
Emmanuel Macron és Olaf Scholz a megbeszélés előtt mosolyogva álltak a kamerák elé, de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak
Fotó: Twitter/Bundeskanzler Olaf Scholz
Emmanuel Macron francia államfő és Olaf Scholz német kancellár szerdai párizsi találkozójával új lendületet kíván adni a francia–német együttműködésnek az Európai Unión belül, miután az ukrajnai háború nyomán felmerült kérdésekben nézeteltérések alakultak ki a két ország között – jelezte a francia elnöki hivatal.
2022. október 27., 08:532022. október 27., 08:53
A német kancellár a munkaebédet követően a Twitteren leszögezte, hogy a Franciaország és Németország közötti viszony továbbra is „nagyon szoros”, a két ország együtt néz szembe a kihívásokkal, és úgy vélte, hogy „nagyon jó és fontos megbeszélést” folytatott Párizsban az európai energetikai ellátásról, az áremelkedésről és a közös védelmi projektekről
Francia részről az Elysée-palota kiemelte, hogy a „közép- és hosszú távú francia–német viszonyt nagyon szoros munkaszellemben” vitatta meg a két ország vezetője.
Emmanuel Macron és Olaf Scholz több mint három órán át egyeztetett egy munkaebéd keretében, amelyből félórát négyszemközt töltöttek. A megbeszélés előtt mosolyogva álltak a kamerák elé, de egyikük sem nyilatkozott a sajtónak, s a megbeszélést követően nem tartottak sajtótájékoztatót. Az energetika terén megerősítették az európai szolidaritás fontosságát, valamint az európai védelmi politika megerősítésének szándékát, és megállapodtak abban, hogy munkacsoportokat hoznak létre az energetikai, védelmi és innovációs kérdésekben – mondta el az AFP francia hírügynökségnek egy francia elnöki tanácsadó.
Az ukrajnai háború nyomán több nézeteltérés is felmerült Párizs és Berlin között az európai kérdésekben (gázársapka, a védelmi politika beruházásai, a 200 milliárd eurós német csomag az energiaárakkal szembeni védelemre), amelyeket egyre több elemző figyel aggodalommal Franciaországban. A legutóbbi európai uniós csúcstalálkozón Emmanuel Macron óva intette a berlini kormányt az elszigetelődéstől, amely a francia elnök szerint „nem jó sem Németországnak, sem Európának”.
s emiatt a szerdára tervezett német–francia közös kormányülést el is halasztották. A francia diplomácia szerint a válságot sokan eltúlozzák, míg a német kormány azt hangsúlyozza, hogy továbbra is Franciaországot tekinti a legközelebbi szövetségesének.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!