Baljós előjelek. Tavaly az oroszok a kahovkai vízerőmű gátját robbantották fel
Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki
Az orosz erők hétfőn megrongálták a Donyecki területen lévő kurahovei víztározót tartó gátját – jelentette Vadim Filaskin kormányzó.
2024. november 12., 08:312024. november 12., 08:31
Filaskin nyilatkozatát azután tette, hogy többször is beszámoltak arról, hogy a gátat megtámadták Sztarij Ternij falu közelében, mintegy 25 kilométerre a harcok sújtotta Kurahove várostól.
A kurahovei víztározó a Vovcsa folyón található, amelynek forrása Progressz község közelében van.
– mondta Filaskin.
Nem ez az első eset, hogy egy kritikus fontosságú gátat ért támadás a háború során.
Oroszország a keleti front több szakaszán is intenzív támadásokat folytat, a Donyecki területen Kurahove és Pokrovszk városok felé próbálják áttörni az ukrán védelmet.
A Szabad Európa/Rádió Szabadság (RFE/RL) rádiónak Nazar Vojtenkov, az ukrán 33. Különleges gépesített dandár megbízott szóvivője november 5-én arról beszélt:
Eközben Vlagyiszlav Volosin, az ukrán hadsereg déli parancsnokságának szóvivője hétfőn a Reutersnek arról beszélt: az orosz támadások a Zaporizzsjai területen „bármelyik nap” megkezdődhetnek
Október elején az orosz csapatok a jelentések szerint felújították támadásaikat a Zaporizzsjai szektorban.
A Volosin szerint Oroszország kiképzett támadócsoportokat is bevet, hogy előrenyomuljon a Zaporizzsjai területen. Támadásra készülnek – tette hozzá.
„(A támadások) a közeljövőben megkezdődhetnek, nem is hetekről beszélünk, arra számítunk, hogy bármelyik nap megtörténhet” – mondta a szóvivő.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint
– mondta Volosin –, bár még nem világos, hogy ez egy egységes támadási lépés lesz-e vagy különálló támadások.
„Mind páncélos csoportokat, mind könnyű járműveket előkészítenek elő ezeknek a támadó hadműveleteknek a végrehajtására” – tette hozzá.
Volosin októberben azt mondta, hogy az orosz erők a Zaporizzsjai területen lévő Orihiv és Mala Tokmacska irányában tömegesen készülnek áttörésre. Ez a terület volt a fő tengelye Ukrajna 2023-as déli ellentámadásának, amely Robotine település felszabadításához vezetett, de nem ért el jelentősebb eredményeket.
Az orosz csapatok fokozták a támadásokat Zaporizzsja ellen, irányított légibombákkal célozva a polgári infrastruktúrát .
Közben
abba a dél-oroszországi régióba, ahol Kijev nyáron meglepetésszerű ellentámadást indított.
Az ukrán csapatok „továbbra is visszatartják” a „közel 50 ezer fős ellenséges csoportot” Kurszkban – közölte Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében, miután tájékoztatást kapott Olekszandr Szirszkij tábornoktól, az ukrán fegyveres erők főparancsnokától.
Kijev augusztusban indította meg behatolását az oroszországi Kurszk térségébe, meglepve ezzel nemcsak Moszkvát, hanem szövetségeseit is. Akkor azt mondta, hogy a hadműveletre azért volt szükség, mert Oroszország a térségből újabb támadást tervezett indítani Ukrajna ellen. Azt mondta, hogy
Mindeközben Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn közzétett interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnával kapcsolatban egység van az Európai Unióban annak ellenére, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásos.
Borrell emlékeztetett arra, hogy
„Összesen 122 milliárd eurós európai támogatásról beszélünk, amit Ukrajnának nyújtottunk, ez nem jöhetett volna létre konszenzus nélkül, és ennek a konszenzusnak Magyarország is részese volt” – hangsúlyozta az európai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban Ukrajnában tett látogatást.
„Az Európai Békekeret az első, 2022-ben létrehozott olyan eszköz, amellyel az EU katonai támogatást nyújt Ukrajnának az ukrán védelmi ipar potenciáljának fejlesztésére” – emlékeztetett. Elismerte egyúttal, hogy az Európai Békekeret felhasználásához minden uniós tagállam hozzájárulása szükséges. „Nem tudom garantálni, hogy ehhez meglesz az egyhangú támogatás” – tette hozzá.
Borrell kitért arra, hogy
Kifejtette, hogy az EU-szerződésnek vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint ha az egyik tagot megtámadják, a többieknek támogatást kell nyújtaniuk. „Egyesek szerint ez a NATO-szerződés 5. cikkelyének megfelelője, míg mások szerint nem olyan nyilvánvaló a hasonlóság. Senki sem tagadja azonban azt, hogy van olyan cikk, amely minden tagországtól szolidaritást ír elő, ha valakit megtámadnak” – mutatott rá. Szavai szerint az unió jelenleg is szolidáris Ukrajnával, még ha nem is tagja a szervezetnek, és ez „sokkal több lenne”, ha az EU tagállama volna.
A főképviselő reagált arra is, hogy az Egyesült Államokban ismét Donald Trumpot választották elnökké. Európa szempontjából ezt „lehetőségnek” nevezte a „felébredésre”.
– hangsúlyozta. Szerinte az EU-ban mindenki egyetért abban, hogy erősebbnek és egységesebbnek kell lennie az uniónak.
Borrell elmondta még az interjúban, hogy az EU az ígért egymillióból – amelyet idén tavaszig kellett volna leszállítania – valamivel több mint 980 ezer lövedéket már elküldött Ukrajnának. Azt ígérte, hogy az év végéig a maradékot is leszállítják, sőt még többet. „Összességében az év végéig az EU-nak több mint 1,5 millió lőszert kell szállítania Ukrajnának” – jelentette ki.
Moszkva szerint Washington elmozdítaná Zelenszkijt
Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló „legitim” lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
A közlemény szerint az amerikai külügyminisztérium már megkezdte a választási kampány elindításával kapcsolatos kérdések kidolgozását. Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd. Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy „demokratizáló” alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.
„Az Egyesült Államok ösztönzésére a nyugati finanszírozású ukrán polgári aktivisták között megkezdődött egy új párt létrehozásának megvitatása, amelynek célja, hogy a közelgő választási kampányban elfoglalja az Amerika-barát rést” – áll a közleményben.
Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.
„A szomszédos ország és bábvezetőinek sorsáról továbbra is az amerikai hatóságok fognak dönteni” – hangoztatta az orosz hírszerző szolgálat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!