
Lezárulhat a konfliktus? Trump óvatosan derűlátó, Zelenszkij szerint valós eredmények születhetnek a tárgyalásokon
Fotó: Facebook/Володимир Зеленський
Donald Trump amerikai elnök hétfőn egy floridai, Palm Beach-i rendezvényen elmondta, hogy folynak a tárgyalások Oroszország ukrajnai háborújának befejezéséről, de nem adott konkrétumokat az előrehaladásról, a következő lépésekről vagy a határidőkről.
2025. december 23., 08:562025. december 23., 08:56
A riporterek az ukrajnai tárgyalások legfrissebb fejleményeiről kérdezték Trumpot, amelyekre a hétvégén Miamiban került sor, és arról, hogy a következő lépés egy háromoldalú találkozó lesz-e.
Trump általánosságokkal válaszolt: „Az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalások folynak.”
– tette hozzá Trump, anélkül, hogy további részleteket közölt volna.
Arra a kérdésre, hogy továbbra is ragaszkodik-e a karácsonyi határidőhöz, Trump ismét nem adott közvetlen választ, csak annyit mondott: „Megteszek mindent, amit meg kell tennem.”
Trump azt is mondta, hogy „mindenki belefáradt már ebbe a háborúba”.
Trump nem tért ki arra, hogy háromoldalú tárgyalásokról van-e szó, de Jurij Usakov, a Kreml vezető tanácsadója korábban cáfolta, hogy tárgyalásokra kerülne sor Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével.
„Úgy gondolom, hogy előrelépést értünk el, de ma, itt ülve, nem mondanám magabiztosan, hogy békés megoldást fogunk elérni” – mondta Vance.
„Úgy gondolom, jó esély van rá, hogy sikerülni fog. Úgy gondolom, jó esély van rá, hogy nem fog sikerülni” – mondta.
Mint arról beszámoltunk, a hétvégén amerikai tisztségviselők tárgyalásokat folytattak az ukrán és az orosz delegációval a legújabb körös diplomáciai tárgyalások részeként.
Vance szerint a tárgyalásokban bekövetkezett kulcsfontosságú változás, hogy a főbb vitás pontokat most már nyíltan megtárgyalják, ahelyett, hogy eltitkolnák őket.
„Az áttörés, amit szerintem elértünk, az, hogy valójában minden kérdés nyíltan terítékre került” – mondta, hozzátéve, hogy a korábbi szakaszokban „egy kis ködösítés is szerepet játszott”.
a központi akadályt továbbra is a területi engedmények jelentik, mondta Vance, Oroszország kelet-ukrajnai követeléseire utalva.
– mondta.
„Az ukránok érthető módon ezt komoly biztonsági problémának tekintik, még akkor is, ha maguk között elismerik, hogy végül valószínűleg elveszítik Donyecket – de ez akár 12 hónap múlva is bekövetkezhet, vagy még később.”
Vance hozzátette, hogy nem ellenzi, ha a tárgyalásokról korlátozott információk jutnak el a nyilvánossághoz, és úgy véli, hogy minden fél „jóhiszeműen” vesz részt a tárgyalásokban.
Mégis óva intett attól, hogy feltételezzük, hogy a megállapodás elkerülhetetlen.
„Megpróbáljuk megoldani ezt a kérdést. Továbbra is tárgyalni fogunk” – mondta.

Az elmúlt három napban Floridában az Egyesült Államok, Európa és Ukrajna tisztségviselői között az Oroszország ukrajnai háborújának befejezését célzó tárgyalások középpontjában az álláspontok összehangolása állt – jelentette ki vasárnap Steve Witkoff.
A hétvégén amerikai tisztviselők tárgyalásokat folytattak az ukrán és az orosz delegációval a háború befejezését célzó legújabb diplomáciai körút részeként.
A Rusztem Umerov vezette ukrán tárgyalócsoport európai képviselőkkel együtt több találkozót is tartott az amerikai küldöttekkel, többek között a közelmúltban Floridában.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló, Vlagyimir Putyin elnök befektetési megbízottja szintén külön tárgyalásokat folytatott az amerikai tisztségviselőkkel Floridában.
„Minden nagyon ígéretesnek tűnik... És itt fontos, hogy ez mind a mi (Ukrajna), mind az Amerikai Egyesült Államok munkája. Ez arra utal, hogy nagyon közel vagyunk a valódi eredményhez” – mondta Zelenszkij egy ukrán diplomatákkal tartozz találkozón.
