
Nincs szünet. Az orosz hadsereg továbbra is nagyszabású támadásokat hajt végre Ukrajna ellen, Trump ismét felszólított a támadások befejezésére
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Donald Trump amerikai elnök vasárnap ismét tűzszünetet szorgalmazott az orosz-ukrán háborúban, és felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hagyjon fel az erőszakkal.
2025. április 07., 10:002025. április 07., 10:00
„Beszélünk Oroszországgal. Szeretnénk, ha abbahagynák” – mondta Trump újságíróknak az Air Force One fedélzetén.
– szögezte le Trump.
Felszólítása azután hangzott el, hogy Volodimir Zelenszkij elnök ismét határozott választ kért az Egyesült Államoktól az Ukrajna elleni folyamatos orosz támadásokat követően.
Ukrajna már beleegyezett az Egyesült Államok által javasolt teljes, 30 napos tűzszünetbe, március 11-én azt mondta, hogy Kijev készen áll egy ilyen lépésre, ha Oroszország is beleegyezik a feltételekbe. Oroszország eddig ezt elutasította.
– mondta Zelenszkij vasárnap esti beszédében.
„Pontosan ezért kell folytatni az Oroszországra gyakorolt nyomás minden formáját: erősíteni kell a védelmi képességünket, fenntartani a szankciókat, és biztosítani kell, hogy a diplomácia – bármilyen tárgyalás Moszkvával – ne hagyjon nekik lehetőséget a gyilkolásra” – fogalmazott Zelenszkij.
Hozzátette, hogy Ukrajna választ vár az Egyesült Államoktól.
„Eddig nem érkezett ilyen válasz. És választ várunk mindazoktól Európában és szerte a világon, akik valóban békét akarnak” – mondta.
Zelenszkij beszéde azután hangzott el, hogy Oroszország vasárnapra virradóra újabb támadást intézett Ukrajna ellen.
Az orosz erők 23 rakétát és 109 drónt indítottak Ukrajna ellen, célba véve Kijev, Szumi, Harkiv, Hmelnyickij, Cserkaszi és Mikolajiv régiókat – jelentette az ukrán légierő.
A kijevi hatóságok megerősítették, hogy

Három ember megsérült Kijevben vasárnap reggel egy orosz rakétatámadás következtében – közölték az ukrán hatóságok.
Emmanuel Macron francia elnök is csatlakozott a tűzszünet szorgalmazóihoz.
„Miközben Ukrajna közel egy hónapja elfogadta Trump elnök javaslatát a 30 napos teljes és feltétel nélküli tűzszünetre, miközben minden partnerünkkel együtt dolgozunk a béke biztosításának módozatain, Oroszország újult erővel folytatja a háborút, nem törődve a civilekkel” – mondta Macron az X-en.
– tette hozzá Macron.
Közben a Kreml tárgyalója, Kirill Dmitrijev vasárnap bejelentette, hogy már a jövő héten újabb kapcsolatokra kerülhet sor Oroszország és az Egyesült Államok között.
Eközben Julija Szviridenko gazdasági miniszter az Associated Press-szel közölte, hogy
Az ukrán delegáció a gazdasági, a külügyi, az igazságügyi és a pénzügyminisztérium képviselőiből áll majd. Szviridenko elmondta, hogy az új amerikai javaslat továbbra is tartalmazza a két ország közötti alap létrehozása vagy egy közös beruházás terveit.
A régóta tartó tárgyalás, amely már eddig is feszültté tette a Kijev és Washington közötti kapcsolatokat, azt követően kezdődött, hogy az év elején megpróbáltak véglegesíteni egy keretmegállapodást.
Azok a tervek meghiúsultak, miután Donald Trump amerikai elnök, J. D. Vance alelnök és Volodimir Zelenszkij elnök között heves vita alakult ki az Ovális Irodában.
Ukrajna ásványkincsei között olyan stratégiailag fontos erőforrások találhatók, mint a titán, a lítium és az urán, amelyek mind létfontosságúak az olyan amerikai iparágak számára, mint a repülőgépipar és az atomenergia.
Az új megállapodástervezet azonban, amelyet az Egyesült Államok hetekig tartó hallgatás után küldött el, túlmutat az eredeti kereteken.
Még mindig nem világos, hogy az USA miért döntött úgy, hogy lecseréli a korábbi keretmegállapodást egy átfogóbb megállapodásra, amelyhez az ukrán parlament általi ratifikációra lehet szükség.
„Ami most a kezünkben van, az egy olyan dokumentum, amely az amerikai pénzügyminisztérium jogi csapatának álláspontját tükrözi” – mondta Szviridenko a tervezet részleteiről, megjegyezve, hogy az egyelőre csak az egyik fél álláspontját képviseli.
– mutatott rá.
Ukrajna azt tervezi, hogy egy technikai csoportot állít össze, amely meghatározza vörös vonalakat és alapelveket az Egyesült Államokkal folytatott eheti washingtoni tárgyalások előtt.
A legújabb tervezet több konkrétumot is tartalmaz a javasolt alap szerkezetére vonatkozóan, bár továbbra sem világos, hogy Ukrajna mennyi ellenőrzést tart majd meg.
A kiszivárgott dokumentumot átnéző elemzők szerint
A korábbi kerettervezet egy közösen kezelt alapot javasolt Ukrajna háború utáni újjáépítésének támogatására, amelyhez mindkét ország hozzájárulna a kulcsfontosságú nemzeti vagyonból – többek között ásványkincsekből és szénhidrogénekből – származó bevételekkel.
Szviridenko az Associated Pressnek hangsúlyozta, hogy Ukrajna arra összpontosít, hogy a végleges megállapodás megfeleljen stratégiai érdekeinek.
„Úgy vélem, hogy az előző memorandummal kapcsolatos munka megmutatta, hogy mindkét csapat képes elérni ezeket a célokat, és mindkét fél számára elfogadható feltételekben megállapodni” – hangsúlyozta.
Sulyok Tamás jogi eszközök alkalmazásával is harcolni fog a maradásáért, és azzal vádolta meg az új kormányfőt, hogy összeesküvést sző az állami intézmények feletti ellenőrzés megszerzésére.
Nicușor Dan államfő szombaton Isztambulban részt vett a román haditengerészet Törökországtól vásárolt új korvettjének ünnepélyes szolgálatba állításán.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Újraválasztották George Simiont, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek Pártja (ECR) alelnökévé – közölte az AUR.
Karol Nawrocki lengyel elnök pénteken megfosztotta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a Fehér Sas Rend címétől.
Egy amerikai tisztségviselő szerint Donald Trump elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Svájcba utazik, miközben az Egyesült Államok és Irán azon dolgozik, hogy a békemegállapodásról szólü technikai tárgyalásokat újra pályára állítsák.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
szóljon hozzá!