Trump: közelebb vagyunk az ukrajnai fegyverszüneti megállapodáshoz, Washington Moszkvával és az európaiakkal is egyeztetett

és az erre vonatkozó orosz válasz „nagyon hamarosan” várható.

Az amerikai elnök kifejtette, hogy a háborúért nem hibáztatja közvetlenül az ukrán államfőt, de hozzátette, hogy

„Oroszország nagyobb katonai erővel rendelkezik, és ha az ember okos, akkor nem keveredik bele” – fogalmazott Donald Trump a háborúval összefüggésben.

Scott Bessent pénzügyminiszter az amerikai-ukrán ásványkincs-kitermelésről szóló partnerségi megállapodással kapcsolatban elmondta, hogy a részleteken még dolgoznak, de alapvetően ugyanarról a dokumentumról van szó, amit február végén a két elnök aláírt volna. A szerződésben

Donald Trump szándéka szerint a többi között ritka földfémek kitermeléséből származó bevételt az Egyesült Államok ellentételezésnek tekinti az Ukrajnának az elmúlt években adott amerikai katonai támogatásért.

Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a megállapodást előkészítő memorandumot az amerikai és az ukrán fél már alá is írta.

Georgia Meloni olasz miniszterelnök kifejtette, hogy

valamint hozzátette, hogy támogatja Donald Trump béketörekvéseit.

A sajtóbeszélgetésen Donald Trump Iránnal kapcsolatban megismételte, egyetlen célja, hogy megakadályozza a teheráni vezetést abban, hogy atomfegyver birtokába kerüljön. Az elnök kifejtette, hogy nem beszélte le Izraelt egy, az iráni atomlétesítmények elleni légicsapásról, de ebben nem lát szükségesnek sietséget. Reményét és meggyőződését fejezte ki Irán tárgyalási szándékára.

Donald Trump hozzátette, hogy személy szerint azt kívánja, hogy Irán egy nagyszerű és virágzó ország legyen, amire esélye nyílik, akkor ha a tárgyalást választja, mert „a második lehetőség nagyon rossz lenne”.

Az amerikai elnök ismét leszögezte, hogyIrán nem rendelkezhet atomfegyverrel.

Eközben csütörtök este az orosz diplomáciai tárca közölte:

„A Párizsban tartózkodó amerikai külügyminiszter tájékoztatott azokról a tárgyalásokról, amelyeket ő és Steven Witkoff amerikai elnöki különmegbízott folytatott Ukrajna, Franciaország és számos más európai ország képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy ezekre a kapcsolatokra a Washington és Moszkva közötti konzultációk tematikájának keretében került sor, beleértve Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steven Whitkoff közelmúltbeli szentpétervári megbeszélését is” – áll a közleményben.

A moszkvai tájékoztatás szerint

Az orosz diplomáciai tárca szerint a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy fenntartja az operatív kommunikációt, „egyebek között az amerikaiak és az európaiak által az ukrán féllel jövő hétre tervezett találkozók fényében”.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságíróknak arról beszélt: Oroszország azt várja, hogy az európaiak és az ukránok kinyilvánítsák szándékukat az ukrajnai konfliktus békés rendezésére, ám Európa „a háború folytatására orientálódik”.

Peszkov szerint

Elismerte, hogy a tárgyalások nehezen zajlanak.

„Az Egyesült Államok továbbra is ebben a mederben dolgozik az európaiakkal és az ukránokkal. Ezt követően, természetesen, elvárnánk, hogy az európaiak és az ukránok megmutassák, hogy a békés rendezés felé orientálódnak.”

Peszkov úgy vélekedett, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői a „hajlandóak koalíciójával” tervezett párizsi találkozón megvitatják az ukrajnai konfliktus megoldásának lehetőségeit.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtöki sajtótájékoztatóján

Rámutatott, hogy erőfeszítései ellenére Franciaország és Nagy-Britannia „nem tudja elérni az egységes támogatást” az elképzeléshez, a „koalíció” legtöbb tagja kételkedik a katonai beavatkozás realitásában az Egyesült Államok támogatása nélkül.

„Washington a nyilatkozatokból ítélve továbbra sem készül arra, hogy belekeveredjen egy ilyen kalandba” – nyilatkozott.

Zaharova szerint Európa az Ukrajnának nyújtandó következő fegyverszállítási segélyről folytatott tárgyalások során Washington „növekvő távolságtartását” tapasztalja, miközben az Egyesült Királyság és Németország aktívan demonstrálja részvételét ebben a folyamatban.

