Bizonytalanság. Az ukrajnai háború lezárása távolinak tűnik, Donald Trump és Vlagyimir Putyin hétfőn egyeztet az ügyben
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Az amerikai külügyminiszter szerint talán az egyetlen mód az orosz-ukrán megrekedt békefolyamat kimozdítására a közvetlen egyeztetés Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, ami hétfőn történhet meg – Marco Rubio erről a CBS televíziónak vasárnap Rómából adott interjúban beszélt.
2025. május 19., 09:152025. május 19., 09:15
A tárcavezető ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy ha nincs előrelépés az orosz és az ukrán fél között, akkor az amerikai kongresszusban szavazhatnak a Lindsey Graham republikánus szenátor által előkészített, Oroszország ellen súlyos szankciókat tartalmazó törvényjavaslatról, amely várhatóan
Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az orosz partner figyelmét hetekkel ezelőtt felhívták erre az eshetőségre.
Arról is beszélt, hogy a békeközvetítői szerepet illetően az elmúlt időszakban az Egyesült Államok már tett bizonyos visszavonulást, és nem lép fel kezdeményezőként. Ugyanakkor, ha a körülmények engedik, mindent elkövet, hogy egy asztalhoz ültesse a feleket – jelentette ki a külügyminiszter.
Marco Rubio kifejtette, hogy amennyiben azok az írott békejavaslatok, amelyek megosztásáról az orosz és az ukrán delegáció Isztambulban megállapodott, reális elvárásokat tartalmaznak, akkor előrelépés jöhet.
Megjegyezte, hogy a háború lezárásának folyamatában „szükséges bizonyos türelem”, elvesztegethető idő azonban nincs.
Hétfőn, keleti parti idő szerint 10 órakor (vagyis kelet-európai idő szerint délután 17 órakor) Donald Trump telefonon fog egyeztetni Vlagyimir Putyinnal az orosz-ukrán háború lezárásáról és a kereskedelemről.
Rubio egyébként egyeztetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel vasárnap Rómában – erősítette meg Tammy Bruce külügyi szóvivő egy interjúban.
Marco Rubio szombaton telefonon egyeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is.
Erről az amerikai politikus a közösségi oldalán még szombaton annyit közölt, hogy
Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „erős béketervet” terjesztett a háborúban álló felek elé, és egyben üdvözölte, hogy a törökországi orosz-ukrán tárgyaláson sikerült fogolycserében megállapodni.
„Ne hagyjuk ki ezt a lehetőséget!” – hangoztatta.
A sajtóba kiszivárgott információk szerint
– írja a Financial Times.
A jelentés szerint Putyin nem akarta érdemben megfontolni azt a béketervet, amelyet Ukrajnával közösen dolgoztak ki az amerikaiak és az európaiak.
Az amerikai gazdasági lap úgy tudja: közvetlenül közölték Steve Witkoffal a Kreml tisztviselői az orosz elnöki álláspontot. Witkoff egy 22 pontos béketervről tárgyalt Ukrajnával.
Egyelőre nem világos, hogy Steve Witkoff és Vlagyimir Putyin ötödik alkalommal is találkoznak-e majd ezek után.
A terv szerint Oroszország megtarhatná a megszállt ukrajnai régiókat és Ukrajna nem lenne NATO-tag, viszont az ország biztonsági garanciákat kaphatnak az erre hajlandó országoktól.
Az ukrajnai ritkaföldfémek kitermelése fölött Washington komoly befolyást szerezne, mint ahogy a Zaporizzsjai atomerőmű üzemeltetését is átvállalná.
A háború kezdete óta a legnagyobb szabású dróntámadást indította Ukrajna ellen Oroszország
Oroszország a teljes körű inváziója kezdete óta a legnagyobb dróntámadást hajtotta végre, vasárnap éjszaka 273 drónt indított – jelentette az ukrán légierő.
A támadásra mindössze két nappal azután került sor, hogy Ukrajna és Oroszország 2022 óta először folytatott közvetlen béketárgyalásokat, és egy nappal Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök tervezett telefonbeszélgetése előtt.
Mikola Kalasnyik kijevi területi kormányzó arról számolt be, hogy a támadásban egy ember meghalt, három másik pedig megsebesült. A támadás tényleges áldozatainak számát még vizsgálják.
A fővárosban az éjszaka folyamán több robbanást hallottak, miközben a légvédelem működésbe lépett.
A légierő közölte, hogy 88 drónt fogott el, míg 128 másik eltűnt a radarokról, ezeket valószínűleg csalinak használtak a légvédelem megtévesztésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újratárgyalná a német Rheinmetall fegyveripari céggel megkötött katonai beszerzési szerződéseket Alexandru Mihai Ghigiu beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter.
Lesújtóak a statisztikák: az európai 15 évesek harmada, míg Romániában a diákok fele elbukik a minimális szövegértési és matematikai elvárásokon. Erre a válságra válaszol az Európai Bizottság új oktatási és készségfejlesztési csomagja.
A Romániával való egyesülés több mint egyszerű B terv Moldova számára – jelentette ki Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Republikánus Párt az iráni háború miatt veszítette el a keddi félidős kongresszusi választásokat – ismerte be az amerikai alelnök.
Informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a Nyitottakták.hu adatbázisában – közölte az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) csütörtökön a Facebook-oldalán.
Immár kormányszinten is reagált Románia Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentésére, amelyben azzal vádolta a romániai bevándorlókat, hogy kifosztják a német szociális rendszert.
Jókora pofont jelent Donald Trump elnök és a Republikánus Párt számára a keddi félidős kongresszusi választások eredménye, hiszen a demokraták mind a képviselőházban, mind a szenátusban átvették a többséget.
A Romániában található amerikai katonai támaszpontokat is azon potenciális célpontok között tüntette fel két iráni konzervatív lap, amelyekre válaszcsapást mérhetnek egy újabb amerikai és izraeli támadás esetén.
Neves erdélyi születésű művészről derült ki, hogy az állambiztonságnak jelentett: Korniss Péter Kossuth-díjas fotográfus a Válasz Online-nak elismerte, hogy 1957 és 1966 között „Pál” fedőnéven szerepelt az állambiztonság hálózatában.
Több tízezer egykori ügynök nevét, adatait hozta nyilvánosságra honlapján kereshető formában az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) szerdán, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének évfordulóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!