Komoly kívánság. Volodimir Zelenszkij azt szeretné, ha Ukrajna akkor is NATO-szintű védelmi garanciákat kapna, ha nem lehet a tagja
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, hogy ha Ukrajna nem is csatlakozhat a NATO-hoz, országára is terjesszék ki a katonai szövetség alapszerződésének 5. cikkelyében foglalt védelmi garanciákat.
2026. október 26., 10:572026. október 26., 10:57
Zelenszkij egy vasárnap este közölt interjúban vázolta a közelgő háromoldalú béketárgyalásokkal kapcsolatos elvárásait, valamint kitért a légvédelemre és az oroszok által megszállt Oleski városában tervezett tűzszünetre.
A TSZN számára adott, a Kyiv Independent által ismertetett interjúban Zelenszkij részletesen beszámolt arról, hogy Ukrajna készen áll a november elejére tervezett béketárgyalásokra az orosz és az amerikai delegációkkal.
Mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy a háború befejezését célzó bármely megállapodásnak szilárd biztonsági garanciákat kell tartalmaznia Ukrajna számára.
„A biztonsági garanciáink a mi garanciáink, és azokat nem az orosz fél diktálhatja” – mondta Zelenszkij. „A hadseregünkre vonatkozó korlátozások és Ukrajna semlegessége nem tárgyalható” – szögezte le.
A NATO ukrajnai biztonsági szerepvállalásának kérdése „kétségtelenül” felmerül majd a tárgyalások során – mondta Zelenszkij.
Az elnök azt javasolta, hogy
Egyben úgy vélekedett, hogy Ukrajnának a békemegállapodás megkötése után is fenn kell tartania egy erős hadsereget.
„Véleményem szerint a legjobb megoldás a NATO és egy erős ukrán hadsereg, a szövetség részeként” – mondta Zelenszkij.
„Ha elegendő pénzügyi forrásom lesz, meg akarom tartani a 800 000 fős hadsereget. Mi magunk döntjük el, milyen lesz a hadseregünk. Ha a NATO tagjai vagyunk, a létszám lehet 800 000 vagy kevesebb. De az lesz a kérdés, ki hajlandó finanszírozni vagy velünk közösen finanszírozni” – jegyezte meg.
Mielőtt sor kerülhetne Zelenszkij, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök találkozójára, először technikai megbeszéléseket kell tartani a három ország tárgyalócsoportjai között – mondta Zelenszkij.
– hangsúlyozta
„Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy először is: mi nem cserélünk el semmit semmiért. Készek vagyunk tárgyalni. Ha területi kérdésről van szó, akkor a vezetők szintjén. Az egyéb kérdéseket a technikai munkacsoportok szintjén lehet megvitatni” – mutatott rá.
A tárgyalások részeként Zelenszkij kijelentette, hogy kész megvitatni az Oroszország és Ukrajna közötti energetikai fegyverszünetet, egy új megállapodás létrehozását a Fekete-tengeri gabonaszállítmányok védelmére, valamint a fogolycserét.
„Energia, gabona és emberek – ezek a konkrétumok” – mondta Zelenszkij. „A vezetői szintű találkozó lehetőséget nyújt ezeknek a konkrétumoknak a megvalósítására a háromoldalú találkozónkat követően. Ezt kérjük és ezt ajánljuk” – fogalmazott.
Zelenszkij elmondta, hogy mivel ezeket a pontokat felvetik tárgyalási alapként,
„Nem követelünk, hanem inkább felajánljuk ezt az amerikai félnek” – mondta Zelenszkij.
„Ez bizonyítaná a komolyságot. De ha ez csupán politikai manőver, és Putyin egyszerűen csak azt mondja: »Igen, készen állok«, mert nem akarja fokozni a feszültséget Amerikával a [félidei] választások előtt, akkor novemberben nagyon gyorsan kiderül, hogy trükk volt-e vagy sem” – hívta fel a figyelmet.
Mint ismeretes, Trump októberben feloldotta az orosz olajexportra vonatkozó szankciókat annak érdekében, hogy enyhítse az Iránnal folytatott háborúja miatt megemelkedett olajárakat.
„Nem akarom, hogy a Putyinnal való találkozón eszközök nélkül maradjunk – szankciók, pénz vagy befagyasztott vagyon nélkül” – mondta Zelenszkij. „Mert akkor, ahogy Trump úr is mondta, valóban nagyon kevés lapunk lesz a kezünkben” – tette hozzá.
Az oroszok által megszállt Oleski városára fordítva Zelenszkij elmondta, hogy a tervezett, október 27-i tűzszünetnek több napig kell tartania, és az orosz segítségnyújtást is magában kell foglalnia.
