Hirdetés

Trump: közelebb vagyunk az ukrajnai fegyverszüneti megállapodáshoz, Washington Moszkvával és az európaiakkal is egyeztetett

Trump

Diplomáciai mozgósítás. Marco Rubio amerikai külügyminiszter Trump képviseletében Párizsban tárgyalt Ukrajna és több európai ország képviselőivel

Fotó: X/Emmanuel Macron

Az Egyesült Államok és Ukrajna a jövő héten megkötheti az ásványkincsek kitermeléséről szóló megállapodást – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.

Hírösszefoglaló

2025. április 18., 09:302025. április 18., 09:30

Trump a Fehér Házban újságírók kérdéseire válaszolt közösen Georgia Meloni olasz miniszterelnökkel, miután befejezték a zárt ajtók mögött tartott megbeszélést.

Donald Trump azt hangoztatta, hogy

Hirdetés

sikerült közelebb kerülni az ukrajnai háború lezárásáról szóló megállapodáshoz is,

és az erre vonatkozó orosz válasz „nagyon hamarosan” várható.

Az amerikai elnök kifejtette, hogy a háborúért nem hibáztatja közvetlenül az ukrán államfőt, de hozzátette, hogy

Volodimir Zelenszkij „nem végzett jó munkát” a háború elkerülése érdekében.

„Oroszország nagyobb katonai erővel rendelkezik, és ha az ember okos, akkor nem keveredik bele” – fogalmazott Donald Trump a háborúval összefüggésben.

Scott Bessent pénzügyminiszter az amerikai-ukrán ásványkincs-kitermelésről szóló partnerségi megállapodással kapcsolatban elmondta, hogy a részleteken még dolgoznak, de alapvetően ugyanarról a dokumentumról van szó, amit február végén a két elnök aláírt volna. A szerződésben

az Egyesült Államok üzleti részesedést szerez az ukrán bányaiparban különböző befektetések révén.

Donald Trump szándéka szerint a többi között ritka földfémek kitermeléséből származó bevételt az Egyesült Államok ellentételezésnek tekinti az Ukrajnának az elmúlt években adott amerikai katonai támogatásért.

Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a megállapodást előkészítő memorandumot az amerikai és az ukrán fél már alá is írta.

Georgia Meloni olasz miniszterelnök kifejtette, hogy

az Egyesült Államokkal közösen ki lehet alakítani egy „tartós és igazságos békét Ukrajnában”,

valamint hozzátette, hogy támogatja Donald Trump béketörekvéseit.

A sajtóbeszélgetésen Donald Trump Iránnal kapcsolatban megismételte, egyetlen célja, hogy megakadályozza a teheráni vezetést abban, hogy atomfegyver birtokába kerüljön. Az elnök kifejtette, hogy nem beszélte le Izraelt egy, az iráni atomlétesítmények elleni légicsapásról, de ebben nem lát szükségesnek sietséget. Reményét és meggyőződését fejezte ki Irán tárgyalási szándékára.

Donald Trump hozzátette, hogy személy szerint azt kívánja, hogy Irán egy nagyszerű és virágzó ország legyen, amire esélye nyílik, akkor ha a tárgyalást választja, mert „a második lehetőség nagyon rossz lenne”.

Az amerikai elnök ismét leszögezte, hogyIrán nem rendelkezhet atomfegyverrel.

Eközben csütörtök este az orosz diplomáciai tárca közölte:

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott amerikai hivatali partnerével, Marco Rubióval.

„A Párizsban tartózkodó amerikai külügyminiszter tájékoztatott azokról a tárgyalásokról, amelyeket ő és Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízott folytatott Ukrajna, Franciaország és számos más európai ország képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy ezekre a kapcsolatokra a Washington és Moszkva közötti konzultációk tematikájának keretében került sor, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steven Whitkoff közelmúltbeli szentpétervári megbeszélését is” – áll a közleményben.

A moszkvai tájékoztatás szerint

„Lavrov megerősítette Moszkva készségét arra, hogy továbbra is együttműködjön amerikai kollégáival az ukrán válság kiváltó okainak megbízható módon való megszüntetése érdekében”.

Az orosz diplomáciai tárca szerint a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy fenntartja az operatív kommunikációt, „egyebek között az amerikaiak és az európaiak által az ukrán féllel jövő hétre tervezett találkozók fényében”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak arról beszélt: Oroszország azt várja, hogy az európaiak és az ukránok kinyilvánítsák szándékukat az ukrajnai konfliktus békés rendezésére, ám Európa „a háború folytatására orientálódik”.

