Hirdetés

Ukrajna: megrongálták az oroszok egy víztározó gátját, több frontszakaszon is támadás várható

Baljós előjelek. Tavaly az oroszok a kahovkai vízerőmű gátját robbantották fel •  Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki

Baljós előjelek. Tavaly az oroszok a kahovkai vízerőmű gátját robbantották fel

Fotó: Telegram/Denisz Smihal ukrán miniszterelnöki

Az orosz erők hétfőn megrongálták a Donyecki területen lévő kurahovei víztározót tartó gátját – jelentette Vadim Filaskin kormányzó.

Krónika

2024. november 12., 08:312024. november 12., 08:31

Filaskin nyilatkozatát azután tette, hogy többször is beszámoltak arról, hogy a gátat megtámadták Sztarij Ternij falu közelében, mintegy 25 kilométerre a harcok sújtotta Kurahove várostól.

A kurahovei víztározó a Vovcsa folyón található, amelynek forrása Progressz község közelében van.

Hirdetés
Idézet
Ez a támadás potenciálisan veszélyezteti a Vovcsa folyó menti települések lakóit, mind Donyeck, mind Dnyipropetrovszk megyében”

– mondta Filaskin.

Nem ez az első eset, hogy egy kritikus fontosságú gátat ért támadás a háború során.

Oroszország a keleti front több szakaszán is intenzív támadásokat folytat, a Donyecki területen Kurahove és Pokrovszk városok felé próbálják áttörni az ukrán védelmet.

A Szabad Európa/Rádió Szabadság (RFE/RL) rádiónak Nazar Vojtenkov, az ukrán 33. Különleges gépesített dandár megbízott szóvivője november 5-én arról beszélt:

fennáll a veszélye Kurahove bekerítésének.

Eközben Vlagyiszlav Volosin, az ukrán hadsereg déli parancsnokságának szóvivője hétfőn a Reutersnek arról beszélt: az orosz támadások a Zaporizzsjai területen „bármelyik nap” megkezdődhetnek

Október elején az orosz csapatok a jelentések szerint felújították támadásaikat a Zaporizzsjai szektorban.

Kijev figyelmeztetett egy esetleges orosz előrenyomulásra a déli régióban, miközben Moszkva csapatai tovább nyomulnak Ukrajna keleti részén.

A Volosin szerint Oroszország kiképzett támadócsoportokat is bevet, hogy előrenyomuljon a Zaporizzsjai területen. Támadásra készülnek – tette hozzá.

„(A támadások) a közeljövőben megkezdődhetnek, nem is hetekről beszélünk, arra számítunk, hogy bármelyik nap megtörténhet” – mondta a szóvivő.

Az ukrán katonai hírszerzés szerint

Oroszország páncélozott járműveket és jelentős számú drónt tervez bevetni

– mondta Volosin –, bár még nem világos, hogy ez egy egységes támadási lépés lesz-e vagy különálló támadások.

„Mind páncélos csoportokat, mind könnyű járműveket előkészítenek elő ezeknek a támadó hadműveleteknek a végrehajtására” – tette hozzá.

Volosin októberben azt mondta, hogy az orosz erők a Zaporizzsjai területen lévő Orihiv és Mala Tokmacska irányában tömegesen készülnek áttörésre. Ez a terület volt a fő tengelye Ukrajna 2023-as déli ellentámadásának, amely Robotine település felszabadításához vezetett, de nem ért el jelentősebb eredményeket.

Az orosz csapatok fokozták a támadásokat Zaporizzsja ellen, irányított légibombákkal célozva a polgári infrastruktúrát .

Közben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn közölte, hogy Oroszország közel 50 ezer katonát vezényelt Kurszkba,

abba a dél-oroszországi régióba, ahol Kijev nyáron meglepetésszerű ellentámadást indított.

Az ukrán csapatok „továbbra is visszatartják” a „közel 50 ezer fős ellenséges csoportot” Kurszkban – közölte Zelenszkij a Telegramon közzétett bejegyzésében, miután tájékoztatást kapott Olekszandr Szirszkij tábornoktól, az ukrán fegyveres erők főparancsnokától.

Kijev augusztusban indította meg behatolását az oroszországi Kurszk térségébe, meglepve ezzel nemcsak Moszkvát, hanem szövetségeseit is. Akkor azt mondta, hogy a hadműveletre azért volt szükség, mert Oroszország a térségből újabb támadást tervezett indítani Ukrajna ellen. Azt mondta, hogy

célja egy „ütközőzóna” létrehozása volt, hogy megakadályozza a jövőbeni határokon átnyúló támadásokat.

Mindeközben Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn közzétett interjújában arról beszélt, hogy Ukrajnával kapcsolatban egység van az Európai Unióban annak ellenére, hogy Magyarország álláspontja ellentmondásos.

Borrell emlékeztetett arra, hogy

csaknem három éven keresztül, vagyis amióta tart Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen, Magyarország támogatta az összes uniós szankciót és minden döntést Ukrajna megsegítéséről.

„Összesen 122 milliárd eurós európai támogatásról beszélünk, amit Ukrajnának nyújtottunk, ez nem jöhetett volna létre konszenzus nélkül, és ennek a konszenzusnak Magyarország is részese volt” – hangsúlyozta az európai diplomácia vezetője, aki az elmúlt napokban Ukrajnában tett látogatást.

Arra a kérdésre, amely az Európai Békekereten keresztül Ukrajnának nyújtandó forrásokra vonatkozott, amelyeket viszont Magyarország blokkol, Borrell azt válaszolta, hogy az uniónak most vannak más támogatási eszközei is.

