Bizonytalanság. Trump egyelőre kivár a szankciókkal Ukrajnában közben folytatódnak a harcok
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök szerdán közölte, hogy egyelőre azért nem vezetett be újabb szankciókat Oroszország ellen, mert úgy véli, hogy elérhető közelségbe kerülhet egy békemegállapodás az ukrajnai háború befejezéséről.
2025. május 29., 08:562025. május 29., 08:56
„Ha úgy gondolom, hogy közel vagyok egy megállapodáshoz, nem akarom elszúrni azzal, hogy ezt teszem” – mondta Trump újságíróknak az Ovális Irodában, hozzátéve, hogy „sokkal keményebb”, mint azok, akikkel tárgyal.
Trump szerint az Egyesült Államok hamarosan megtudja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban érdekelt-e a háború befejezésében.
A CNN kedden arról számolt be, hogy Trump újabb szankciókat mérlegel Oroszországgal szemben, miután a hétvégén halálos rakéta- és dróncsapások érték Ukrajnát. Az orosz erők hétfőn az ukrán hatóságok szerint a háború legnagyobb dróntámadását hajtották végre, amelyben állítólag 355 Sahed típusú drónt és megtévesztő drónt vetettek be.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a május 19-én folytatott telefonbeszélgetés során azt mondta Trumpnak, hogy hamarosan átadnak egy „békememorandumot”, amelyben felvázolják a tűzszünet feltételeit. Eddig nem érkezett ilyen dokumentum.
„Úgy tűnik, hogy tenni akarnak valamit. De amíg a dokumentumot nem írják alá, nem tudom megmondani... Nagyon csalódott vagyok a történtek miatt. Mostanában volt néhány éjszaka, amikor embereket öltek meg a tárgyalások kellős közepén” – mondta Trump.
Trump hozzátette, hogy hajlandó lenne találkozni mind Volodimir Zelenszkij elnökkel, mind Putyin elnökkel, „ha szükséges”.
Vasárnap óta Trump többször írt bejegyzéseket a közösségi médiában, amelyekben azt írta, hogy Putyin „teljesen megőrült” és „a tűzzel játszik”, miután Oroszország fokozta az Ukrajnát ért támadásait.
Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó minderre úgy reagált: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy Trump nincs kellőképpen tájékoztatva arról, hogy mi is történik valójában”.
Usakov az orosz állami televízió Oroszország-1 csatornájának azt mondta, hogy
Eközben Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalások új fordulójára vonatkozó „konkrét javaslatok” előkészítéséről – közölte az orosz külügyminisztérium.
A minisztérium honlapján megjelent közlemény szerint Lavrov az orosz és az amerikai elnök egy héttel ezelőtti telefonbeszélgetése során kötött megállapodások végrehajtásáról „és az orosz fél részéről a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások következő, isztambuli fordulójára vonatkozó konkrét javaslatok előkészítéséről” beszélt Rubiónak.
„Az orosz fél, ahogyan arról előzetes megállapodás született, összeállított egy memorandumot, amelyben leírják, hogyan lehet az orosz álláspont szerint megbízható módon úrrá lenni a válság alapvető okain” – tette hozzá közleményében.
A Vlagyimir Megyinszkij vezette orosz küldöttség készen áll arra, hogy ezt a memorandumot átadja az ukrán félnek, és szükség esetén részletesebb magyarázatokat biztosítson hozzá az isztambuli tárgyalások következő fordulóján – mondta az orosz külügyminiszter.
Május 16-án találkozott egymással először az orosz és az ukrán küldöttség, akkor nem sikerült megállapodásra jutni a tűzszünetről.
„Azt reméljük, hogy mindazok, akik valóban – és nem csak a szavak szintjén – érdekeltek a békefolyamat sikerében, támogatni fogják, hogy megtartsák a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulóját Isztambulban” – állt Lavrov közleményében.
Eközben Friedrich Merz német kancellár Berlinben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélése után azt mondta:
Merz tájékoztatása szerint a két ország védelmi minisztere szándéknyilatkozatot fog aláírni nagy hatótávolságú, ukrán gyártású fegyverrendszerek beszerzéséről. A német kancellár sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ez a lépés a két ország közötti, nagy potenciált rejtő, új katonai-ipari együttműködés kezdete, aminek köszönhetően Ukrajna képes lesz teljesen megvédeni magát, akár a határain kívüli katonai célpontokkal szemben is, ami jó hír.
