
ÖSSZEFOGLALÓ – Tizenkét olyan személyt vett őrizetbe a francia rendőrség péntekre virradóra, akiket azzal gyanúsítanak, hogy segítették a két hete Párizsban merényleteket elkövető iszlamista terroristákat – közölte pénteken a párizsi ügyészség.
2015. január 18., 14:172015. január 18., 14:17
2015. január 18., 16:102015. január 18., 16:10
Az őrizetbe vételekre Párizs déli részén került sor, köztük Montrouge-ban, ahol az egyik támadó lelőtt egy rendőrnőt. Az őrizetbe vett embereket a magukat az al-Kaida terrorhálózat és az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet tagjainak mondó elkövetőknek nyújtott „logisztikai támogatás” kapcsán hallgatják ki – jelentette igazságügyi forrásokra hivatkozva az AFP hírügynökség.
A feltételezések szerint az illetők egyebek mellett fegyverekkel és járművekkel láthatták el a terroristákat. Vasárnap kiderült: három nőt szabadon engedtek, nyolc férfi és egy nő viszont továbbra is őrizetben maradt.
Mint arról beszámoltunk, a január 7-én kezdődött és 9-én véget ért párizsi merényletsorozatban összesen tizenheten vesztették életüket. 7-én két álarcos fegyveres a Charlie Hebdo című, gyakran az iszlámot gúnyoló karikatúrákat megjelentető szatirikus lap szerkesztőségében, illetve annak környékén tíz újságjrót és két rendőrt ölt meg, majd elmenekültek, és két nap múlva egy nyomdában barikádozták el magukat. Egy harmadik elkövető először 8-án agyonlőtt egy rendőrnőt, majd 9-én túszul ejtette egy párizsi kóser bolt vásárlóit, négyet meggyilkolva közülük. A kommandósok végül mind a három terroristával végeztek.
A lap szerkesztőségében lövöldöző testvérpárt egyébként el is temették. Said Kouachit még múlt héten jeltelen sírba temették Reimsben, fivérét, Chérifet pedig hasonló módon temették el Grennevilliers-ben szombaton, hogy sírjuk ne válhasson a terroristák zarándokhelyévé.
A nap folyamán amúgy Párizsban újabb túszejtés történt: egy fegyveres férfi egy postahivatalban két túszt ejtett. Kiderült azonban, hogy nem iszlamista terroristáról, hanem egy zavart elméjű személyről van szó, aki néhány óra múlva megadta magát.
Közben Tolulouse-ban a rendőrség őrizetbe vett egy 34 éves román bevándorlót, aki a nagymecset előtt egy húszcentis pengehosszúságú késsel halállal fenyegette a muzulmánokat. Mint kiderült, a férfinak mentális problémái vannak.
Pénteken egyébként Párizsba látogatott John Kerry amerikai külügyminiszter. Francois Hollande francia államfő és Kerry megállapodtak abban, hogy a két ország „közösen keresi a szükséges válaszokat” a párizsi terrortámadásokat követően. „Önök is kivételes terrortámadás áldozatai voltak 2001. szeptember 11-én. Együtt kell keresnünk a válaszokat, ezért találkozunk ma, a barátságunk kifejezésén túl” – mondta pénteken a francia elnök, amikor a sajtó képviselői előtt hivatalában fogadta az amerikai diplomácia vezetőjét.
„Osztozunk a francia nép fájdalmában” – fogalmazott Kerry, aki pénteken felkereste a 17 áldozatot követő merénysorozat helyszíneit, a Charlie Hebdo szerkesztőségét és a párizsi kóser élelmiszerboltot, és ott elhelyezte a megemlékezés virágait.
A párizsi merényletek és az iszlamista terror szóba kerültek Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit miniszterelnök pénteki washingtoni tárgyalásain is. Obama kijelentette: az Egyesült Államok kiáll partnerei mellett a terrorfenyegetés elleni küzdelemben. Közölte, hogy Washington minden támogatást megad Párizsnak a terrortámadások elkövetőinek felelősségre vonásához. Az elnök arra is kitért: a szélsőségesség elleni harcban fontos tényező, hogy az Egyesült Államokban élő muszlimok amerikainak érzik magukat.
Az elnök kifejezte meggyőződését, hogy noha az erőszakos extremizmus képes fiatalok beszervezésére és arra, hogy világszerte behatoljon a közösségekbe, nem jelent az emberiséget veszélyeztető fenyegetést, és végső soron vereséget szenved.
„De csak fegyverrel nem győzhetjük le” – hangsúlyozta Obama, aki sürgette, hogy Európa tegyen többet a számára „legnagyobb veszélyt” jelentő, „elidegenített muzulmán közösségek” integrálásáért. „Az asszimilációs folyamat talán a legnagyobb erősségünk” – nyilatkozott az elnök az amerikai viszonyokról. Cameron szerint az „iszlamista erőszakos szélsőségesség” elleni küzdelem hosszú lesz és az türelmet követel meg. Hangsúlyozta a „mérgező, fanatikus halálkultusz” elleni harc fontosságát.
Eközben vasárnap kiderült: a franciák 42 százaléka szerint el kellene kerülni a Mohamed-karikatúrák közlését. A megkérdezettek fele a szólásszabadságot is korlátozná az interneten – derül ki az Ifop közvélemény-kutatóintézet felméréséből, amelyet vasárnap tett közzé a Journal du Dimanche című lap.
Arra a kérdésre, hogy „egyes muzulmánok sértve érzik magukat a Mohamed-karikatúrák publikálása miatt”, 57 százalék azt válaszolta, hogy „nem kell figyelembe venni ezeket a reakciókat és továbbra is közölni kell az ilyen típusú karikatúrákat”, míg 42 százalék szerint jobb lenne elkerülni a publikálásukat. Egy százalék nem mondott véleményt. A megkérdezettek 50 százaléka korlátozná a szólásszabadságot az interneten és a közösségi oldalakon, míg 49 százalék szerint ez nem szükséges, egy százaléknak pedig nincs véleménye a kérdésről.
Berlin: két feltételezett terroristát vettek őrizetbe
A berlini rendőrség egy kiterjedt terrorellenes akcióban péntek reggel két embert vett őrizetbe, akik az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetnek toboroztak Németországban. Az ügyészség és a rendőrség hivatalosan azzal gyanúsítja a 41 és 43 éves férfiakat és három további embert, hogy „súlyos államellenes bűncselekmény” elkövetését készítették elő Szíriában. Azt nem feltételezik a hatóságok, hogy az illetők Európában akartak volna támadásokat végrehajtani.
A péntekre virradó hajnal végrehajtott rendőrségi akcióban összesen tizenegy lakást kutattak át a berlini államügyészség nyomozói és rendőrök a német fővárosban, elsősorban annak Wedding nevű negyedében. A terrorellenes razziában 250 egyenruhás és három különleges egység vett részt.
Az előző este szintén az IÁ-hoz fűződő kapcsolatai miatt vettek őrizetbe egy embert Németországban. Az illető férfi tavaly májustól augusztusig tartózkodott Szíriában, és felmerült a gyanú, hogy ott csatlakozott az IÁ-hoz. Terhére róják, hogy kiképzésen esett át Szíriában, hogy csatlakozzon az iszlamista harcosokhoz.
A német hírszerzés becslése szerint az elmúlt időszakban legalább 550 ember utazott Németországból Szíriába, és 180-an közülük már hazatértek. Sokuk ellen büntetőjogi eljárás folyik.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
szóljon hozzá!