Arra figyelmeztetett, hogy

„Mivel a Bundeswehr katonáinak közvetlen közreműködése nélkül lehetetlen ezeknek a szárnyasrakétáknak a harci bevetése, a velük bármely orosz létesítmény, létfontosságú közlekedési infrastruktúra elleni csapás – célpontként, ahogyan önök is észrevették, (Friedrich) Merz (leendő német kancellár) határozottan jelölte meg a Krími hidat -, (…) mindez Németország közvetlen részvételének fog minősülni a harci cselekményekben a kijevi rezsim oldalán, annak minden következményével Németországra nézve” – mondta Zaharova.

A szóvivő azt is hangoztatta, hogy

„A tények nyomására Zelenszkijnek el kellett bocsátania a szumi katonai közigazgatás vezetőjét, Volodimir Artyuhot. Valójában ezzel megerősítette az ellene felhozott vádakat” – mondta Zaharova.

Kifogásolta, hogy az ENSZ és a nemzetközi szervezetek nem reagálnak az ukrán hadsereg katonái által a kurszki régióban elkövetett háborús bűnökről elkészült jelentésekre, amelyek olvasása „nem gyenge idegzetűeknek való”.

A külügyi szóvivő kitért az energetikai létesítmények elleni támadásokra március 18-án bejelentett harmincnapos moratórium ügyére.

Mint mondta,

A moratórium meghirdetése óta szerinte több mint nyolcvan ilyen támadás történt.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség a hivatalos adatokat összesítve csütörtökön azt írta hogy az ukrán fél a moratórium ideje alatt 15 régióban támadott energetikai létesítményeket, a legtöbbször Kurszk, Belgorod és Brjanszk megyében. Az orosz védelmi minisztérium az elmúlt nap folyamán hat ilyen támadást regisztrált.

Peszkov elnöki szóvivő közölte, hogy az elvileg szerdán lejárt moratórium ügyében Vlagyimir Putyin elnök egyelőre nem rendelkezett.

Közölte, hogy a tilalom sorsáról Oroszország egyelőre nem folytat nemzetközi egyeztetést, de az érdekelt országokat tájékoztatja az ukrán támadásokról. Marija Zaharova egyebek között kilátásba helyezte, hogy

Hangsúlyozta, hogy Oroszország határozottan elítéli a „kalózkodást”, és az észt haditengerészetnek adott felhatalmazás, hogy erőszakot alkalmazzon külföldi hajókkal szemben, túlmutat a nemzetközi jog keretein.

A szóvivő kijelentette, hogy

annak vezetőjét, Evgeniya Guțult pedig „nyilvánvalóan koholt ürüggyel” vették őrizetbe.

Mint fogalmazott, Oroszország „határozottan elítéli Moldova totalitárius módszereit Gagauziával szemben, és reagálásra szólítja fel a nemzetközi intézményeket.

Mindeközben

„Kaptunk információt arról, (amit gyanítottunk) hogy Kína fegyvereket szállít az Oroszországi Föderációnak. Egyelőre csak általános információnk van erről az Ukrán Biztonsági Szolgálattól (SZBU) és a hírszerzéstől. Lőporról és tüzérségi fegyverekről van szó” – mondta az államfő.

Hozzátette, hogy Kijev értesülései szerint a kínaiak bizonyos fegyverek gyártásában is részt vesznek Oroszország területén.
Emlékeztetett arra, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök legutóbbi megbeszélésükön azt ígérte neki: Kína nem fog fegyvert eladni vagy szállítani Oroszországnak.

Zelenszkij bejelentette, hogy pénteken újabb szankciókat vetnek ki „a Kreml propagandistáira és az Iszkander rakéták gyártóira”.

Állítása szerint

és nap mint nap ugyanannyi rakétát és drónt vet be, mint az „energetikai” tűzszünet előtt.

„Ez egy stratégia része. Csökkentették ugyan az energiainfrastruktúra elleni támadásaik számát, de más civil létesítményeket intenzívebben támadtak ugyanannyi drónnal és rakétával, mint korábban” – mondta. Egyúttal visszautasította azt az orosz állítást, miszerint Ukrajna támadta az orosz energiarendszert.

„Láttunk egy dokumentumot, amelyet az oroszok (Szergej Lavrov külügyminiszter ) küldtek az Egyesült Államoknak, és ebben szerepel ez az állítás, de nem felel meg a valóságnak, kitalálnak mindenfélét. Meglehetősen kreatívak ebben a tekintetben” – jegyezte meg Zelenszkij.