
Emmanuel Macron és Olaf Scholz a megbeszélés előtt mosolyogva álltak a kamerák elé, de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak
Fotó: Twitter/Bundeskanzler Olaf Scholz
Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdai párizsi találkozójával új lendületet kíván adni a francia–német együttműködésnek az Európai Unión belül, miután az ukrajnai háború nyomán felmerült kérdésekben nézeteltérések alakultak ki a két ország között – jelezte a francia elnöki hivatal.
2022. október 27., 08:532022. október 27., 08:53
A német kancellár a munkaebédet követően a Twitteren leszögezte, hogy a Franciaország és Németország közötti viszony továbbra is „nagyon szoros”, a két ország együtt néz szembe a kihívásokkal, és úgy vélte, hogy „nagyon jó és fontos megbeszélést” folytatott Párizsban az európai energetikai ellátásról, az áremelkedésről és a közös védelmi projektekről
Francia részről az Elysée-palota kiemelte, hogy a „közép- és hosszú távú francia–német viszonyt nagyon szoros munkaszellemben” vitatta meg a két ország vezetője.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz több mint három órán át egyeztetett egy munkaebéd keretében, amelyből félórát négyszemközt töltöttek. A megbeszélés előtt mosolyogva álltak a kamerák elé, de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak, s a megbeszélést követően nem tartottak sajtótájékoztatót. Az energetika terén megerősítették az európai szolidaritás fontosságát, valamint az európai védelmi politika megerősítésének szándékát, és megállapodtak abban, hogy munkacsoportokat hoznak létre az energetikai, védelmi és innovációs kérdésekben – mondta el az AFP francia hírügynökségnek egy francia elnöki tanácsadó.
Az ukrajnai háború nyomán több nézeteltérés is felmerült Párizs és Berlin között az európai kérdésekben (gázársapka, a védelmi politika beruházásai, a 200 milliárd eurós német csomag az energiaárakkal szembeni védelemre), amelyeket egyre több elemző figyel aggodalommal Franciaországban. A legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón Emmanuel Macron óva intette a berlini kormányt az elszigetelődéstől, amely a francia elnök szerint „nem jó sem Németországnak, sem Európának”.
s emiatt a szerdára tervezett német–francia közös kormányülést el is halasztották. A francia diplomácia szerint a válságot sokan eltúlozzák, míg a német kormány azt hangsúlyozza, hogy továbbra is Franciaországot tekinti a legközelebbi szövetségesének.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
A vasárnap a Varsó–Lublin vasútvonal egy szakaszát megsemmisítő robbanást szabotázs okozta – jelentette be hétfőn Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
szóljon hozzá!