
Arszenyij Jacenyuk ukrán ellenzéki pártvezető szerint nem került le a kijevi hatalom napirendjéről a rendkívüli állapot bevezetése. A Haza párt vezetője erről egy kijevi televíziónak adott interjúban beszélt, nyilatkozatát szerdára virradóra idézte UNIAN hírügynökség.
2014. január 29., 18:502014. január 29., 18:50
„Az erőszak alkalmazásának forgatókönyvét nem vették le a napirendről. Ez létezik. Ma olyan információ jelent meg, hogy a katonai alakulatokhoz eljutatták Janukovics elnök üzenetét az alkotmányos rend helyreállításának szükségességéről, más szavakkal arról, hogy a katonaság támogassa a hivatalban lévő elnököt\" – mondta Jacenyuk (képünkön). Viktor Janukovics államfő a minap miniszterelnöki tisztséget ajánlott Jacenyuknak, amit az ellenzéki politikus elutasított.
Eközben Vitalij Klicsko, az ellenzéki Ütés (UDAR) párt elnöke nem tartja elegendőnek Mikola Azarov ukrán miniszterelnök lemondását. A politikus kedden újságírók előtt úgy vélekedett, hogy Azarov azért nyújtotta be lemondását, hogy megőrizze tekintélyét. Hangsúlyozta, hogy az egész kormány felelős azért, ami két hónapja az utcákon történik. Kijelentette: Azarov távozása „nem győzelem, csak egy lépés a győzelem felé\". Véleménye szerint a tüntetők addig nem hagyják el a Majdant (a kijevi Függetlenség terét), amíg az egész vezetés, Viktor Janukoviccsal az élen nem távozik a hatalomból.
Klicsko szerdán azt is kijelentette: a kormány által előterjesztett formájában elfogadhatatlan az amnesztiatörvény. Megismételte azt a korábbi kijelentését, hogy az emberek csak akkor fogják elhagyni a Majdant, ha teljesen átalakul a vezetés, az állam irányításának rendszere. A vezetés ugyanakkor az amnesztia előfeltételéül szabta, hogy a tüntetők hagyják el az általuk megszállt hivatali épületeket, az utcákat és köztereket.
Leonyid Kravcsuk volt ukrán elnök szerdán felajánlotta, hogy Leonyid Kucsma volt államfővel együtt közvetít a vezetés és az ellenzék között a válság rendezése érdekében. Helyzetértékelése szerint az ország a polgárháború szélére sodródott. A közvetítői szerepre szerinte azért van szükség, mert mélységes bizalmatlanság alakult ki az ellenzék és Viktor Janukovics jelenlegi elnök között.
Az ukrajnai fejleményekkel kapcsolatosan Moszkva is véleményt nyilvánított. „Ukrajna mély politikai válságban van, és ez súlyos következményekkel járhat az ország államiságára és területi egységére nézve” – állapította meg kedden az orosz parlament felsőháza. A Szövetségi Tanács azzal vádolta meg az ukrajnai ellenzéket, hogy az egyetértésével zajlanak „a pogromok, a gyújtogatások, az adminisztrációk (regionális kormányzati épületek) megtámadása, a rendfenntartók elleni, áldozatokkal és számos sérülttel járó agresszív cselekedetek\".
Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára viszont Oroszországot bírálta tegnap, amiért Moszkva nyomás gyakorolt az ukrán vezetésre azért, hogy ne írja alá a társulási megállapodást az Európai Unióval.
Angela Merkel német kancellár szerdán úgy nyilatkozott: az Európai Unió továbbra is nyitott arra, hogy megkösse a társulási szerződést Ukrajnával. Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában a nagykoalíciós kormány programját ismertető beszédében kiemelte, hogy az ukrajnai ellenzéki tüntetők „ugyanazokért az értékekért állnak ki, amelyek minket az Európai Unióban vezérelnek\".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
szóljon hozzá!