Trump az Ukrajna elleni legsúlyosabb orosz légitámadás után: „Putyin megbolondult”

– írta Trump. „Minden, ami a szájából elhangzik, problémát okoz, nem tetszik, és jobb, ha abbahagyja”.

A támadásokban legalább 12 ember halt meg Ukrajna-szerte, köztük gyerekek – közölték a hatóságok –, és több tucatnyian megsebesültek.

Oroszország annak ellenére fokozza Ukrajna elleni légi támadásait, hogy egyre nagyobb a nemzetközi nyomás Putyinra, hogy fogadja el a tűzszüneti javaslatot.

– mondta Zelenszkij vasárnap reggel.

Trump vasárnap este újságíróknak azt is elmondta, hogy „feltétlenül” további szankciókat fontolgat Oroszország ellen. Trump korábban azt mondta, hogy nem csatlakozna újabb szankciókhoz, mert szerinte „van esély” az előrelépésre, de megjegyezte, hogy ez változhat.

Trump azt mondta, hogy „nagyon meglepte” a légi támadás, bár alig egy hete Oroszország az addigi legnagyobb dróntámadást indította Ukrajna ellen – egy nappal azelőtt, hogy Putyin és Trump telefonon beszélt egymással.

– mondta Trump újságíróknak New Jerseyben, útban vissza Washingtonba.

Trump, aki gyakran hangoztatta jó kapcsolatát Putyinnal, hétfőn beszélt az orosz vezetővel, hogy megpróbáljon elérni egy 30 napos tűzszünetről Oroszország és Ukrajna között.

A Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés, majd az azt követő, Zelenszkijjel és más európai szövetségesekkel folytatott hívások után Trump bejelentette, hogy „Oroszország és Ukrajna azonnal tárgyalásokat kezd a tűzszünetről, és ami még fontosabb, a háború befejezéséről”.

Egyébként Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg volt az első amerikai tisztségviselő, aki reagált Oroszország nagyszabású ukrajnai támadására, és az ellenségeskedések beszüntetésére szólított fel.

„A nők és gyermekek válogatás nélküli megölése éjszaka az otthonaikban az 1977-es, az ártatlanok megóvása érdekében elfogadott genfi békeegyezmények egyértelmű megsértése. Ezek a támadások szégyenletesek" – szögezte le Kellogg az X-en anélkül, hogy kifejezetten megnevezte volna Oroszországot. „Állítsák meg az öldöklést. Tűzszünet most” – tette hozzá.

Eközben az Egyesült Államok NATO- nagykövete vasárnap kijelentette:

a fogolycsere azt jelenti, hogy a két oldal között van párbeszéd.

Matt Whitaker a Fox News hírtelevízió Sunday Morning Futures című műsorának adott interjúban kifejtette, hogy Ukrajnának és Oroszországnak egymás között kell megállapodnia egy tartós békéről.

Hozzátette: Donald Trump amerikai elnök azt próbálja megállapítani, hogy a két oldal – a folytatódó támadások fényében különösen az orosz fél – komolyan gondolja-e a békemegállapodást, aminek tettekben kell megnyilvánulnia.

– hangsúlyozta az amerikai NATO-nagykövet, aki megismételte, hogy az Egyesült Államok szeretné elérni a háború, és az azzal járó vérontás megállítását.

Matt Whitaker egyben megerősítette: a NATO közelgő hágai csúcstalálkozóján napirendre kerül javaslatként, hogy a katonai szövetség védelmi képességeinek és elrettentő erejének növelése érdekében a tagállamok számára a GDP 3,5 százalékát elérő közvetlen védelmi kiadást írjanak elő, amihez 1,5 százalékos, a védelmi infrastruktúrát érintő éves költségvetési kiadás is kapcsolódna.

A NATO-diplomata megerősítette, hogy Iránnal diplomáciai rendezésben érdekelt az Egyesült Államok a nukleáris programról.
Ugyanakkor hozzátette: az amerikai álláspont teljesen világos, és úgy hangzik, hogy Irán nem rendelkezhet atomfegyverrel. Ezt el lehet érni tárgyalásos úton, vagy „valamilyen más megoldás által” – mondta Matt Whitaker, hozzátéve: bármilyen, Iránnal kötött megállapodásnak ellenőrizhetőnek és kikényszeríthetőnek kell lennie.

Közben

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője szerint Oroszország 367 drónt és rakétát vetett be, ami a több mint három éve tartó háború legnagyobb egyszeri légitámadása volt.

„Az éjszakai támadások ismét azt bizonyítják, hogy Oroszország továbbra is szenvedést akar okozni, és Ukrajna megsemmisítésére törekszik. Elszomorító látni, hogy gyerekek is az ártatlan áldozatok között vannak” – írta Kallas bejegyzésében.

Johann Wadephul német külügyminiszter az ARD közszolgálati műsorszolgáltatónak vasárnap adott interjújában eközben kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni legutóbbi támadási hullámára további nyugati szankciókkal kell válaszolni.

– mondta a miniszter az ARD Bericht aus Berlin című műsorában.

Megjegyezte, hogy az Egyesült Államok is újabb büntetőintézkedéseket fogadott el.

Egyben reményét fejezte ki, hogy az intézkedések súlya rábírja majd az orosz államfőt arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön, „elkerülve ezzel a súlyos következményeket Oroszország gazdasága és energetikai ágazata számára”.

A gázai övezeti háborúról szólva Johann Wadephul azt mondta, Németországot mélyen aggasztja az elviselhetetlen szenvedés, és hozzátette, hogy kapcsolatban áll izraeli, valamint európai és közel-keleti hivatalai partnereivel a megoldások keresése érdekében. „Németországnak egyértelmű álláspontja, hogy ne legyen kiűzve (a palesztin lakosság) a Gázai övezetből és az, hogy véget kell vetni az éhínségnek. Az övezet és Ciszjordánia egyaránt a palesztinoké a kétállami megoldás útján” – tette hozzá a német külügyminiszter.