
Elfogadta a katalán parlament hétfőn a függetlenségi pártok határozati javaslatát, amelyben kinyilvánítják, hogy megkezdik az önálló állam létrehozásához vezető folyamatot. A spanyol kormányfő ezután bejelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak.
2015. november 09., 16:222015. november 09., 16:22
A javaslatot 72 támogató és 63 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el a katalán parlament. A szeptember végi választásokon győztes Junts pel Sí (Együtt az igenért) párttömörülés és a Népi Egység (CUP) nevű párt közös, kilenc pontból álló javaslatában egyebek mellett rögzíti, hogy nem veti alá magát az állami intézmények döntéseinek, különösképp a spanyol alkotmánybíróság állásfoglalásainak.
A pártok kinyilvánítják egy állampolgári részvételen alapuló alkotmányozó folyamat megkezdését, amely a jövőbeli katalán alkotmány alapja lesz, valamint kifejezik szándékukat, hogy tárgyalást kezdeményezzenek a többi parlamenti párttal, a spanyol állammal, az Európai Unióval és az egész nemzetközi közösséggel.
A szavazást megelőző parlamenti vitában Raül Romeva, a Junts pel Sí vezérszónoka hangoztatta: az őszi választások eredménye világos és tagadhatatlan akaratot fejez ki, kimondták hangosan, hogy itt az ideje menni. Nincs más választásunk, mint függetlenné válni, csak ez garantálja a katalánok jogait – hangsúlyozta. Véleménye szerint a rájuk zúduló „jogi össztűz” ellenére a folyamat már megállíthatatlan. „Ha nem ma, akkor holnap, ha nem mi, akkor mások” – fogalmazott.
Ana Gabriel, a Népi Egység nevű párt nevében kijelentette: egy új fejezet kezdődik Katalónia történelmében, mert szakítanak azzal a rezsimmel, amely „eltemette az álmaikat\", és nem akarnak tovább alárendeltek lenni. A baloldali nacionalista politikus beszélt arról is, hogy egyúttal elutasítják a kapitalizmust, az oligarchákat, és szerinte ezzel vége az „elit idejének\".
A függetlenségi pártok egyébként szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a határozat épp november 9-én került napirendre, napra pontosan egy évvel azután, hogy alternatív népszavazást tartottak a katalán függetlenségről.
A vitában a Katalónia elszakadását ellenző többi négy katalán parlamenti párt mindegyike hivatkozott arra, hogy törvénytelennek tartja a határozati javaslatot. Joan Coscubiela, a baloldali Cat si que es pot (Katalónia, igen lehet) nevű párt politikusa hangsúlyozta: elhatárolódnak a függetlenségi pártoktól, akik nem beszélhetnek egész Katalónia nevében, hiszen az emberek kevesebb mint 50 százaléka támogatta őket a választásokon, így nincs legitimitásuk. Véleménye szerint „trükkösen értelmezik\" a választási eredményeket.
Xavier Garcia Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt katalán elnöke szerint senki sem akarhatja, hogy az embereknek választaniuk kelljen Spanyolország és Katalónia között. „Nem akarok útlevéllel utazni Spanyolországba” – jelentette ki, hangsúlyozva, hogy egyszerre akarnak katalánok és spanyolok lenni.
Inés Arrimadas a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű középpárt nevében „őrületnek\" nevezte mindazt, ami most Katalóniában zajlik. A függetlenségi pártok maguk akarják eldönteni, mi a törvény, tagadnak mindent, amit a jog előír, de nincs igazuk – jelentette ki, és ő is kitért arra, hogy nincs meg a szükséges társadalmi felhatalmazásuk ahhoz, amit most tesznek.
Miguel Iceta, a szocialista párt (PSOE) katalán elnöke felszólalásában úgy vélte, hogy a most elindult folyamatnak beláthatatlan következményei lehetnek, a függetlenséget akaró pártok pedig szerinte elvesztették a kapcsolatot a valóssággal és demokráciával is.
A voksolást követően a határozatot előterjesztő függetlenségi pártok állva tapsoltak az eredménynek, közben a Néppárt és a Ciudadanos képviselői spanyol és katalán zászlókat emeltek a magasba.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a katalán parlament döntését követően sajtótájékoztatón bejelentette: a kormány a határozatot alkotmányellenesnek tartja, és azt az alkotmánybíróságon támadja meg, várhatóan szerdán. Emellett minden, a rendelkezésükre álló törvényes eszközt fel fognak használni, hogy megvédjék a demokráciát – jelentette ki.
Ha az alkotmánybíróság eljárásba veszi a kormány keresetét, azzal automatikusan felfüggeszti a most elfogadott határozatot, amíg nem hozza meg végső döntését, amely eltarthat akár öt hónapig is.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!