Trump: a vámok mellett más szankciók is jöhetnek Oroszország ellen, de orosz források szerint Putyin folytatni akarja a háborút

– fogalmazott, valamint megismételte, hogy eddig csalódott Vlagyimir Putyin orosz elnökben.

Trump aegyúttal leszögezte, hogy ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek nem kellene csapást mérnie az orosz fővárosra.

Trump arra reagált, hogy a Financial Times (FT) nem közölt forrásokara hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai elnök egy június eleji telefonbeszélgetés során megkérdezte Zelenszkijt, hogy Kijev képes lenne-e csapást mérni Moszkvára vagy Szentpétervárra, ha nagy hatótávolságú amerikai fegyverekkel látnák el.

A Washington Post arról is beszámolt, hogy forrása szerint Trump megkérdezte az ukrán vezetőtől, miért nem csapott le az orosz fővárosra. Zelenszkij állítólag azt válaszolta, hogy egy ilyen támadás lehetséges lenne, ha az Egyesült Államok szállítaná a szükséges fegyvereket.

Trump azt is elmondta újságíróknak, hogy az Egyesült Államok nem tervezi, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel látja el Kijevet.

Az FT beszámolóját a nap folyamán korábban kommentálva Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára a Newsweeknek adott nyilatkozatában azzal vádolta az újságot, hogy „vadul kiragadta a szavakat a szövegkörnyezetből”.

„Trump elnök csupán egy kérdést tett fel, nem pedig további gyilkosságokra buzdított. Fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megállítsa az öldöklést és véget vessen ennek a háborúnak” – mondta.

Mark Rutte, a NATO főtitkára, aki hétfőn Trumppal találkozott, kedden a Kongresszus tagjaival tárgyalt, ami után azt közölte, hogy

A hétfői bejelentés szerint az Egyesült Államok a NATO-nak fizetség fejében szállítja a védelmi eszközöket, amelyeket a katonai szervezet koordinálásában juttatnának el Ukrajna számára az orosz támadásokkal szembeni védekezéshez.

Donald Trump egyben beszámolt arról, hogy megállapodást kötött az Egyesült Államok és Indonézia közötti kereskedelem jövőbeli feltételeitől a délkelet-ázsiai ország államfőjével.

Elmondása szerint Indonézia teljesen vámmentes hozzáférést biztosít piacához az Egyesült Államok termékei számára, miközben az Amerikába irányuló exportja után 19 százalékos vámot fizet majd.

Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok rézércet is vásárol majd Indonéziától a megállapodás értelmében.

a tárgyalások zajlanak erről, de megjegyezte, hogy a hétvégén Brüsszelbe küldött levele a 30 százalékos általános vámról is már egy megállapodásnak tekinthető.

Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján az amerikai elnök azon fenyegetésére reagált, mely szerint Oroszországnak és szövetségeseinek súlyos szankciókkal, köztük „másodlagos vámok” kivetésével kell számolniuk abban az esetben, ha Moszkva 50 napon belül nem vet véget az Ukrajna ellen indított háborújának.

A szóvivő Donald Trump azon bejelentését is kommentálta, mely szerint Ukrajna több milliárd dollár értékben újabb fegyverszállítmányokat, köztük Patriot légvédelmi rendszereket kap német, brit, finn, kanadai, norvég, svéd, valamint dán finanszírozással és a NATO közreműködésével.

„Úgy tűnik, hogy ezt a Washingtonban, valamint a NATO-tagországokban és közvetlenül Brüsszelben meghozott döntést Kijev nem a béke felé való elmozdulásként, hanem a háború folytatására irányuló ösztönzésként fogja értelmezni” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy „Trump elnök kijelentései nagyon komolyak, időre van még szükségünk értelmezésükhöz, és ha szükségesnek ítéli, Vlagyimir Putyin elnök is reagálni fog rájuk”.

Az elnöki szóvivő azt is kijelentette, hogy Oroszország továbbra is készen áll a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóján való részvételre, de kiemelte, hogy a közelmúltban Isztambulban megtartott, két sikertelen fordulót követően „az ukrán fél részéről várnak javaslatokat”.

Közben a Reuters három, a Kremlhez közel álló forrásra hivatkozva azt közölte:

nem riadva vissza Donald Trump keményebb szankciókkal kapcsolatos fenyegetéseitől, és területi követelései az orosz erők előrenyomulásával tovább bővülhetnek.

Putyin, aki 2022 februárjában rendelte be az orosz csapatokat Ukrajnába, miután nyolc évig folytak a harcok az ország keleti részén az oroszok által támogatott szakadárok és az ukrán csapatok között, úgy véli, hogy Oroszország gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedést túléljen – mondták a források.