Részletesen beszámolt azokról a beszélgetésekről is, amelyeket októberben a norvégiai Oslóban folytatott Steve Witkoff amerikai különmegbízottal, és amelyek megalapozták a tervezett háromoldalú tárgyalási fordulót. Witkoff-fal való találkozójuk során – mondta Zelenszkij – megvitatták az ukrán Starlink katonai rendszerekre vonatkozó korlátozásokat, az Egyesült Államok által Kijevvel megosztott hírszerzési információkra vonatkozó korlátozásokat, valamint a légvédelmi hiányosságokat.
Bár az ukrán erők Starlink-rendszerek használatát gátló problémák és az amerikai hírszerzési információk megosztásának kérdése egyelőre megoldódott, Zelenszkij hangsúlyozta, hogy
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
„Van előrelépés, csak nagyon lassú” – mondta Zelenszkij. „Nem elég egyszerűen azt mondani: »Igen, adunk nektek [Patriot rakétákat]«, majd egy-két hónapig nem szállítani őket. Ez egyszerűen nem működik” – szögezte ke az ukrán elnök.
A NATO alapszerződése a Washingtoni Szerződés, hivatalos nevén Észak-atlanti Szerződés (North Atlantic Treaty). 1949. április 4-én írták alá Washingtonban 12 alapító tagállam képviselői. A szerződés hozta létre a NATO jogi alapját, és mindössze 14 cikkelyből áll.
Az 5. cikkely a kollektív védelem alapelve. Lényege: egy vagy több NATO-tag elleni fegyveres támadás valamennyi tag elleni támadásnak minősül.
Ennek következtében minden NATO-tag vállalja, hogy segítséget nyújt a megtámadott szövetségesnek, és olyan intézkedést tesz, amelyet szükségesnek tart, beleértve a fegyveres erő alkalmazását is.
Fontos azonban egy gyakori félreértés: az 5. cikkely nem azt jelenti, hogy automatikusan minden NATO-országnak hadat kell üzennie a támadónak. Minden tagállam maga határozza meg, milyen segítséget nyújt – ez lehet katonai erő alkalmazása, de más jellegű támogatás is.
Az 5. cikkely alkalmazásának fő feltételei:
Az 5. cikkelyt a NATO történetében eddig egyetlen alkalommal, 2001. szeptember 11. után alkalmazták, az Egyesült Államok elleni terrortámadások nyomán.
Az 5. cikkely üzenete tehát az, hogy „egy tag megtámadása mindannyiunk ügye”, de a válasz formáját az egyes tagállamok határozzák meg.
Ugyanakkor hasonlóan fontos a 6. cikk is.
A 6. cikk az 5. cikk földrajzi hatályát határozza meg, vagyis azt pontosítja, hogy milyen területeken, illetve milyen fegyveres erők, hajók és repülőgépek elleni támadás minősülhet az 5. cikk szerinti fegyveres támadásnak.
Lényegében két kategóriát határoz meg:
Az 5. és 6. cikket együtt kell értelmezni:
A 6. cikk tehát az 5. cikk „földrajzi korlátja”: megmondja, hogy mely területeken és milyen tagállami erők elleni támadás tartozik a NATO kollektív védelmi kötelezettségének hatálya alá.
Musk szerint Ukrajna megsértette a Starlink szolgáltatási feltételeit
Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója azzal vádolta az ukrán hadsereget, hogy megsértette a Starlink szolgáltatási feltételeit, miután Kijev bejelentette, hogy a szolgáltatáshoz való hozzáférés helyreállt.
Musk szombaton az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők „megsértették a Starlink szolgáltatási feltételeit, és támadó dróncsapásokhoz használták a rendszert, hogy embereket öljenek meg”.
„ Ezt a kiskaput a múlt héten lezártuk” – tette hozzá, utalva a szolgáltatásra a múlt héten ideiglenesen bevezetett korlátozásokra, amelyek a sebességet óránként 161 kilométerre korlátozták. Musk azt is hangsúlyozta, hogy a Starshield egy különálló rendszer, amelyet az amerikai kormány irányít.
Musk kiemelte továbbá, hogy Ukrajna mennyire támaszkodik a szolgáltatásra, mondván, hogy az „továbbra is kritikus fontosságú Ukrajna védelme szempontjából”, és azt állította, hogy ha a Starlink-et kikapcsolnák, „az ukrán frontvonal azonnal összeomlana”.
Zelenszkij tanácsadója, Szerhij Beszkresztnov cáfolta Musk vádját, miszerint Ukrajna a kereskedelmi szolgáltatást emberek megölésére használja, mondván, hogy a sebességkorlátozások és a szolgáltatás orosz területen való elérhetetlensége miatt Ukrajna „fizikailag képtelen a kereskedelmi Starlink használatára” Oroszország elleni közép- és hosszú távú csapásokhoz.
