Tűzszünet. Az ukrajnai Oleski városra meghirdetett fegyvernyugvást Melania Trump szerint egész Herszon megyére kiterjesztették
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az oroszok által megszállt Oleski városában kialakult helyi tűzszünetet „kiterjesztették… Herszon (megye) területére” – írta Melania Trump, az Egyesült Államok first ladyje kedden egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
2026. október 28., 13:212026. október 28., 13:21
A részleges ukrajnai tűzszünet, amely kora reggel lépett hatályba, kezdetben Oleski városára és a környező Herszon megyei területekre terjedt ki, és célja, hogy az elkövetkező napokban lehetővé tegye a civilek biztonságos evakuálását és a humanitárius segélyek eljuttatását.
Trump nem részletezte a kiterjesztett tűzszünet hatályát, de Tetjana Seleszt, Dmitro Lubinyec ukrán emberi jogi ombudsman kommunikációs vezetője újságíróknak elmondta, hogy az immár a Herszon megye teljes területére kiterjed.
Lubinyec nyilatkozata szerint
„Remélem, hogy minden a megállapodott terv szerint fog folytatódni, és hogy segíteni tudunk az Oleskiben élő civileknek, akik alig várják a segítséget” – tette hozzá.
Oleski a teljes körű invázió kezdete óta orosz megszállás alatt áll. A Herszonnal szemben, a Dnyipro folyó túloldalán fekvő települést az orosz erők gyakorlatilag blokád alá vonták, megakadályozva a humanitárius segélyek bejutását.
A lakosok súlyos élelmiszer-, víz- és áramhiánnyal küzdenek. Az aknákkal teli utak és a folyamatos dróncsapások gyakorlatilag lehetetlenné teszik a biztonságos evakuálást, és a városba vezető egyetlen útvonalakon menekülni próbáló civileket gyakran veszik célba a drónok.
Trump hozzátette, hogy az időzítést két nappal előrehozták a civilek védelme és a humanitárius segélyek eljuttatásának megkönnyítése érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, hogy ha Ukrajna nem is csatlakozhat a NATO-hoz, országára is terjesszék ki a katonai szövetség alapszerződésének 5. cikkelyében foglalt védelmi garanciákat.
Korábbi nyilatkozatában Kirilo Budanov, az ukrán elnöki hivatal vezetője megerősítette, hogy „kétoldalú tűzszünet” lépett életbe a harcok sújtotta Oleskiben.
– közölte David Arahamia, az elnök A nép szolgája nevű pártjának parlamenti frakcióvezetője egy későbbi közösségi médiás bejegyzésében.
Lubinyec hozzátette, hogy a fegyverszünet kijevi idő szerint november 1-jén 22:59-ig marad hatályban.
A megállapodásokra az orosz tárgyalódelegáció vezetőjével, Jana Lantratovával folytatott tárgyalások során került sor.
Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden kijelentette, hogy az orosz hadsereg minden részletet közzé fog tenni az Oleskiben zajló humanitárius műveletről – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Herszon megye megszállt területeinek oroszok által kinevezett vezetője, Volodimir Szaldo kedden azt állította, hogy az Oleskiből evakuált lakosok számára ideiglenes szállásokat készítettek elő Herszon megye más megszállt részén, a megszállt Krím-félszigeten, valamint más orosz régiókban – számoltak be az orosz médiaorgánumok.
Hozzátette, hogy Oleski lakosai választhatnak: vagy Oroszországban maradnak, vagy az ukrán ellenőrzés alatt álló területre utaznak, „hogy újra egyesüljenek családjaikkal”.
A Kyiv Independent értesülései szerint az ombudsmani hivatal képviselői azt mondták Oleski lakosainak, hogy az aknamentesítési művelet már megkezdődött, de a civilek evakuálása október 30-án kezdődik.
A városban súlyosbodó humanitárius válság az elmúlt hetekben nemzetközi figyelmet keltett, többek között XIV. Leó pápa részéről is.
Lubinyec szeptember 16-án kijelentette, hogy Oleskiben és a környéken több mint 6 000 ember maradhatott, köztük körülbelül 200 gyermek. Hivatala közölte, hogy korábban 358 olyan személyt azonosított, akiknek sürgős segítségre van szükségük a biztonságos távozáshoz.
2026 tavaszán az evakuálási önkénteseknek még sikerült segíteniük az Oleski lakosainak, hogy Oroszországon és Fehéroroszországon át vezető, kimerítő, többnapos utazások során eljussanak más Herszon megyei megszállt településekre vagy az Ukrajna által ellenőrzött területekre.
