Fotó: Európai Tanács
Tűzszünetre van szükség Gázai övezetben, egy totális ostrom ugyanis nincs összhangban a nemzetközi joggal – jelentette ki az Európai Unió tagországainak vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben pénteken. Charles Michel a kétnapos EU-csúcs első munkanapját követő sajtótájékoztatón hangsúlyozta: azonnali közös uniós fellépésre van szükség, ugyanis a humanitárius helyzet jelentős romlása figyelhető meg a Gázai övezetben.
2023. október 27., 08:092023. október 27., 08:09
Az uniós tanács elnöke rendkívül fontosnak nevezte, hogy az EU segítse a segélyszállítmányok eljutását a rászorulókhoz, amelynek – szavai szerint – eszköze a humanitárius folyosók létrehozása, valamint a bombázások szüneteltesése a segítségnyújtás idejére. Kijelentette: az EU vezető szerepet kíván vállalni a helyzet megoldásában, amihez – véleménye szerint – csak a kétállami megoldás megvalósulásán keresztül vezet út.
Közölte továbbá, az izraeli–palesztin helyzetről folytatott megbeszélés a tagállami vezetők egyetértése mellett határozta meg az uniós cselekedetek és reagálásának irányát, amelynek része egyebek mellett a konfliktus regionális elmérgesedésének megelőzése, az antiszemita és iszlamofób indíttatású megnyilvánulások és a fenyegetések elleni fellépés, valamint a biztonság szavatolása.
Charles Michel beszámolt arról is, hogy a tagállami vezetők célja, hogy a 2021–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata az év végéig befejeződjön. Kiemelte: a tanácskozás lehetőséget biztosított arra, hogy a vezetők tisztázzák az EU finanszírozni kívánt prioritásait, köztük az Ukrajnának szánt támogatás mellett, az európai szolidaritás fenntartását különös tekintettel a természeti katasztrófákra, az európai gazdaság versenyképességének megőrzésére és a védelemre.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tagállamok álláspontja a közel-keleti helyzet tekintetében világos: Izrael demokrácia, amelyet egy terrorszervezet megtámadott. Kiemelte:
„Az Európai Bizottság számára fontos a humanitárius válság kezelését célzó erőfeszítés fokozása” – idézte az uniós bizottsági elnököt az MTI. Hozzátette: a segélyeknek akadálytalanul és gyorsan el kell jutniuk Gázába. Felhívta a figyelmet, hogy a régió destabilizációjának elkerülése végett jó kapcsolatokat kell ápolni a nemzetközi partnerekkel, legfőképpen Egyiptommal, amelynek – szavai szerint – a „stabilitás bástyájának” kell maradnia a térségben.
Az uniós bizottság elnöke kijelentette, az EU hatékony eszközökkel rendelkezik az online gyűlöletbeszéd és a terrorista propaganda terjedésének megakadályozására. „Miután felszólítjuk az internetes platformokat, hogy töröljék a terrorista tartalmakat, szinte azonnali választ kapunk tőlük, és egy órán belül eltávolítják azokat” – emelte ki.
A migráció kezeléséhez véleménye szerint európai válaszlépésekre és finanszírozásra van szükség, továbbá partnerség kialakítására a származási országokkal és hatékony határigazgatásra.
Mark Rutte holland miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva közölte, támogatja Emmanuel Macron francia elnök azon javaslatát, amely szerint az Iszlám Állam nevű terrorszervezet ellen létrehozott nemzetközi koalíció hatáskörét kiterjesztenék a Hamász iszlamista terrorszervezet elleni küzdelemre is. Hozzátette: ennek részleteit azonban még ki kell dolgozni. Rutte kételyeinek adott hangot az EU hétéves költségvetésének féléves felülvizsgálatának év vége előtti elfogadásával kapcsolatban, és azt mondta: a finanszírozni kíván prioriások tekintetében „meglehetősen eltérőek az álláspontok”. Kiemelte, még az olyan takarékos országok is, mint Hollandia „megértik, hogy friss pénzek bevonására van szükség” Ukrajna pénzügyi támogatásának fenntartására, valamint a migrációra.
Fotó: Európai Tanács
A közös nyilatkozatban foglaltak szerint lehetővé kell tenni, hogy a civilek „folyamatosan, gyorsan, biztonságosan és akadálymentesen” hozzáférhessenek a segélyszállítmányokhoz.
Az uniós tagállami vezetők „a legmélyebb aggodalmukat” fejezték ki az egyre romló humanitárius helyzet miatt a régióban, továbbá támogatják a biztonságos humanitárius folyosók kialakítását annak érdekében, hogy megkönnyítsék a hozzáférést „az élelmiszerhez, vízhez, orvosi ellátáshoz, üzemanyaghoz és menedékhez”, biztosítva, hogy „a terrorista szervezetek ne használhassák fel ezt a segítségnyújtást a saját céljaikra”. A közös nyilatkozat emlékeztet: el kell kerülni a regionális eszkalációt, valamint e tekintetben párbeszédet kell folytatni a partnerekkel, köztük a Palesztin Hatósággal.
és üdvözli a diplomáciai béke- és biztonsági kezdeményezéseket, valamint támogatja egy nemzetközi békekonferencia mielőbbi megrendezését.
Az uniós vezetők a nyilatkozatban ismét a „lehető leghatározottabban” elítélték a Hamászt az általa Izrael-szerte elkövetett brutális és megkülönböztetés nélküli terrortámadások miatt.
Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács nyomatékosan hangsúlyozta: Izraelnek joga van ahhoz, hogy a nemzetközi joggal és a nemzetközi humanitárius joggal összhangban megvédje magát.
Az Európai Tanács ismét hangsúlyozta azt is, hogy a nemzetközi humanitárius joggal összhangban mindenkor biztosítani kell valamennyi polgári személy védelmét, és a testületet sajnálattal tölti el minden, életét vesztő polgári személy halála.
A tagállami vezetők az uniós csúcs pénteki, befejező napján az ukrajnai helyzetről, a migrációról, továbbá az unió és az euróövezet gazdasági helyzetéről és kilátásairól tárgyalnak.
Nagyon fontos, hogy az EU nehéz időkben is egységet mutasson, megvédje értékeit és elveit – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Brüsszelben az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójára érkezve.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Az amerikai szenátus szerdán ismét elutasította az átmeneti költségvetést, ami lehetővé tenné a szövetségi kormányzati intézmények működésének újraindulását.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán figyelmeztette Moszkvát, hogy ha nem vet véget az Ukrajna elleni háborúnak, az Egyesült Államok és a NATO „költségeket rónak Oroszországra a folytatódó agresszióért”.
A magyar külpolitika a békepártiságáról híres az egész világon – jelentette ki a miniszterelnök a Mandiner Youtube-csatornáján közzétett interjúban azzal kapcsolatban, hogy hétfőn részt vett Sarm es-Sejkben a gázai tűzszüneti megállapodás aláírásán.
A NATO számos további intézkedést hoz, amely megerősíti, kibővíti és felgyorsítja a szövetségesek drónok elleni védekezésre való képességét – jelentette ki szerdán Brüsszelben a szervezet főtitkára.
szóljon hozzá!