Bár az ukrán hadsereg egyelőre nem foganatosított általános mozgósítást Kárpátalján, a helyzet egyik napról a másikra változhat
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Bár némileg csökkent az ukrán–orosz háborús konfliktus kiújulásának esélye azáltal, hogy Moszkva közölte, visszavonja katonáit Ukrajna határai mellől, a kárpátaljai magyarok aggodalommal követik a fejleményeket, s abban bíznak, hogy nem ismétlődnek meg a hat évvel ezelőtti véres kelet-ukrajnai események. Kárpátalján egyelőre nincs általános mozgósítás.
2021. április 24., 13:452021. április 24., 13:45
2021. április 24., 14:082021. április 24., 14:08
Dunda György újságíró, a Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója a Krónikának elmondta: a 2014-15-ös véres eseményekre tekintettel az Ukrajnában élők most bármilyen negatív értesülés, történés hatására megijednek. „Ez egy természetes reakció. Az előző négy-öt évben ráadásul nem volt ilyen szintű eszkaláció, sőt tavaly júniustól egy jól működő tűsszünet működött az év végéig” – fogalmazott az ungvári újságíró.
„Nyilvánvaló, hogy ebben a politikai játékban a két főszereplő Moszkva és Washington, illetve a Nyugat. Ukrajna az elszenvedője a nagyhatalmak erőfitogtatásának. A konfliktus kielezésődésével Oroszország a régióban gyakorolt befolyásos szerepét próbálja demonstrálni, megerősíteni. Igyekszik félelmet kelteni, jobb alkupozícióhoz jutni. A másik oldalon a Nyugat, illetve Washington Ukrajna bátorításával, a Kijev iránt elkötelezett politikájával bőszíti az orosz medvét. Félő, hogy ebből az adok-kapokból az ukrajnaiak kerülnek ki rosszul” – hangsúlyozta a lapigazgató.
Dunda György elmondása szerint abban bízik, hogy a szemben álló felek most csak a tágyalási pozícióikat erősítik, s a háttérben mégiscsak megállapodnak, azaz nem tör ki háborús konfliktus, nem ismétlődik meg a 2014-15-ös helyzet. „Az elmúlt három hónapban harminc áldozata volt a donbasszi harcoknak, de amennyiben a helyzet eszkalálódik, akár heti rendszerességgel is ilyen áldozatszám lehet. A konfliktus korábbi csúcspontján 13 ezren vesztették életüket Kelet-Ukrajnában a hivatalos adatok alapján, a valós szám ennél vélhetően magasabb volt” – emlékeztetett a kárpátaljai újságíró.
Elértnek nyilvánította a hadgyakorlat céljait, és elrendelte az orosz déli és nyugati katonai körzetben zajló harckészültség-ellenőrzés pénteki leállítását csütörtökön Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. Ukrajna üdvözölte az orosz csapatok visszavonulását a határától.
A Kárpáti Igaz Szó lapigazgatója úgy véli, egy újabb háború ismét térdre kényszerítené Ukrajna gazdaságát, amelyet amúgy is súlyosan megviselték az utóbbi évek válságai, kezdve a 2004-es „narancsos forradalomtól”, a 2008-2009-es gazdasági krízisen, a 2014-es „euromajdanon”, illetve az azt követő donbasszi és krími történéseken keresztül egészen a mostani pandémiáig. Mint mondta, az ukrán gazdaság roppant törékeny, egy háborús konfliktussal terhelve pedig félő, hogy teljesen összeomlana a szociális ellátórendszer abban az Ukrajnában, amelyet így is Európa legszegényebb állami között tartanak számon.
„Különösen igaz ez a fiatalokra, az aktív korúakra, hiszen nagyon sok magyar nemzetiségű áldozata is van a donbasszi ukrán–orosz szembenállásnak. Amikor 2014-15-ben hatalmas katonai behívási hullám volt, rengeteg kárpátaljai magyar férfi távozott külföldre a behívás rémétől fenyegetve, s ezek az emberek többnyire ott is maradtak, ami nyilván negatívan hatott a szülőföldön való megmaradás esélyeire. Reméljük, hogy ezúttal nem leszünk tanúi egy hasonló folyamatnak” – hangoztatta lapunknak az újságíró. A lapigazgató tájékoztatása szerint általános mozgósítás egyelőre nincs Kárpátalján, de a helyzet egyik napról a másikra változhat, így mindenki árgus szemekkel figyeli a híradásokat, a fejleményeket. „Csak bízni tudunk abban, hogy nem lesz egy általános behívás, és nem viszik el a kárpátaljaiakat a frontra” – mondta Dunda György.
Azt is megkérdeztük az ungvári újságírótól, a kárpátaljai magyarok melyik oldalt hibáztatják a jelenlegi helyzet eszkalálódásáért, van-e egyfajta egységes vélekedés ezzel kapcsolatban. A lapigazgató szerint a magyarok megosztottak e kérdésben. Megemlítette: Moszkva narratívája polgárháborúként határozza meg a Donbasszban történteket, ami ellen a kijevi hatalom hevesen tiltakozik, hiszen az ukrán álláspont értelmében orosz szeparatisták akciójáról van szó. Oroszország érve szerint csak saját területén manőverezik a hadseregével, amihez szuverén joga van, ugyanakkor számon kéri Washingtonon, hogy az amerikai hadihajók az Egyesült Államok partjaitól több ezer kilométerre cirkálnak, erőt demonstrálva.
„Ha valaki olyan gondolatmenetnek ad hangot, ami a moszkvai retorikát erősíti, akkor az illető igencsak megütheti a bokáját, mivel a kijevi jogszabályok szigorú fellépést helyeznek kilátásba azokkal szemben, akik – a hivatalos ukrán álláspontot követve – nem orosz agresszióként tekintenek a konfliktusra. Ukrajnában óvatosnak kell lenni az elemzésekkel” – vázolta az állapotokat Dunda György. Azt is elmondta, hogy a konfliktus politikai okainak megítélésekor szerencsés helyzetben vannak a nyugati, külföldi elemzők, ők kicsit objektívebben, a kijevi és moszkvai kommunikációt is szem előtt tartva, a két fél álláspontját mérlegelve tudnak higgadtabb elemzést adni, mint az Ukrajnában vagy Kárpátalján élők.
Összehívja a román államfő a jövő héten a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT). A testület ülésének napirendjén a fekete-tengeri helyzet, valamint az Ukrajna keleti határánál észlelt orosz csapatmozgások témája szerepel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!