Ugyanakkor az oleskii tűzszünet kezdetétől számított perceken belül az orosz erők ballisztikus rakéták hullámát zúdították Ukrajna más részeire, többek között Kijevre is.
Eközben kiderült: Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi telefonbeszélgetés során hosszú előadást tartott a középkori szláv történelemről a norvég és a finn vezetőknek, miközben alig tett említést a közvetlen tűzszünetről, annak ellenére, hogy megújultak a diplomáciai erőfeszítések Moszkva ukrajnai háborújának befejezésére – számolt be a Financial Times (FT).
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Három, a finn elnök, Alexander Stubb, a norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Store, valamint az orosz elnök közötti beszélgetéssel tisztában lévő forrás szerint
A beszélgetés – amelyet eredetileg fél órára terveztek – az Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok között novemberben az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban várható háromoldalú béketárgyalások előtt zajlott le.
Az ukrán fél azonnali tűzszünetre irányuló felhívásait alig tárgyalták a telefonbeszélgetés során – tették hozzá a források.
Az egyik forrás az FT-nek elmondta, hogy a vezetők nem szakították meg Putyin monológját, hogy felmérjék, mennyire komolyan gondolja a jövőbeli párbeszédet Európával.
Mint ismeretes,
Putyin állítólag hasonló előadást tartott Donald Trump amerikai elnöknek a 2025 augusztusában Alaszkában tartott csúcstalálkozón, amely egy hosszú előadást is tartalmazott a középkori orosz fejedelmekről, például Rurikról vagy Nölcs Jároszlávról, valamint a 17. századi kozák vezetőről, Bohdan Hmelnyickiről.
Bár a beszélgetés pontos részletei továbbra is tisztázatlanok, Putyin szelektív történelmi narratíváit és nyílt torzításait a nyugati történészek többször is vitatták, mivel azok Moszkva cselekedeteinek igazolására szolgálnak.
A két vezető Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése az október 20-i oslói találkozót követte, amelyen ukrán, európai és amerikai tisztségviselők vettek részt, de hangsúlyozták, hogy a keddi beszélgetés során „nem egész Európa nevében szóltak”.
A két vezető a beszélgetés után megbeszélte a dolgot Volodimir Zelenszkij elnökkel, aki így nyilatkozott: „Hálás vagyok a részletes tájékoztatásért, valamint azért, hogy aktívan támogatják diplomáciánkat és azokat a békefenntartó erőfeszítéseket, amelyeket minden partnerünkkel közösen folytatunk.”
Az északi vezetők és Putyin közötti telefonbeszélgetés vegyes reakciókat váltott ki az európai vezetők körében; Mette Frederiksen dán miniszterelnök a médiának nyilatkozva elmondta, hogy
Eközben az Európai Bizottság szóvivője emlékeztetett arra, hogy „közös érdekünk, hogy véget vessenek ennek a szörnyű háborúnak”.
„ Az EU részéről határozottan elkötelezettek vagyunk nem csupán a háború befejezése mellett, hanem egy igazságos és fenntartható béke elérése mellett is. Ez a célunk, és ezt az álláspontot képviseljük a folyamatban lévő tárgyalásokon is” – mondta a szóvivő.
Egy magas rangú uniós tisztviselő a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy az Abu-Dzabiban várható találkozó előtt egy tárgyalási fordulóra lehet számítani Európában, miután a Kijevből érkező vegyes üzenetek azt a benyomást keltették, hogy ezen a héten Brüsszelben béketárgyalásokra kerül sor.
Kijevben ideiglenes átkelőhelyeket építenek a Dnyipro folyón a hidak elleni orosz támadások miatt
Kijevben ideiglenes átkelőhelyeket építenek a Dnyipro folyón, miközben a szakintézmények további műszaki megoldásokat dolgoznak ki a hidak szerkezetének megóvására – közölte Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere kedden a Telegramon.
A városvezető szavai szerint a főváros védelmi tanácsa megvitatta a hidak biztonságosságának kérdését, tekintettel arra, hogy az ellenség fokozza a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásokat. Megvitatták a Dnyipró kombinált átkelőhelyeinek – azaz a vízi járművekből, pontonokból vagy ezek kombinációjából álló ideiglenes vagy mobil átkelőhelyeknek –, valamint a hozzájuk vezető utaknak a megépítésére irányuló projekt megvalósítását is.
„Emlékeztetnék arra, hogy ezt a kezdeményezést az állam terjesztette elő, és a kormány elfogadta a vonatkozó határozatot” – jegyezte meg a polgármester.
