
Trump utasítást adott a Pentagonnak, hogy készüljön fel egy lehetséges katonai műveletre Nigériában
Fotó: Truth Social/Donald Trump
Az Egyesült Államok nem fogja megengedni a keresztények elleni tömeges gyilkosságokat – jelentette ki Donald Trump elnök vasárnap.
2025. november 03., 11:292025. november 03., 11:29
Donald Trump Washingtonba visszatérve a hivatali repülőgép fedélzetén újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Nigéria mellett több más országban is zajlanak erőszakos cselekmények a keresztény közösségek ellen.
Az elnök szombaton saját közösségi oldalán jelezte, hogy utasítást adott a Pentagonnak, hogy készüljön fel egy lehetséges katonai műveletre Nigériában, amelyet egy mostanra „kegyvesztett országnak” nevezett. Ezt követően Pete Hegseth hadügyminiszter jelezte, hogy az amerikai hadügyminisztérium előkészületeket tesz egy nigériai katonai beavatkozásra az afrikai ország keresztény közösségének védelmében.
A miniszter a közösségi médiában megjelent bejegyzésében azt írta, hogy „a nigériai kormány vagy megvédi a keresztényeket, vagy mi fogjuk megölni az iszlamista terroristákat, akik ezeket a szörnyűséges atrocitásokat elkövetik”.
Donald Trump a vasárnapi nyilatkozatában a vámok alkalmazásának korlátozásáról szóló ügyben meghozandó döntést az egyik legfontosabbnak nevezte az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának történetében. A bírói tanács Washingtonban szerdán tart meghallgatást az ügyben, aminek tétje, hogy az amerikai elnöknek joga van-e saját hatáskörben vámokat kivetni.
„Ha nem állnak rendelkezésünkre vámok, akkor nincs nemzetbiztonság sem” – hangoztatta. Az elnök kifejtette, amennyiben nincs lehetőség vámokat „szabadon és nyíltan alkalmazni minden módon”, akkor azt az ország nemzetbiztonsága súlyosan megsínyli, ugyanis más országok használják a vámokat az Egyesült Államok ellen.
Az elnök közölte ugyanakkor, hogy a Legfelsőbb Bíróságon szerdára kiírt meghallgatáson nem lesz ott, amit azzal indokolt, hogy személyes jelenlétével nem akarja a figyelmet elvonni. Mint fogalmazott, „itt nem rólam van szó, hanem az országunkról”.
Az elnök a CBS televízióban egy korábban felvett és vasárnap sugárzott interjúban az illegális bevándorlókkal szembeni intézkedésekkel kapcsolatban kijelentette: azok nem tudnak elég határozottak lenni, mert bírók döntései nem hagyják, hogy a hatóságok végezzék a munkájukat.
„Azt gondolom, hogy nem mennek elég messze, mert bírók, liberális bírók visszatartanak bennünket, akiket Biden és Obama rakott oda” – fogalmazott.
Az elnök a fellépéssel szembeni, elsősorban demokrata vezetésű nagyvárosokban zajló tüntetések ellenére kijelentette: egyetért a bevándorlási hatóságok módszereivel. Ezt azzal indokolta, hogy az illegális bevándorlókat el akarja távolítani az országból.
„Nigéria üdvözli az iszlamista lázadókkal szembeni amerikai katonai segítségnyújtást, mindaddig, míg tiszteletben tartják területi épségét” – így reagált Daniel Bwala, Bola Tinubu nigériai elnök tanácsadója vasárnap. „Üdvözöljük az Egyesült Államok segítségét, feltéve, hogy betartja az ország területi épségét” – hangsúlyozta Bwala a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. A tanácsadó egyben hozzátette: „biztos vagyok benne, hogy mire a két vezető találkozik és leül tárgyalni, jobb eredmények születnek majd a terrorizmus elleni közös küzdelmünkben”.
A több mint 200 millió lakosú Nigéria területén mintegy 200 etnikai csoport él, felekezeti szempontból az ország két részre oszlik: északon főként muszlimok, délen pedig többségében keresztények élnek. A Boko Haram és az Iszlám Állam Nyugat-Afrikai Tartománya terrorszervezetek több mint 15 éve dúlnak az országban, fegyveres akcióiknak több ezer ember esett már áldozatul.
A nigériai kormány mindazonáltal szombaton visszautasította azt a megfogalmazást, hogy az országban „radikális iszlamisták ezrével gyilkolják a keresztényeket”. A külügyminisztérium közleménye szerint ez nem tükrözi a nigériai valóságot, noha az ország számos közbiztonsági problémával küszködik.
A NATO „Ukrajna mellett fog állni mindaddig, amíg nem ülnek tárgyalóasztalhoz egy tartós béke érdekében” – nyilatkozta a BBC-nek a katonai szövetség egyik magas rangú tisztségviselője.
Izrael vasárnap újabb három, a Hamász szerint Gázában fogva tartott halott túsz holttestét vette át a palesztin iszlamista terrorszervezettől.
Az orosz-ukrán háború ügye, illetőleg a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti valamennyi gazdasági, hadiipari, energetikai együttműködéssel kapcsolatos kérdés is napirendre kerülaz Orbán-Trump találkozón.
A román hatóságok által körözött több mint 100 személyt azonosítottak a múlt héten más Schengen-országok területén a SIRENE-irodán keresztül történő információcserének köszönhetően – közölte vasárnap a Román Rendőrség. 174 körözött személyt őrizetbe vet
Tíz ember sérült meg abban a késeléses támadásban, amelyet egy vonaton követtek el szombat este Angliában. Kilenc ember állapota válságos.
Bűnrészesség gyanújával eljárás indult szombaton egy 38 éves nő ellen a louvre-beli műkincslopás ügyében. Az ügyészek eddig öt személy vettek őrizetbe a bűnügy kapcsán. A louvre-beli rablás október 19-én, fényes nappal történt.
Az orosz hadsereg szombat reggel ballisztikus rakétával csapást mért a dél-ukrajnai Mikolajiv megyeszékhelyre; eddig egy halottról és legkevesebb 15 sebesültről lehet tudni – közölte Vitalij Kim, a régió kormányzója a Telegramon.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megerősítette pénteken, hogy terveik szerint decemberben hadrendbe állítják az orosz gyártású Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert.
Megszünteti az együttműködést a nagyobbik spanyol kormánypárttal a Carles Puigdemont volt katalán elnök vezette katalán függetlenségi párt a tagság körében tartott szavazás pénteken nyilvánosságra hozott eredménye alapján.
A Trump-kormány tisztségviselői közölték a szövetségesekkel, hogy a romániai katonai létszámcsökkentés csak az első lépés – írja a Kyiv Post, amely szerdán elsőként jelentette be a Romániában állomásozó csapatok kivonását.
szóljon hozzá!