
Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki pártvezető szerint nem került le a kijevi hatalom napirendjéről a rendkívüli állapot bevezetése. A Haza párt vezetője erről egy kijevi televíziónak adott interjúban beszélt, nyilatkozatát szerdára virradóra idézte UNIAN hírügynökség.
2014. január 29., 18:502014. január 29., 18:50
„Az erőszak alkalmazásának forgatókönyvét nem vették le a napirendről. Ez létezik. Ma olyan információ jelent meg, hogy a katonai alakulatokhoz eljutatták Janukovics elnök üzenetét az alkotmányos rend helyreállításának szükségességéről, más szavakkal arról, hogy a katonaság támogassa a hivatalban lévő elnököt\" – mondta Jacenyuk (képünkön). Viktor Janukovics államfő a minap miniszterelnöki tisztséget ajánlott Jacenyuknak, amit az ellenzéki politikus elutasított.
Eközben Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt elnöke nem tartja elegendőnek Mikola Azarov ukrán miniszterelnök lemondását. A politikus kedden újságírók előtt úgy vélekedett, hogy Azarov azért nyújtotta be lemondását, hogy megőrizze tekintélyét. Hangsúlyozta, hogy az egész kormány felelős azért, ami két hónapja az utcákon történik. Kijelentette: Azarov távozása „nem győzelem, csak egy lépés a győzelem felé\". Véleménye szerint a tüntetők addig nem hagyják el a Majdant (a kijevi Függetlenség terét), amíg az egész vezetés, Viktor Janukoviccsal az élen nem távozik a hatalomból.
Klicsko szerdán azt is kijelentette: a kormány által előterjesztett formájában elfogadhatatlan az amnesztiatörvény. Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy az emberek csak akkor fogják elhagyni a Majdant, ha teljesen átalakul a vezetés, az állam irányításának rendszere. A vezetés ugyanakkor az amnesztia előfeltételéül szabta, hogy a tüntetők hagyják el az általuk megszállt hivatali épületeket, az utcákat és köztereket.
Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnök szerdán felajánlotta, hogy Leonyid Kucsma volt államfővel együtt közvetít a vezetés és az ellenzék között a válság rendezése érdekében. Helyzetértékelése szerint az ország a polgárháború szélére sodródott. A közvetítői szerepre szerinte azért van szükség, mert mélységes bizalmatlanság alakult ki az ellenzék és Viktor Janukovics jelenlegi elnök között.
Az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatosan Moszkva is véleményt nyilvánított. „Ukrajna mély politikai válságban van, és ez súlyos következményekkel járhat az ország államiságára és területi egységére nézve” – állapította meg kedden az orosz parlament felsőháza. A Szövetségi Tanács azzal vádolta meg az ukrajnai ellenzéket, hogy az egyetértésével zajlanak „a pogromok, a gyújtogatások, az adminisztrációk (regionális kormányzati épületek) megtámadása, a rendfenntartók elleni, áldozatokkal és számos sérülttel járó agresszív cselekedetek\".
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára viszont Oroszországot bírálta tegnap, amiért Moszkva nyomás gyakorolt az ukrán vezetésre azért, hogy ne írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval.
Angela Merkel német kancellár szerdán úgy nyilatkozott: az Európai Unió továbbra is nyitott arra, hogy megkösse a társulási szerződést Ukrajnával. Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában a nagykoalíciós kormány programját ismertető beszédében kiemelte, hogy az ukrajnai ellenzéki tüntetők „ugyanazokért az értékekért állnak ki, amelyek minket az Európai Unióban vezérelnek\".
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!