Peszkov szerint

az ukrajnai rendezés témájában a munka főleg az orosz-amerikai kapcsolatok keretében zajlik.

Elismerte, hogy a tárgyalások nehezen zajlanak.

„Az Egyesült Államok továbbra is ebben a mederben dolgozik az európaiakkal és az ukránokkal. Ezt követően, természetesen, elvárnánk, hogy az európaiak és az ukránok megmutassák, hogy a békés rendezés felé orientálódnak.”

Idézet
Sajnos, azt látjuk, hogy Európa a háború folytatása felé orientálódik”– mondta a Kreml szóvivője.

Peszkov úgy vélekedett, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői a „hajlandóak koalíciójával” tervezett párizsi találkozón megvitatják az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetőségeit.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján

„esztelenségnek” nevezte az arra vonatkozó tervet, hogy „többnemzetiségű békefenntartó kontingenst” vezényeljenek Ukrajnába.

Rámutatott, hogy erőfeszítései ellenére Franciaország és Nagy-Britannia „nem tudja elérni az egységes támogatást” az elképzeléshez, a „koalíció” legtöbb tagja kételkedik a katonai beavatkozás realitásában az Egyesült Államok támogatása nélkül.

„Washington a nyilatkozatokból ítélve továbbra sem készül arra, hogy belekeveredjen egy ilyen kalandba” – nyilatkozott.

Zaharova szerint Európa az Ukrajnának nyújtandó következő fegyverszállítási segélyről folytatott tárgyalások során Washington „növekvő távolságtartását” tapasztalja, miközben az Egyesült Királyság és Németország aktívan demonstrálja részvételét ebben a folyamatban.

Arra figyelmeztetett, hogy

Moszkva az orosz létesítményekre német Taurus manőverező robotrepülőgépekkel mért csapásokat a Németországnak a harci cselekményekben Kijev oldalán való részvételeként fogja értékelni.

„Mivel a Bundeswehr katonáinak közvetlen közreműködése nélkül lehetetlen ezeknek a szárnyasrakétáknak a harci bevetése, a velük bármely orosz létesítmény, létfontosságú közlekedési infrastruktúra elleni csapás – célpontként, ahogyan önök is észrevették, (Friedrich) Merz (leendő német kancellár) határozottan jelölte meg a Krími hidat -, (…) mindez Németország közvetlen részvételének fog minősülni a harci cselekményekben a kijevi rezsim oldalán, annak minden következményével Németországra nézve” – mondta Zaharova.

A szóvivő azt is hangoztatta, hogy

Volodimir Zelenszkij elnök „feltétlenül” felelős az ukrán katonai parancsnoki állomány értekezletének helyszínére Szumiban mért orosz rakétacsapásért.

„A tények nyomására Zelenszkijnek el kellett bocsátania a szumi katonai közigazgatás vezetőjét, Volodimir Artyuhot. Valójában ezzel megerősítette az ellene felhozott vádakat” – mondta Zaharova.

Kifogásolta, hogy az ENSZ és a nemzetközi szervezetek nem reagálnak az ukrán hadsereg katonái által a kurszki régióban elkövetett háborús bűnökről elkészült jelentésekre, amelyek olvasása „nem gyenge idegzetűeknek való”.

A külügyi szóvivő kitért az energetikai létesítmények elleni támadásokra március 18-án bejelentett harmincnapos moratórium ügyére.

Mint mondta,

Kijev nem tartja magát a tilalomhoz, és naponta mér dróncsapásokat ilyen objektumokra.

A moratórium meghirdetése óta szerinte több mint nyolcvan ilyen támadás történt.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség a hivatalos adatokat összesítve csütörtökön azt írta hogy az ukrán fél a moratórium ideje alatt 15 régióban támadott energetikai létesítményeket, a legtöbbször Kurszk, Belgorod és Brjanszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán hat ilyen támadást regisztrált.

Peszkov elnöki szóvivő közölte, hogy az elvileg szerdán lejárt moratórium ügyében Vlagyimir Putyin elnök egyelőre nem rendelkezett.

Közölte, hogy a tilalom sorsáról Oroszország egyelőre nem folytat nemzetközi egyeztetést, de az érdekelt országokat tájékoztatja az ukrán támadásokról. Marija Zaharova egyebek között kilátásba helyezte, hogy

Oroszország a Balti-tengeren az orosz hajók elleni törvénytelen akciók esetén „az Észtországból mint NATO-tagállamból kiinduló kockázatok és fenyegetések arányában” fog reagálni.