Szerhij Szternenko, az ukrán védelmi minisztérium volt tanácsadója szintén cáfolta Musk állításait. „Mint valaki, aki részt vett a védelmi minisztériumban zajló folyamatokban, biztosan állíthatom, hogy ez nem igaz” – mondta Szternenko.
Kreml: Oroszország november 4. után készen áll a háromoldalú ukrajnai rendezési tárgyalásokra
Oroszország november 4. után készen áll az orosz–amerikai ukrán háromoldalú tárgyalások újrafelvételére – jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója a Rosszija 1 televízió vasárnapi műsorában.
„Most a következő határidő november 4., a mi nagy ünnepünk. Ezt követően készek leszünk a tárgyalások folytatására” – hangoztatta Usakov. A Kreml tisztségviselője az orosz nemzeti egység napjára utalt, amelyet az idén egy nappal előznek meg az egyesült államokbeli félidős törvényhozási választások.
Usakov emlékeztetett arra, hogy Moszkva az újrafelvételre már a szeptember 18. és 20. közötti parlamenti választások után is készen állt, ám Ukrajna meghiúsította ezt azzal, hogy éppen ezekre a napokra időzítette a legtömegesebb dróntámadásait.
Elismerte, hogy a rendezésről Európával is párbeszédet kell folytatni.
„Nem elég csak Kijevvel tárgyalni, egész Európával is tárgyalni kell, amely maradéktalanul támogatja Kijevet, és lehet, hogy éppen Európa álláspontja játssza itt kulcsszerepet” – fogalmazott.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az amerikai kormány rá tudja-e venni Volodimir Zelenszkijt a béke megkötéséhez Moszkva szerint szükséges feltételek elfogadására, miután Donald Trump amerikai elnök bírálta az ukránt, Usakov kijelentette:
„Már korábban, az anchorage-i találkozó után is az volt a benyomás, hogy az amerikai kormány képes ilyesmit diktálni, és rákényszeríteni Kijevet a végrehajtásra”.
Közölte, hogy már megkezdődött az orosz, az amerikai és a kínai elnöknek az Ázsiai- és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) sencseni csúcsértekezlete alkalmából megtartandó hármas találkozójának előkészítése.
Usakov nem zárta ki, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Trump külön is beszél majd egymással, de erről egyelőre nem kezdődött egyeztetés.
Usakov szerint Putyin attól teszi függővé részvételét a G20 országcsoport december 14-15-i miami csúcstalálkozóján, hogy milyen eredménye lesz a november 18-19-i APEC-csúcsnak. Megerősítette, hogy az orosz elnök meghívást kapott a floridai rendezvényre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jobb eredményre számított a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét – jelentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
A Trump-kormány tisztviselői egy amerikai–orosz–kínai közös jelölt ötletét szorgalmazzák az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) főtitkári tisztségébe, a jelölt pedig Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök lehet – közölte a The Wall Street Journal.
Győzelmet hirdetett az Egyetemista Lista - Az egyetemisták győznek elnevezésű lista a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson. Aleksandar Vucic volt szerb köztársasági elnök, az Egyesült Szerbia listavezetője elismerte vereségét.
Újabb tiltakozási hullám söpört végig szombaton több európai országon: Franciaországban, Olaszországban és Albániában is folytatódtak a korábbi napok demonstrációi.
A NATO katonai eszközeinek Moszkva aggályai ellenére történő európai telepítését, konkrétan pedig a szövetség rakétavédelmi rendszerének dél-romániai elemeit bírálta Alice Weidel, az ellenzéki, radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) elnöke.
Vélhetően dróntámadás áldozata lett egy Comore-szigeteki zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajó a Fekete-tengeren.
Katonai tiszteletadással, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, péntek reggel Budapesten.
Ukrajna katonai Starlink-szolgáltatása még mindig nem állt helyre – közölte több ukrajnai illetékes is; a szolgáltatás továbbra is 161 kilométer/órás sebességkorlátozás mellett működik – mondta egy ukrán tisztviselő csütörtökön a Kyiv Independentnek.
Egy budapesti családi ház tetőjavítása miatt került rendőrkézre két román állampolgárságú férfi, akik a már kifizetett hatmillió forint után további hétmilliót követeltek a ház tulajdonosától. A rendőrök még az újabb pénz átadása előtt elfogták őket.
Moszkva kész lenne november közepe után újrakezdeni Oroszország, az Egyesült Államok és Ukrajna részvételével a háromoldalú béketárgyalásokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!