Zelenszkij elmondta, hogy a tárgyalók az amerikai küldöttek által előterjesztett 20 pontos terven dolgoztak, amelyről hetek óta folytak a tárgyalások, miután az első tervezetet az ukránok és az európaiak túlzottan Oroszország-barátnak ítélték.
– mondta.
Tárgyaltak azokról a biztonsági garanciákról is, amelyeket Ukrajna a harcok befejezése után az esetleges jövőbeli orosz katonai akciók ellen kíván biztosítani, valamint Ukrajna gazdasági helyreállításának tervéről.
„Az összes dokumentum alapvető része készen van. Ez az alapja” – mondta Zelenszkij. „Van néhány engedmény, amelyre nem vagyunk felkészülve. És biztos vagyok benne, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre az oroszok sem készültek fel”
Az amerikai csapatot Donald Trump elnök küldöttje, Steve Witkoff és veje, Jared Kushner vezette.
Zelenszkij későbbi esti videóüzenetében elmondta, hogy a legfontosabb kérdés az, hogy az Egyesült Államok képes-e „választ kapni Oroszországtól, valódi hajlandóságot arra, hogy az ország az agresszión kívül másra is összpontosítson”.
Elmondta, hogy
„Az orosz olaj árának csökkentése, a szigorú globális szankciók és a folyamatos egyéb nyomásgyakorlás még a legmakacsabb embert is meggyőzheti” – mondta.
„Idén már sokat tettek azért, hogy csökkentsék az orosz háborús gépezet rendelkezésére álló pénzt” – tette hozzá.
Közben
A Reuters ezt névtelen amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva írta, azt állítva, hogy a terjeszkedés állítólag Ukrajna egész területét és a balti országokat érintené.
Korábban Tulsi Gabbard, az amerikai Nemzeti Hírszerzés Igazgatója a közlést a „mélyállam háborús uszítói és propagandamédiájuk” arra irányuló újabb kísérletének minősítette, hogy megpróbálják aláásni Donald Trump elnök ukrajnai béketeremtő erőfeszítéseit.
Peszkov elmondta: nem tudja, mennyire megbízhatóak az ilyen hírszerzési jelentések létezéséről szóló információk.
„Még ha ez igaz is, akkor is olyan helyzetről van szó, amikor a hírszerzés téves következtetéseket (…) von le. Ez egyáltalán nem felel meg a valóságnak” – mondta a Kreml szóvivője.
– jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a Valdaj külpolitikai vitaklub hétfői tanácskozásán, megismételve Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szavait, aki szintén azt állította: Oroszország nem tervez katonai akciót sem a NATO, sem az EU ellen, és kész mindezt írásban is garantálni.
Ugyanakkor megjegyezte: még az Egyesült Államok Oroszország irányában tanúsított, megfontoltabb politikája mellett is fennáll a jelentős kockázata egy Oroszország és a NATO közötti konfliktusnak, tekintettel az európai országok „ellenséges lépéseire”.
Méltatta, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya lépéseket tett a „helyes” irányba, egyebek között azzal, hogy elismerte:
a konfliktus kiváltó oka a NATO terjeszkedése volt.
Elismeréssel szólt arról, hogy Washington „jelentősen átgondolta” az előző elnök, Joe Biden csapatának politikáját.
– jegyezte meg a miniszterhelyettes.
Az orosz diplomata szerint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti tárgyalások sikere még nem látható előre.
„Még meg kell győződnünk róla, hogy az USA valóban stabil pályára állt, és elfordult az országunkkal szembeni rendkívüli ellenségességtől” – hangoztatta a helyettes tárcavezető.
Beszámolója értelmében az Ukrajnáról folytatott orosz–amerikai tárgyalásokon lassú haladás figyelhető meg. Arra hívta fel Washingtont, hogy aktívabban lépjen fel egyes országoknak a folyamat megtorpedózására tett kísérletei ellen.
Leszögezte, hogy Moszkva továbbra is kész az együttműködésre a két elnök által az alaszkai Anchorage-ben megállapított keretek között.
Megismételte az orosz álláspontot, miszerint az ideiglenes tűzszünet Ukrajnában nem lenne előrelépést jelentő megoldás.
