi záradéka (5. cikk).

Csatlakozhat-e Ukrajna a NATO-hoz?

Elvben igen. A NATO 2008-ban kimondta, hogy Ukrajna a jövőben a szövetség tagja lehet. A csatlakozás időpontjáról azonban nincs döntés, és ahhoz valamennyi tagállam egyhangú támogatása szükséges.

Mi akadályozza jelenleg a csatlakozást?

A legfontosabb tényezők:

  • az Oroszországgal zajló háború,
  • a politikai konszenzus hiánya a NATO-tagállamok között,
  • a tagsághoz szükséges politikai, jogi és katonai feltételek teljesítése.

Milyen támogatást kap Ukrajna a NATO-tól?

A NATO koordinálja a tagállamok katonai segítségnyújtását, kiképzési programokat, védelmi reformokat és hosszú távú kapacitásfejlesztést biztosít. A támogatás jelentős, de nem jelent automatikus katonai beavatkozást.

Mikor válhat NATO-taggá Ukrajna?

Erre jelenleg nincs hivatalos menetrend. A NATO továbbra is fenntartja, hogy Ukrajna jövője a szövetségben van, ugyanakkor a tagság időzítése politikai döntés, amely a háború alakulásától és a csatlakozási feltételek teljesülésétől is függ.

Újabb támadás a Wildberries ellen
Oroszországi Telegram-csatornák beszámolója szerint az ukrán hadsereg keddre virradóra széles körű dróncsapást indított Oroszország ellen, amelynek során az ország különböző régióiban található logisztikai és olajipari infrastruktúrát támadták.
A helyi lakosok által a közösségi médiába feltöltött fotók és videók alapján úgy tűnik, hogy sűrű fekete füst szállt fel a Moszkvai területen, Csehov városában található Wildberries logisztikai központból, amely a Kremltől körülbelül 65 kilométerredélre fekszik. A támadás előtt ukrán drónokat láttak a város felett repülni.
A reggel későbbi óráiban füst gomolygott a Leningrádi területen, Krasznij Bor településen található Wildberries raktárból is. A település Szentpétervártól körülbelül 33 kilométerre délkeletre fekszik.
Alekszandr Drozdenko, a Leningrádi terület kormányzója később a Telegramon megerősítette, hogy drónok csapódtak be egy meg nem nevezett raktárba Krasznij Borban.
A Szentpétervár környéki régiót – Moszkvához hasonlóan – az oroszországi teljes körű invázió során ritkán vették célba az ukrán támadások, mivel az orosz légvédelem a jelentős városok köré koncentrálódott.
Az elmúlt hónapokban azonban az ukrán drónok fejlődése révén hatékonyabban tudták áttörni a légvédelmet, és különböző célpontokat támadtak meg erősen megerősített városokban, többek között Moszkvában és Szentpéterváron.
Miközben az ukrán támadások az orosz infrastruktúra ellen egyre intenzívebbé válnak, a gyakran az e-kereskedelmi óriás Amazonnal összehasonlított Wildberries az elmúlt hetekben több ukrán támadást is elszenvedett a cég létesítményei ellen.
A legutóbbi támadások nyomán a piactéren tevékenykedő eladók által elszenvedett potenciális veszteségek elérhetik a 215–280 milliárd rubelt (2,7–3,5 milliárd dollárt) – jelentette az orosz Forbes, Szergej Semkora, a Data Insight elemzőjére hivatkozva.
A Wildberries honlapján számos katonai felszerelést kínál, többek között drónalkatrészeket és golyóálló mellényeket. Eközben a cég banki részlegét júliusban szankcionálta az EU az orosz állami költségvetéshez nyújtott pénzügyi hozzájárulása miatt.
A Wildberries és alapítója, Tatyjana Kim – Oroszország leggazdagabb nője – nemzetközi szankciók célpontjává váltak Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója miatt. Amikor 2022-ben szankciókat vezetett be a vállalat ellen, Lengyelország a Wildberries-t „az Oroszországi Föderáció legnagyobb adófizetőjeként” jellemezte.
A vállalat emellett megtiltotta alkalmazottainak, hogy okostelefonokat vigyenek magukkal a munkahelyükre, és csak alapvető funkciókkal rendelkező mobiltelefonok használatát engedélyezte számukra – jelentette augusztus 3-án az Ostorozsno Novosztyi nevű orosz Telegram-hírcsatorna egy belső vállalati közlemény alapján.
Eközben nagy tűz ütött ki a szizrani olajfinomítóban, Szamara megye területén egy másik ukrán támadás nyomán. Bár egyelőre nem világos, hogy milyen fegyvereket használtak a támadás során, a kijevi erők már többször is nagy hatótávolságú drónokkal támadták meg a finomítót.
Kijev az energetikai létesítményeket érvényes katonai célpontoknak tekinti, mivel ezek biztosítják az üzemanyagot és a finanszírozást a Kreml háborús gépezetének.