„Az Európai Békekeret az első, 2022-ben létrehozott olyan eszköz, amellyel az EU katonai támogatást nyújt Ukrajnának az ukrán védelmi ipar potenciáljának fejlesztésére” – emlékeztetett. Elismerte egyúttal, hogy az Európai Békekeret felhasználásához minden uniós tagállam hozzájárulása szükséges. „Nem tudom garantálni, hogy ehhez meglesz az egyhangú támogatás” – tette hozzá.

Borrell kitért arra, hogy

bár az EU a NATO-val ellentétben nem katonai szövetség, a tagországok számíthatnak egymástól biztonsági garanciákra.

Kifejtette, hogy az EU-szerződésnek vannak olyan cikkelyei, amelyek szerint ha az egyik tagot megtámadják, a többieknek támogatást kell nyújtaniuk. „Egyesek szerint ez a NATO-szerződés 5. cikkelyének megfelelője, míg mások szerint nem olyan nyilvánvaló a hasonlóság. Senki sem tagadja azonban azt, hogy van olyan cikk, amely minden tagországtól szolidaritást ír elő, ha valakit megtámadnak” – mutatott rá. Szavai szerint az unió jelenleg is szolidáris Ukrajnával, még ha nem is tagja a szervezetnek, és ez „sokkal több lenne”, ha az EU tagállama volna.

A főképviselő reagált arra is, hogy az Egyesült Államokban ismét Donald Trumpot választották elnökké. Európa szempontjából ezt „lehetőségnek” nevezte a „felébredésre”.

Idézet
Fel kell ismernünk, hogy a biztonságunkat nem bízhatjuk másra, és magunknak kell gondoskodnunk róla. Ha Európa meg akarja őrizni befolyását a világban, akkor erősebb Európát kell teremtenünk”

– hangsúlyozta. Szerinte az EU-ban mindenki egyetért abban, hogy erősebbnek és egységesebbnek kell lennie az uniónak.

Borrell elmondta még az interjúban, hogy az EU az ígért egymillióból – amelyet idén tavaszig kellett volna leszállítania – valamivel több mint 980 ezer lövedéket már elküldött Ukrajnának. Azt ígérte, hogy az év végéig a maradékot is leszállítják, sőt még többet. „Összességében az év végéig az EU-nak több mint 1,5 millió lőszert kell szállítania Ukrajnának” – jelentette ki.

Moszkva szerint Washington elmozdítaná Zelenszkijt
Washington mérlegeli az Ukrajna jelenlegi vezetésének megváltoztatására irányuló „legitim” lehetőségeket, amelyek közül az egyik az, hogy jövőre elnök- és parlamenti választásokat tartsanak Ukrajnában – közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR).
A közlemény szerint az amerikai külügyminisztérium már megkezdte a választási kampány elindításával kapcsolatos kérdések kidolgozását. Az SZVR azt állította, hogy a tervek szerint a folyamat két szakaszban zajlik majd. Először az ukrán társadalmat azzal szándékozzák ösztönözni, hogy „demokratizáló” alapítványok és agytrösztök közvetítésévek bedobnak egy erre vonatkozó kezdeményezést, majd pedig egy új Amerika-barát párt létrehozását indítványozzák.
„Az Egyesült Államok ösztönzésére a nyugati finanszírozású ukrán polgári aktivisták között megkezdődött egy új párt létrehozásának megvitatása, amelynek célja, hogy a közelgő választási kampányban elfoglalja az Amerika-barát rést” – áll a közleményben.
Az orosz kémszolgálat beszámolója szerint a jelöltek kiválasztását az amerikai diplomáciai tárca fogja koordinálni, a szavazást pedig amerikai nem kormányzati szervezetek ellenőrzik majd.
„A szomszédos ország és bábvezetőinek sorsáról továbbra is az amerikai hatóságok fognak dönteni” – hangoztatta az orosz hírszerző szolgálat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Már négy turbina termel Pakson, szerdára teljes kapacitással működhet az atomerőmű

Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.

Már négy turbina termel Pakson, szerdára teljes kapacitással működhet az atomerőmű
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint

Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.

Románia egyre inkább az orosz hibrid háborús akciók célkeresztjében van egy amerikai jelentés szerint
2026. augusztus 21., péntek

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy

A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.

Szigorúbb ellenőrzés a szerb–észak‑macedón határon, torlódásokra figyelmeztet a román külügy
2026. augusztus 21., péntek

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett

Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.

Romániába vezetett egy Berlin melletti fegyverraktár ügye, az orosz titkosszolgálat merényleteket tervezhetett
Hirdetés
2026. augusztus 21., péntek

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára

Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.

A bolgárok is csökkentik az atomerőmű termelését, és ez nem jó hír Románia számára
2026. augusztus 20., csütörtök

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.

Romániai drónincidens: von der Leyen fenyegetésről és elrettentésről beszél
2026. augusztus 20., csütörtök

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Újabb régi nagy fideszes név száll ki a parlamentből
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője

Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.

Zelenszkijre újabb korrupciós ügy árnyéka vetül, őrizetben az elnöki hivatal volt helyettes vezetője
2026. augusztus 20., csütörtök

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt

Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.

Augusztus 20.: felvonták Magyarország nemzeti lobogóját, Magyar Péter országépítésről beszélt
2026. augusztus 20., csütörtök

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt

Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.

Trump kemény gazdasági szankciókkal fenyeget mindenkit, aki támogatni meri Iránt
Hirdetés
Hirdetés