Trump: két hét múlva kiderül, szükségesek-e az új szankciók Moszkva ellen

A CNN kedden arról számolt be, hogy Trump újabb szankciókat mérlegel Oroszországgal szemben, miután a hétvégén halálos rakéta- és dróncsapások érték Ukrajnát. Az orosz erők hétfőn az ukrán hatóságok szerint a háború legnagyobb dróntámadását hajtották végre, amelyben állítólag 355 Sahed típusú drónt és megtévesztő drónt vetettek be.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 19-én folytatott telefonbeszélgetés során azt mondta Trumpnak, hogy hamarosan átadnak egy „békememorandumot”, amelyben felvázolják a tűzszünet feltételeit. Eddig nem érkezett ilyen dokumentum.

„Úgy tűnik, hogy tenni akarnak valamit. De amíg a dokumentumot nem írják alá, nem tudom megmondani... Nagyon csalódott vagyok a történtek miatt. Mostanában volt néhány éjszaka, amikor embereket öltek meg a tárgyalások kellős közepén” – mondta Trump.

Trump hozzátette, hogy hajlandó lenne találkozni mind Volodimir Zelenszkij elnökkel, mind Putyin elnökkel, „ha szükséges”.

Vasárnap óta Trump többször írt bejegyzéseket a közösségi médiában, amelyekben azt írta, hogy Putyin „teljesen megőrült” és „a tűzzel játszik”, miután Oroszország fokozta az Ukrajnát ért támadásait.

Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó minderre úgy reagált: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy Trump nincs kellőképpen tájékoztatva arról, hogy mi is történik valójában”.

Usakov az orosz állami televízió Oroszország-1 csatornájának azt mondta, hogy

Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalások új fordulójára vonatkozó „konkrét javaslatok” előkészítéséről – közölte az orosz külügyminisztérium.

A minisztérium honlapján megjelent közlemény szerint Lavrov az orosz és az amerikai elnök egy héttel ezelőtti telefonbeszélgetése során kötött megállapodások végrehajtásáról „és az orosz fél részéről a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások következő, isztambuli fordulójára vonatkozó konkrét javaslatok előkészítéséről” beszélt Rubiónak.

„Az orosz fél, ahogyan arról előzetes megállapodás született, összeállított egy memorandumot, amelyben leírják, hogyan lehet az orosz álláspont szerint megbízható módon úrrá lenni a válság alapvető okain” – tette hozzá közleményében.
A Vlagyimir Megyinszkij vezette orosz küldöttség készen áll arra, hogy ezt a memorandumot átadja az ukrán félnek, és szükség esetén részletesebb magyarázatokat biztosítson hozzá az isztambuli tárgyalások következő fordulóján – mondta az orosz külügyminiszter.

Május 16-án találkozott egymással először az orosz és az ukrán küldöttség, akkor nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről.

„Azt reméljük, hogy mindazok, akik valóban – és nem csak a szavak szintjén – érdekeltek a békefolyamat sikerében, támogatni fogják, hogy megtartsák a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulóját Isztambulban” – állt Lavrov közleményében.

Eközben Friedrich Merz német kancellár Berlinben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta:

Merz tájékoztatása szerint a két ország védelmi minisztere szándéknyilatkozatot fog aláírni nagy hatótávolságú, ukrán gyártású fegyverrendszerek beszerzéséről. A német kancellár sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a lépés a két ország közötti, nagy potenciált rejtő, új katonai-ipari együttműködés kezdete, aminek köszönhetően Ukrajna képes lesz teljesen megvédeni magát, akár a határain kívüli katonai célpontokkal szemben is, ami jó hír.

Hozzátette: ez az új együttműködés ukrán és német területen fog megvalósulni, de több részletet nem közölt.

– jelentette ki Merz.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége van Taurus manőverező robotrepülőgépekre, és erről a kérdésről is tárgyalni fognak.

Az előző német kormány következetesen ellenezte azt, hogy Németország Taurus rakétákat szállítson Ukrajnának. Merz a szerdai sajtótájékoztatón erre az ügyre nem tért ki.

„Nincsenek már hatótávolságbeli korlátozások az Ukrajnának adott fegyverekre vonatkozóan, sem a britek, sem a franciák, sem az amerikaiak részéről, sem a mi részünkről” – fogalmazott a kancellár a WDR Europaforum 2025 nevű konferencián.

Németország és Ukrajna egyébként ötmilliárd eurós katonai támogatásról írt alá megállapodást.

A Boris Pistorius német és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter által aláírt dokumentum közvetlen német befektetéseket tartalmaz az ukrán védelmi iparban, valamint egy szélesebb körű szerződést Kijev és a német fegyvergyártók között.

Az új megállapodás értelmében Németország segít finanszírozni a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnán belüli gyártását, kihasználva az ország meglévő ipari kapacitásait és műszaki szakértelmét – áll a közleményben.

A német védelmi minisztérium szerint e rendszerek jelentős része várhatóan 2025 végéig készül el, az első tétel pedig a következő hetekben áll készen a bevetésre. Mivel ezek a rendszerek már szolgálatban vannak az ukrán hadseregnél, használatukhoz nincs szükség további kiképzésre.

A Kijev felé tartó fegyverek között légvédelmi rendszerek, tüzérségi fegyverek, szárazföldi fegyverrendszerek és kézifegyverek szerepelnek. Taurus rakétákat nem jelentettek be nyilvánosan a csomag részeként.

A Kreml arra figyelmeztetett, hogy bármilyen döntés, amely megszünteti az Ukrajna által használható rakéták hatótávolságának korlátozását, veszélyes politikai fordulatot jelentene, amely ártana a politikai megállapodásra irányuló erőfeszítéseknek.