Hangsúlyozta, hogy Oroszország határozottan elítéli a „kalózkodást”, és az észt haditengerészetnek adott felhatalmazás, hogy erőszakot alkalmazzon külföldi hajókkal szemben, túlmutat a nemzetközi jog keretein.

A szóvivő kijelentette, hogy

a moldovai hatóságok „aktív kísérleteket tesznek Gagauzia autonómiájának felszámolására”,

annak vezetőjét, Evgeniya Guțult pedig „nyilvánvalóan koholt ürüggyel” vették őrizetbe.

Mint fogalmazott, Oroszország „határozottan elítéli Moldova totalitárius módszereit Gagauziával szemben, és reagálásra szólítja fel a nemzetközi intézményeket.

Mindeközben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a hírszerzéstől kapott információkra hivatkozva egy csütörtöki kijevi sajtótájékoztatóján azt állította: Kína tüzérségi fegyvereket és lőport szállít Oroszországnak, valamint segít neki a fegyvergyártásban.

„Kaptunk információt arról, (amit gyanítottunk) hogy Kína fegyvereket szállít az Oroszországi Föderációnak. Egyelőre csak általános információnk van erről az Ukrán Biztonsági Szolgálattól (SZBU) és a hírszerzéstől. Lőporról és tüzérségi fegyverekről van szó” – mondta az államfő.

Hozzátette, hogy Kijev értesülései szerint a kínaiak bizonyos fegyverek gyártásában is részt vesznek Oroszország területén.
Emlékeztetett arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi megbeszélésükön azt ígérte neki: Kína nem fog fegyvert eladni vagy szállítani Oroszországnak.

Zelenszkij bejelentette, hogy pénteken újabb szankciókat vetnek ki „a Kreml propagandistáira és az Iszkander rakéták gyártóira”.

Állítása szerint

Oroszország nem csökkentette Ukrajna elleni támadásainak számát,

és nap mint nap ugyanannyi rakétát és drónt vet be, mint az „energetikai” tűzszünet előtt.

„Ez egy stratégia része. Csökkentették ugyan az energiainfrastruktúra elleni támadásaik számát, de más civil létesítményeket intenzívebben támadtak ugyanannyi drónnal és rakétával, mint korábban” – mondta. Egyúttal visszautasította azt az orosz állítást, miszerint Ukrajna támadta az orosz energiarendszert.

„Láttunk egy dokumentumot, amelyet az oroszok (Szergej Lavrov külügyminiszter ) küldtek az Egyesült Államoknak, és ebben szerepel ez az állítás, de nem felel meg a valóságnak, kitalálnak mindenfélét. Meglehetősen kreatívak ebben a tekintetben” – jegyezte meg Zelenszkij.

Amerikai-európai-ukrán tárgyalások zajlottak Párizsban
Európai és ukrán tisztségviselők csütörtökön Párizsban Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel és Steve Witkoff különmegbízottal tárgyaltak, miután hetek óta háttérbe szorult Donald Trump amerikai elnök azon törekvése, hogy Moszkvával folytatott közvetlen tárgyalások révén vessen véget az ukrajnai háborúnak.
A francia Elysée-palota egyik, a CNN által idézett forrása szerint az ukrán és az amerikai tisztségviselők „kiváló eszmecserét” folytattak brit, francia és német kollégáikkal, a találkozók „nagyon erős stratégiai lehetőséget” biztosítottak.
Az Egyesült Államok által kidolgozott béketerv vázlata „biztató fogadtatásban részesült” a tárgyalásokon a külügyminisztérium közleménye szerint, amely azonban nem közölt részleteket a vázlatról.
A megbeszéléseket követően Rubio beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és ugyanezt a vázlatot ismertette – áll a közleményben.
„Trump elnök és az Egyesült Államok azt akarja, hogy ez a háború véget érjen, és most minden félnek bemutatta egy tartós és időtálló béke körvonalait” – áll a közleményben.
Ukrajna és a három amerikai szövetséges hangsúlyozta, hogy közösen támogatják Trump erőfeszítéseit a háború gyors befejezésére az Elysée-forrás szerint.
Ukrajna európai szövetségesei számára a csúcstalálkozó lehetőséget kínált arra, hogy megismerjék a Trump-kormányzat gondolkodását az ukrajnai háborúról. A CNN szerint Kijev és szövetségesei aggódtak amiatt, hogy Trump és Witkoff szerintük a Kreml narratíváját ismételgetik, és a megbeszéléseket talán esélynek tekintették arra, hogy megzavarják és eloszlassák ezeket a felfogásokat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – aki nem volt jelen a párizsi tárgyalásokon – csütörtökön megismételte Witkoffal szembeni kritikáját, azzal vádolva őt, hogy „orosz narratívákat terjeszt” – írja a Reuters.
Jövő héten Londonban ugyanilyen formátumban további találkozókra kerül sor – tette hozzá a forrás. Tammy Bruce külügyminisztériumi szóvivő nem kívánta megmondani, hogy Rubio részt vesz-e a megbeszéléseken.
Emmanuel Macron francia elnök a közösségi médiában közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a csütörtöki megbeszélések „a diplomáciai mozgósítás napját” jelentik.
„Ma pozitív és konstruktív megbeszélést folytattunk arról, hogyan lehet elérni mind a tűzszünetet, mind az átfogó, tartós békét” – fogalmazott Macron.
Másutt Trump szintén csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok „még ezen a héten” „meghallgatja” Moszkvát az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatról.
„Ezen a héten fogjuk meghallgatni őket, tulajdonképpen nagyon hamar, és majd meglátjuk. De azt akarjuk, hogy ez véget érjen. Azt akarjuk, hogy a halál és az öldöklés véget érjen" – mondta az elnök az Ovális Irodában újságíróknak.
Trump hozzátette, hogy bár nem „nagy rajongója” Zelenszkijnek, nem teszi felelőssé az ukrán vezetőt a háborúért.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését

Kert Attilát választotta a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatójává szombaton a társaság tulajdonosi jogait gyakorló Független Közmédia Testület (FKT). Kert Attila kinevezését a Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz egyaránt bírálta.

Kert Attila a közmédia új vezérigazgatója, az ellenzék keményen bírálja a kinevezését
Hirdetés
2026. november 21., szombat

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül

Zár alá vették Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter házát és autószalonját, az intézkedést több mint kilencmilliárd forint erejéig rendelték el – írta az MTI szombaton.

Ház, autószalon, elásott készpénz: szorul a hurok a volt miniszter körül
2026. november 21., szombat

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről

A Moody's hitelminősítő elismeri a magyarországi gazdaságpolitikai fordulat kézzelfogható eredményeit azzal, hogy két éve változatlan kilátását most stabilra javította – állapította meg Kármán András pénzügyminiszter péntek esti Facebook-bejegyzésében.

Fordulat a magyar gazdaság megítélésében, a Moody’s véleményt mondott a kormány intézkedéseiről
2026. november 20., péntek

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet

Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.

Ellenségesnek tekintett lépés miatt Moszkva megfenyegette Bukarestet
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki

Nem osztották fel újra a világot, ugyanakkor megpróbálják a folyamatokat a szájuk íze szerint alakítani, mindezt úgy, hogy közben az érdekeik számos ponton ellentétesek – így foglalható össze a sencseni találkozó lényege.

Háromhatalmi csúcs: a világot nem osztották újra, de azért új irányt szabnának neki
2026. november 20., péntek

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?

Oroszország elfogadhatónak tartja azt az elképzelést, hogy Ukrajna számára a NATO 5. cikkelye alapján biztonsági garanciákat nyújtsanak – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Jared Kushner.

Meglepő fordulat: Moszkva elfogadhatja a NATO-típusú biztonsági garanciákat Ukrajna számára – de milyen áron?
2026. november 20., péntek

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát

Románia szándéka, hogy 2027-ben további hozzájárulást nyújtson Ukrajna finanszírozásához és felfegyverzéséhez – jelentette ki Nicușor Dan államelnök csütörtökön Berlinben.

Románia kész 2027-ben is támogatni Ukrajnát
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja

Nem csitul a romániai bevándorlók szociális segélyeivel kapcsolatos visszaélések miatt kirobbant botrány Németországban: már Friedrich Merz kancellár Kereszténydemokrata Uniójának politikusai is a támogatások csökkentését pedzegetik.

Román–német botrány: már a CDU is a külföldieknek fizetett gyermekpénz csökkentését akarja
2026. november 19., csütörtök

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban

Európa ellen hibrid háború zajlik, a Fekete-tenger térsége, így a Neptun Deep gázmező is veszélyessé vált, Románia három módon is próbál védekezni – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő csütörtökön.

Dan elmondta, hogyan védekezik Románia az Európa elleni hibrid háborúban
2026. november 19., csütörtök

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin

A világ újbóli érdekszférákra osztását vagy a nagyhatalmak közötti feszültségek csökkentését hozza el a Donald Trump amerikai, Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti csütörtöki kínai csúcstalálkozó?

Új Jalta vagy út a békésebb világ felé? Kínában találkozik Trump, Hszi és Putyin
Hirdetés
Hirdetés