Kölcsönös csapások halottakkal
Öt ember életét vesztette, további hat pedig megsebesült a moszkvai régió elleni ukrán dróntámadás során – közölte Andrej Vorobjov kormányzó kedden a Telegram-csatornáján.
Vorobjov tájékoztatása szerint a főváros határától mintegy ötven kilométerre lévő Novoszjolki ipari övezetében drónok becsapódása következtében több helyen tűz ütött ki, és károk keletkeztek egy villamos alállomásban és egy közigazgatási épületben is. Pilóta nélküli repülőszerkezet roncsai megrongáltak meg egy magánházat és egy gépkocsit Szolnyiskovo községben. Drónokat észleltek Volokolamszk, Klin, Csehov és a Szerebrjannije Prudi körzetében is.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a légvédelem az elmúlt éjszaka folyamán 320 ukrán repülőgép típusú repülőszerkezetet lőtt le húsz régió fölött.
Rogyion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különleges megbízatású nagykövete az Izvesztyija című lapnak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy felerősödtek az orosz polgári célpontok elleni támadásokat azt követően, hogy Mihajlo Drapatijt nevezték ki után az ukrán fegyveres erők főparancsnokává.
A moszkvai katonai tárca szerint két, katonai rakományt szállító szárazáru-szállító hajót ért orosz csapás a Fekete-tengeren Odesszától délre, valamint egyet-egy Mikolajiv és Juzsne kikötőjében. Csornomorszkban a támadás célja javítási műveleteket végző gépjármű-alkatrészgyár volt és egy terminált, ahol lőszert és üzemanyagot tároltak.
Közben három ember, köztük két gyerek meghalt Szumiban az orosz hadsereg éjszakai légitámadása következtében, Mikolajivban pedig egy nő életét vesztette, heten pedig megsebesültek az orosz dróncsapásokban, és több helyszínen lakóházak, civil infrastrukturális létesítmények rongálódtak meg – jelentették az illetékes ukrán hatóságok.
Három ember, köztük két 5 és 10 éves kislány meghalt Szumiban keddre virradóra az orosz csapatok irányított légibombákkal végrehajtott támadása következtében, négyen pedig akut stresszreakció miatt kértek orvosi segítséget – jelentette Oleh Hrihorov megyei katonai kormányzó a Telegramon. Arról is beszámolt, hogy hat bombatalálat érte az észak-ukrajnai megyeszékhely civil infrastruktúráját és több családi ház is megrongálódott, illetve megsemmisült.
Egy 89 éves nő életét vesztette, további hét ember – köztük egy kétéves, illetve egy 12 éves kislány - pedig megsebesült a dél-ukrajnai Mikolajivot ért orosz dróncsapások következtében, családi házakban és többlakásos épületekben is jelentős károk keletkeztek – tette közzé Olekszandr Szenkevics polgármester a Telegramon.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 03., hétfő

Már a 230 ezret is meghaladta a háborúban igazolhatóan meghalt orosz katonák száma

236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.

Már a 230 ezret is meghaladta a háborúban igazolhatóan meghalt orosz katonák száma
Hirdetés
2026. augusztus 03., hétfő

Trump szerint hétfőn tárgyalnak Iránnal, Teherán hazugságnak nevezte, hogy a támadás leállítását kérte

Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.

Trump szerint hétfőn tárgyalnak Iránnal, Teherán hazugságnak nevezte, hogy a támadás leállítását kérte
2026. augusztus 02., vasárnap

Trump kész elállni az Irán elleni támadástól, ha Teherán enged

Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.

Trump kész elállni az Irán elleni támadástól, ha Teherán enged
2026. augusztus 02., vasárnap

Egyre mélyül az uniós migrációs vita: 22 vezető fordult szembe a spanyol migrációs politikával

A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.

Egyre mélyül az uniós migrációs vita: 22 vezető fordult szembe a spanyol migrációs politikával
Hirdetés
2026. július 31., péntek

Dicstelen dobogós hely: Románia az egyik leghalálosabb ország Európában az autósok számára

Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.

Dicstelen dobogós hely: Románia az egyik leghalálosabb ország Európában az autósok számára
2026. július 31., péntek

Meloni „kirúgná” Spanyolországot Schengenből, miután több tízezer migráns özönlött el egy spanyol exklávét

A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.

Meloni „kirúgná” Spanyolországot Schengenből, miután több tízezer migráns özönlött el egy spanyol exklávét
2026. július 31., péntek

A lengyelek Patriot rakétákat adhatnak át Ukrajnának, miután a gyanú szerint orosz rakéta csapódott be Lengyelországban

Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

A lengyelek Patriot rakétákat adhatnak át Ukrajnának, miután a gyanú szerint orosz rakéta csapódott be Lengyelországban
Hirdetés
2026. július 30., csütörtök

Több mint egytucatnyian meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légicsapásokban

Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.

Több mint egytucatnyian meghaltak az Ukrajna elleni újabb orosz légicsapásokban
2026. július 30., csütörtök

Trump a harcok kiújulásáról: a ki******t sz**t is kiverjük Iránból

Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.

Trump a harcok kiújulásáról: a ki******t sz**t is kiverjük Iránból
2026. július 29., szerda

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.

Államtitkár: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége
Hirdetés
Hirdetés