Hozzátette: ez az új együttműködés ukrán és német területen fog megvalósulni, de több részletet nem közölt.
– jelentette ki Merz.
Zelenszkij a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége van Taurus manőverező robotrepülőgépekre, és erről a kérdésről is tárgyalni fognak.
Az előző német kormány következetesen ellenezte azt, hogy Németország Taurus rakétákat szállítson Ukrajnának. Merz a szerdai sajtótájékoztatón erre az ügyre nem tért ki.
„Nincsenek már hatótávolságbeli korlátozások az Ukrajnának adott fegyverekre vonatkozóan, sem a britek, sem a franciák, sem az amerikaiak részéről, sem a mi részünkről” – fogalmazott a kancellár a WDR Europaforum 2025 nevű konferencián.
Németország és Ukrajna egyébként ötmilliárd eurós katonai támogatásról írt alá megállapodást.
A Boris Pistorius német és Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter által aláírt dokumentum közvetlen német befektetéseket tartalmaz az ukrán védelmi iparban, valamint egy szélesebb körű szerződést Kijev és a német fegyvergyártók között.
Az új megállapodás értelmében Németország segít finanszírozni a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek Ukrajnán belüli gyártását, kihasználva az ország meglévő ipari kapacitásait és műszaki szakértelmét – áll a közleményben.
A német védelmi minisztérium szerint e rendszerek jelentős része várhatóan 2025 végéig készül el, az első tétel pedig a következő hetekben áll készen a bevetésre. Mivel ezek a rendszerek már szolgálatban vannak az ukrán hadseregnél, használatukhoz nincs szükség további kiképzésre.
A Kijev felé tartó fegyverek között légvédelmi rendszerek, tüzérségi fegyverek, szárazföldi fegyverrendszerek és kézifegyverek szerepelnek. Taurus rakétákat nem jelentettek be nyilvánosan a csomag részeként.
A Kreml arra figyelmeztetett, hogy bármilyen döntés, amely megszünteti az Ukrajna által használható rakéták hatótávolságának korlátozását, veszélyes politikai fordulatot jelentene, amely ártana a politikai megállapodásra irányuló erőfeszítéseknek.
A német külügyminiszter szerint országa és az Egyesült Államok „vállt vállnak vetve” áll a háború lezárása érdekében
A német külügyminiszter szerint országa és az Egyesült Államok „vállt vállnak vetve” áll annak érdekében, hogy az ukrajnai háború lezáródhasson, ugyanakkor a német fél jelenleg minden katonai támogatás megadását szükségesnek tartja Ukrajna számára. Johann Wadephul erről Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel tartott megbeszélése után beszélt szerdán.
A német politikus, aki hivatalba lépése óta az első hivatalos látogatását tette Washingtonban, a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban kijelentette, hogy Németország támogatja az Egyesült Államok törekvéseit az ukrajnai rendezés érdekében, ugyanakkor jelezte: nyomásgyakorlásra van szükség Oroszországra, hogy „Putyint arra kényszerítsék, ugyanúgy készen álljon a tárgyalásra, ahogy Zelenszkij”.
A német kancellár által bejelentett döntéssel kapcsolatban, miszerint a jövőben Németország nem korlátozza az Ukrajna rendelkezésére bocsátott fegyverek hatótávolságát, így azokkal akár orosz területeket is elérhetnek, Johann Wadephul úgy fogalmazott: „ebben a kifejezett helyzetben, nekünk európaiaknak mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy Ukrajnát ellássuk a saját területe védelméhez szükséges eszközökkel”. Hozzátette, hogy Oroszország nem áll készen a békére, így ameddig nem fejezi be a háborút „ki kell állni Ukrajna mellett és igazán átadni neki a fegyvereket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
Ki hiszi el, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című belga napilapban.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Öt palesztin, köztük két gyermek halt meg, és több ember megsebesült, amikor izraeli repülőgépek támadták meg a Hán-Júnisz nyugati részén lévő menekülttábor sátrait – állították a Kuvaiti Tábori Kórház orvosai.
Steve Witkoff amerikai különmegbízott csütörtökön Miamiban találkozik az ukrán nemzetbiztonsági tanács vezetőjével, Rusztem Umerovval – erősítette meg a Fehér Ház a BBC szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!