Hangsúlyozta, hogy
Peszkov elmondta a sajtónak, hogy Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különmegbízottja a Moszkvába való visszatérése után fog beszámolni Vlagyimir Putyin elnöknek arról, hogy miben állapodott meg a hétvégén Miamiban, az ukrajnai rendezésről folytatott eszmecserén Steve Witkoff-fal, az amerikai államfő különmegbízottjával és Jared Kushnerrel, Donald Trump vejével.
A szóvivő szerint Dmitrijev nem vitt Putyintól Trumpnak szánt üzenetet.
Megjegyezte, hogy az amerikai fél egyértelműen összeköti az együttműködés fejlesztésének lehetőségét a rendezési folyamattal, de Moszkva szerint ez a két folyamat nem függhet össze egymással, és nagyon sok kölcsönösen előnyös projekt szerepelhet a napirenden.
„Nyugaton működő ukrán nagykövetségektől származó információk szerint tisztségviselők és üzletemberek mind gyakrabban fordulnak az európai államokban működő diplomáciai képviseleteikhez segítségért, hogy segítsenek ott nekik ott tartózkodási engedélyt szerezni számukra” – hangzott a tájékoztatás.
Az SZVR szerint a nyugati országokban működő ukrán diplomáciai képviseleteknél erős ez a tendencia, a külföldön dolgozó ukrán diplomaták több mint 90 százaléka elhatározta, hogy a kiküldetés lejárta után nem tér haza. Az orosz kémszolgálat tudni véli, hogy számukra világossá vált: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök feltételei szerint nem zárható le a háború, egyebek között annak fényében, hogy Washington csökkentette a Kijevnek nyújtott támogatást.
Rjabkov egyébként azt is bejelentette a tanácskozáson, hogy
Közölte, hogy Moszkva minden lehetséges stratégiai helyzetre felkészül a szerződés lejárta utáni időre, ugyanakkor azt reméli, hogy a legrosszabb forgatókönyvek elkerülhetők lesznek.
Úgy vélekedett, hogy Moszkva és Washington az amerikai Aranykupola rakétavédelmi rendszer tervezett kiépítése ellenére nem áll egy újabb fegyverkezési verseny küszöbén.
Felmérés: a románok több mint kétharmada orosz győzelemre számít
A románok több mint kétharmada orosz győzelemre számít, több mint háromnegyede pedig ellenezné európai csapatok Ukrajnába küldését – derült ki az IRSOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből, amelyet hétfőn ismertetett a Digi24.ro hírportál.
A december 15-19-e között telefonos módszerrel végzett felmérés válaszadóinak 69 százaléka vélekedett úgy, hogy a háború Oroszország győzelmével ér véget, 23 százalékuk pedig ukrán győzelmet valószínűsített. Donald Trump amerikai elnök részvételét a béketárgyalásokon a megkérdezettek 64 százaléka helyesli, 33 százalékuk ellenzi.
Azok aránya, akik szerint veszélybe sodorná Romániát, ha az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból, 60 százalék volt, 37 százalékuk szerint semmi sem változna.
Európai csapatok esetleges ukrajnai szerepvállalását a megkérdezettek 76 százaléka ellenezte, román csapatok Ukrajnába küldését pedig 84 százalékuk.
Arra a kérdésre, hogy aggasztónak tartaná-e, ha Oroszország Románia szomszédjává válna, a megkérdezettek 51 százaléka válaszolt igennel, 45 százaléka nemmel.
Az IRSOP kérdezőbiztosai arról is adatokat gyűjtöttek, milyen mértékben támogatnák a román választók azt, hogy Románia is befogadjon migránsokat, amennyiben az Európai Unió a bevándorlók szétosztását kezdeményezi: a válaszadók 38 százalékának nem lenne kifogása, 62 százaléka viszont ellenezné, hogy migránsok érkezzenek Romániába.
Megtámadtak az ukránok egy fontos kőolajterminált a Krasznodari területen
Az ukrán hadsereg hétfőre virradó éjjel támadást intézett a Tamanynyeftyegaz (Tamanneftegaz) által üzemeltetett kőolaj- és gázterminál ellen a Krasznodari területen, a becsapódás robbanásokat és tüzet okozott – közölte az ukrán hadsereg vezérkara.
A Telegram üzenetküldő alkalmazáson nyilvánosságra hozott közlemény szerint a tamanyi kőolajátrakodó üzem, amely az egyik legnagyobb a Fekete-tengeren, és amelynek összkapacitása egymillió köbméter kőolajszármazék és cseppfolyós gáz, annak az orosz energetikai infrastruktúrának a része, amely hozzájárul az Ukrajnában harcoló orosz csapatok finanszírozásához és utánpótlásához.
