
Fotó: Hu Yousong/Xinhua/Agerpres
A világ túl sokáig tűrte Irán viselkedését – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban tartott beszédében szerdán.
2020. január 08., 20:012020. január 08., 20:01
2020. január 09., 15:312020. január 09., 15:31
Az elnök Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper, a védelmi tárca irányítója és Mark Milley, a vezérkari főnökök egyesített bizottsága vezetője jelenlétében fejtette ki az amerikai álláspontot az iráni-amerikai viszályban kialakult helyzetről. Elmondta: a kedd éjjeli iráni csapásméréseknek nincs amerikai áldozatuk, az anyagi károk nem jelentősek. Az elnök az amerikai katonákat ismét a világ legjobban felkészült hadserege tagjainak nevezte. Dicsérte a „nagyszerű hadsereget és katonai felszerelést”, és hozzáfűzte: „ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt használnunk is kell”.
– fogalmazott Donald Trump.
Úgy vélekedett, hogy a kedd éjjeli csapásmérések után Teherán „kezd visszalépni”. Trump hangsúlyozta: a világ az 1979-es iráni iszlám forradalom óta tűrte Irán tevékenységét. „Ennek az időszaknak vége” – szögezte le. Hangsúlyozta azt is, hogy Iránnak fel kell hagynia „az egész civilizált világot fenyegető”, nukleáris fegyverek előállítását célzó atomprogramjával és a terrorizmus támogatásával is.
A potenciális terroristáknak küldött „erős üzenetnek” minősítette Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz nevű különleges egysége vezetője megölését. Megismételte, hogy Szulejmáni kezéhez amerikaiak vére tapad, és likvidálása előtt újabb támadásokat készített elő amerikai érdekeltségek ellen. „Amíg én az Egyesült Államok elnöke vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere” – ismételte meg korábbi álláspontját az elnök. Felszólította az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy szintén lépjen ki a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuból.
Az amerikai elnök szorgalmazta, hogy a világ nagyhatalmai kezdjenek újabb tárgyalásokat egy Iránnal kötendő új megállapodásról. Az amerikai kormányzatot késznek nevezte e tárgyalásokra, mint fogalmazott: Washington kész tárgyalni mindenkivel, aki békességet akar. Ahogyan fogalmazott: „mindannyiunknak együtt kell munkálkodnunk egy Iránnal kötendő megállapodásáért, hogy a világ biztonságosabb és békésebb hely lehessen”. Trump kifejtette: miközben az amerikai kormányzat az újabb válaszlépések lehetőségeit fontolgatja, azonnali hatállyal új, erőteljes gazdasági szankciókat rendel el. Ezek mibenlétéről azonban nem közölt részleteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy nem akar katonai erőhöz folyamodni, mert szerinte az elrettentés legjobb eszköze a gazdasági szankció.
Megjegyezte azt is: az Egyesült Államoknak nincs szüksége a közel-keleti olajra. Az elnök bejelentette: a NATO-t arra fogja kérni, hogy vállaljon aktívabb szerepet a Közel-Keleten és a térség békefolyamatának elősegítésében.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!