Az átkelőhelyek helyszíneit a katonai parancsnokság határozza meg, jóváhagyásukban pedig többek között Kijev városi katonai közigazgatása vesz részt. Klicsko közlése szerint a kormány ajánlásának megfelelően a város egymilliárd hrivnyát (7,2 milliárd forint) különít el a projektre.
A polgármester elmondta még, hogy a város szakintézményeinek szakemberei további műszaki megoldásokat dolgoznak ki a Dnyipró-átkelők szerkezetének megóvására.
Az Egyesült Államok Lengyelországban létesíti a Patriot PAC-3 típusú légvédelmi rakéták karbantartó központját
Az Egyesült Államok Lengyelországban létesíti a Patriot légvédelmi rendszerhez használt PAC-3 típusú rakéták karbantartó központját – közölte kedden Magdalena Sobkowiak-Czarnecka lengyel nemzetvédelmi miniszterhelyettes.
A politikus az X-en történelmi jelentőségűnek nevezte az amerikai kormány és a Lockheed Martin repülőgép- és fegyvergyártó cég döntését. Felidézte: a beruházás európai helyszínéért négy ország versengett, Lengyelország mellett Németország, Hollandia és Norvégia.
Sobkowiak-Czarnecka kiemelte: a csaknem egymilliárd zlotys (83,3 milliárd forint) összegű beruházás lesz az egyetlen ilyen központ az Egyesült Államok területén kívül.
A központot a PAC-3 rakétákkal rendelkező európai országok használhatják majd, és az építkezésbe bevonnak német, holland és svéd fegyveripari cégeket.
Sobkowiak-Czarnecka a témáról brüsszeli sajtóértekezletén is beszélt. Újságírói kérdésre nem zárta ki, hogy Lengyelországban az Ukrajna által használt rakétákat is karbantartják. Hozzátette azonban, hogy a részletekről a beruházás későbbi szakaszában születik döntés.
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszter az X-en azt írta: a központ megépítéséről szóló döntés arra utal, hogy Lengyelország „megbízható szövetséges és rendkívül fontos hely a globális biztonság térképén”. A tárcavezető kiemelte Karol Nawrocki lengyel elnök szerepét az amerikai féllel a projektről folytatott tárgyalásokon.
Bartosz Grodecki, a varsói államfői hivatal kötelékében működő nemzetbiztonsági iroda (BBN) főnöke stratégiainak nevezte az X-en Washington döntését.
Lengyelország gyártaná is a Patriot légvédelmi rendszerekhez tartozó rakétákat, nyáron felajánlotta, hogy az Egyesült Államokkal és Ukrajnával közösen végezné ezt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sokan meghaltak, miután szerdán reggel két vonat ütközött egymással Madridtól körülbelül 150 kilométerre délre, Spanyolországban.
A Moldovai Köztársaság és Románia esetleges egyesülése akkor valósul meg, amikor mindkét állam polgárai ezt kívánják – jelentette ki kedden Luca Niculescu.
Késsel támadt egy feltehetően kiskorú személy az izraeli nagykövetséget őrző rendőrre Belgrádban szerdára virradó éjszaka, a rendőr lelőtte a támadót. A szerb belügyminisztérium terrorcselekménynek minősítette a történteket.
A szoros eredményt mutató előrejelzések szerint a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt támogató pártok 57 mandátumot kaphattak, a kormányfőt ellenző pártok pedig összesen 63 képviselői helyet szerezhettek a keddi parlamenti választásokon.
Az Erasmus+ program ismét valamennyi magyarországi egyetem számára elérhető, a hallgatók újra élhetnek a program adta lehetőségekkel, és már idén ősszel benyújthatják pályázatukat.
A kereskedelmi hajók ellen a Fekete-tenger román kizárólagos gazdasági övezetében végrehajtott dróncsapások megismétlődése annak tudható be, hogy Bukarest szilárd bizonyíték nélkül Moszkvát tette felelőssé az első támadásért – vélekedett Rumen Rudev.
Mint kiderült, a vasárnapi szerbiai előrehozott parlamenti választáson az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek nevű, egyetemi hallgatók által életre hívott választási lista győzelmet aratott Aleksandar Vučić politikai tábora felett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, hogy ha Ukrajna nem is csatlakozhat a NATO-hoz, országára is terjesszék ki a katonai szövetség alapszerződésének 5. cikkelyében foglalt védelmi garanciákat.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jobb eredményre számított a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét – jelentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
A Trump-kormány tisztviselői egy amerikai–orosz–kínai közös jelölt ötletét szorgalmazzák az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkári tisztségébe, a jelölt pedig Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök lehet – közölte a The Wall Street Journal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!