
Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki pártvezető szerint nem került le a kijevi hatalom napirendjéről a rendkívüli állapot bevezetése. A Haza párt vezetője erről egy kijevi televíziónak adott interjúban beszélt, nyilatkozatát szerdára virradóra idézte UNIAN hírügynökség.
2014. január 29., 18:502014. január 29., 18:50
„Az erőszak alkalmazásának forgatókönyvét nem vették le a napirendről. Ez létezik. Ma olyan információ jelent meg, hogy a katonai alakulatokhoz eljutatták Janukovics elnök üzenetét az alkotmányos rend helyreállításának szükségességéről, más szavakkal arról, hogy a katonaság támogassa a hivatalban lévő elnököt\" – mondta Jacenyuk (képünkön). Viktor Janukovics államfő a minap miniszterelnöki tisztséget ajánlott Jacenyuknak, amit az ellenzéki politikus elutasított.
Eközben Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt elnöke nem tartja elegendőnek Mikola Azarov ukrán miniszterelnök lemondását. A politikus kedden újságírók előtt úgy vélekedett, hogy Azarov azért nyújtotta be lemondását, hogy megőrizze tekintélyét. Hangsúlyozta, hogy az egész kormány felelős azért, ami két hónapja az utcákon történik. Kijelentette: Azarov távozása „nem győzelem, csak egy lépés a győzelem felé\". Véleménye szerint a tüntetők addig nem hagyják el a Majdant (a kijevi Függetlenség terét), amíg az egész vezetés, Viktor Janukoviccsal az élen nem távozik a hatalomból.
Klicsko szerdán azt is kijelentette: a kormány által előterjesztett formájában elfogadhatatlan az amnesztiatörvény. Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy az emberek csak akkor fogják elhagyni a Majdant, ha teljesen átalakul a vezetés, az állam irányításának rendszere. A vezetés ugyanakkor az amnesztia előfeltételéül szabta, hogy a tüntetők hagyják el az általuk megszállt hivatali épületeket, az utcákat és köztereket.
Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnök szerdán felajánlotta, hogy Leonyid Kucsma volt államfővel együtt közvetít a vezetés és az ellenzék között a válság rendezése érdekében. Helyzetértékelése szerint az ország a polgárháború szélére sodródott. A közvetítői szerepre szerinte azért van szükség, mert mélységes bizalmatlanság alakult ki az ellenzék és Viktor Janukovics jelenlegi elnök között.
Az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatosan Moszkva is véleményt nyilvánított. „Ukrajna mély politikai válságban van, és ez súlyos következményekkel járhat az ország államiságára és területi egységére nézve” – állapította meg kedden az orosz parlament felsőháza. A Szövetségi Tanács azzal vádolta meg az ukrajnai ellenzéket, hogy az egyetértésével zajlanak „a pogromok, a gyújtogatások, az adminisztrációk (regionális kormányzati épületek) megtámadása, a rendfenntartók elleni, áldozatokkal és számos sérülttel járó agresszív cselekedetek\".
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára viszont Oroszországot bírálta tegnap, amiért Moszkva nyomás gyakorolt az ukrán vezetésre azért, hogy ne írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval.
Angela Merkel német kancellár szerdán úgy nyilatkozott: az Európai Unió továbbra is nyitott arra, hogy megkösse a társulási szerződést Ukrajnával. Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában a nagykoalíciós kormány programját ismertető beszédében kiemelte, hogy az ukrajnai ellenzéki tüntetők „ugyanazokért az értékekért állnak ki, amelyek minket az Európai Unióban vezérelnek\".
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!