A terminál hat kilométerre fekszik az oroszok által a Kercsi-szorosban épített, a bekebelezett dél-ukrajnai Krím félszigethez vezető közúti és vasúti hídtól – közölte az ukrán katonai hírszerzés (HUR).
Az orosz hadsereg hétfőre virradó éjjel ismét támadást intézett Odessza dél-ukrajnai kikötőváros ellen. Moszkva a kikötői és energetikai létesítmények elleni rendszeres támadásokkal „a tengeri utánpótlást” igyekszik megakadályozni – közölte a Telegrammon Olekszij Kuleba első miniszterelnök-helyettes, újjáépítési miniszter. A miniszter szerint a dél-ukrajnai Odessza megye több mint ötszáz orosz támadás célpontja volt.
A legutóbbi támadások miatt több mint 120 ezer háztartás maradt áram nélkül. A DTEK magán áramszolgáltató megkezdte az áramszolgáltatás helyreállítását.
A támadások célpontja volt egy raktár is, ahol műtrágyát és mezőgazdasági felszerelést tárolnak – közölte Oleh Kiper, Odessza megye közigazgatásának vezetője.
Az orosz hadsereg az elmúlt hetekben fokozta az Odessza elleni támadásokat, elsősorban utánpótlási és energetikai létesítményeket véve célba. Egyebek mellett eltalált egy hidat a moldovai határ közelében, valamint egy több százezer embert ellátó távfűtő üzemet.
Az Odessza megyei orosz támadások azután fokozódtak, hogy Ukrajna a szankciók megkerülésére használt oroszországi „árnyékflotta” több hajóját is megtámadta drónokkal a Fekete-tengeren, illetve a Földközi-tengeren.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy több egyedül lovagló orosz katonával találkoztak a frontvonal közelében. A 92. ukrán önálló dandár közzétett egy videót a Telegramon hétfőn, amelyen számos ló-, illetve öszvérháton utazó – feltehetően – orosz katona látható, akikre kis drónokkal támadtak.
„Az orosz megszállók olyan gyorsan veszítették el a felszereléseiket a húsdarálószerű támadásokban, hogy kénytelen lóháton közlekedni” – írta a dandár.
Az ukrán katonák korábban láttak már elektromos kerékpáron és rollereken közlekedő katonákat is a csatatéren.
Több külföldi és magyar embert is előállítottak pénteken a rendőrök a labdarúgó Bajnokok Ligája hétvégi döntője előtt, drukkerek egy csoportja össze is verekedett – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon.
Vlagyimir Putyin pénteken kijelentette, hogy „Oroszország soha nem fenyegette és nem is fenyegeti az európai államokat”, miután az uniós országok Moszkvát tették felelőssé azért, hogy egy drón egy galaci tömbházra zuhant.
Középiskolai ballagó diákok magyar zászlót égettek Szabadka központjában pénteken – közölte az egyik szemtanú vallomását a Szabad Magyar Szó vajdasági hírportál. Az esetről a Szabad Magyar Szó is beszámolt.
Gúnyos hangvételű közleményben reagált az orosz nagykövetség, miután a román külügy berendelte Vlagyimir Lipajev nagykövetet annak nyomán, hogy péntekre virradóra orosz drón csapódott egy galaci panelházba, megsebesítve két embert.
Vlagyimir Putyin pénteken kétségbe vonta, hogy orosz eredetű volt az a drón, amely az éjszaka folyamán egy galaci tömbházra zuhant, és bizonyítékokat kért Romániától erre vonatkozóan.
Összesen 16,4 milliárd euró uniós forrás válhat hozzáférhetővé Magyarország számára a vállalt reformok és beruházások végrehajtását követően – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Brüsszelben.
Oroszország gyors válaszlépésekre készül, amiért Románia bezáratja a konstancai orosz főkonzulátust és kiutasítja a főkonzult – jelentette ki pénteken a TASZSZ hírügynökségnek Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője a drónincidens nyomán.
Ki kell deríteni, kié volt a drón, amely panelházba csapódott a romániai Galacon – jelentette ki Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke pénteken a Max messengeren közzétett üzenetében.
Pozitívan értékeli a Kreml szóvivője Magyar Péter miniszterelnök azon döntését, hogy Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának, megjegyezve, hogy hamarabb lesz béke, ha minden állam így tesz.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a Velencei Bizottságtól kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
szóljon hozzá!