A három, a Kreml legfelsőbb szintű gondolkodását ismerő orosz forrás szerint Putyin a Nyugat nyomására sem fogja abbahagyni a háborút, és úgy véli, hogy Oroszország – amely túlélte a Nyugat által bevezetett legszigorúbb szankciókat – képes elviselni a további gazdasági nehézségeket, beleértve az orosz kőolaj vásárlóit célzó amerikai vámokat.

– mondta az egyik forrás a Reutersnek, a helyzet érzékenységére hivatkozva névtelensége megőrzése mellett.

A forrás szerint a Trump és Putyin közötti többszöri telefonbeszélgetés, valamint Steve Witkoff amerikai különmegbízott oroszországi látogatása ellenére az orosz vezető úgy véli, hogy nem folytak részletes megbeszélések a béketerv alapjairól.

„Putyin nagyra értékeli a Trumphoz fűződő kapcsolatát, és jó megbeszéléseket folytatott Witkoffal, de Oroszország érdekei mindenek felett állnak” – tette hozzá az illető.

Putyin békefeltételei között szerepel egy jogilag kötelező érvényű ígéret arra, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé, ukrán semlegesség és fegyveres erőinek korlátozása, az ott élő orosz ajkúak védelme, valamint Oroszország területi gyarapodásának elfogadása – mondta a forrás.

– mondták a források.

Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna soha nem fogja elismerni Oroszország szuverenitását a meghódított területek felett, és hogy Kijev fenntartja magának a szuverén jogot annak eldöntésére, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz.

Egy másik, a Kreml gondolkodását jól ismerő forrás szerint Putyin sokkal fontosabbnak tartja Moszkva céljait, mint a nyugati nyomás okozta esetleges gazdasági veszteségeket, és nem aggasztja az amerikai fenyegetés, hogy vámokat vet ki Kínára és Indiára az orosz olaj vásárlása miatt.

Két forrás szerint

Oroszország, amely már az ukrán terület közel egyötödét ellenőrzi, az elmúlt három hónapban mintegy 1415 négyzetkilométeren nyomult előre a DeepStateMap, a konfliktus nyílt forrású hírszerzési térképének adatai szerint.

„Evés közben jön meg az étvágy” – mondta az első forrás, ami azt jelenti, hogy Putyin további területek megszerzésére törekedhet, ha nem állítják le a háborút. A két másik forrás egymástól függetlenül megerősítette ugyanezt.

Oroszország jelenleg a 2014-ben annektált Krímet, valamint a keleti Luhanszk régió egészét, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók több mint 70 százalékát, valamint Harkiv, Szumi és Dnyipropetrovszk régiók töredékeit tartja ellenőrzése alatt. Putyin nyilvános álláspontja szerint ez az első öt régió – a Krím és a négy kelet-ukrajnai régió – már Oroszország része, és Kijevnek ki kell vonulnia, mielőtt béke lenne.

„Oroszország Ukrajna gyengeségére alapozva fog cselekedni” – mondta a harmadik forrás, hozzátéve, hogy Moszkva a négy kelet-ukrajnai régió elfoglalása után leállíthatja offenzíváját, ha kemény ellenállásba ütközik. „De ha elbukik, akkor még nagyobb hódításra kerül sor Dnyipropetrovszk, Szumi és Harkiv területén”.

A második személy szerint Trumpnak kevés befolyása van Putyinra, és azt sugallta, hogy még ha Washington vámokat vetne is ki az orosz nyersolaj felvásárlóira, Moszkva akkor is megtalálná a módját, hogy eladja azt a világpiacokon.

„Putyin megérti, hogy Trump kiszámíthatatlan ember, aki kellemetlen dolgokat tehet, de úgy manőverezik, hogy ne irritálja őt túlságosan” – mondta a forrás.

Előre tekintve

Közben Petr Fiala cseh miniszterelnök a Publico.cz hírportálnak nyilatkozva kijelentette: Csehország nem csatlakozik az amerikai fegyverek megvásárlásához az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna számára. A cseh kormány – fejtette ki a miniszterelnök – most Ukrajna megsegítésének más formáira összpontosítja figyelmét.

Fiala nyilatkozatát később Lucie Michut Jesátková kormányszóvivő is megerősítette. A kormányfő álláspontját a cseh védelmi minisztérium is osztja – mutatott rá a CTK hírügynökség.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy az Egyesült Államok korszerű fegyvereket ad el a NATO-nak, amely ezeket Ukrajnának továbbítja. A fegyverekért a NATO-tagállamok fognak fizetni.

– mondta a Publicónak a politikus.

„Továbbra is segítünk (Ukrajnának), de más projektek, például a lőszerbeszerzés által. Ugyanakkor segítjük Ukrajnát azon projektek által is, amelyek iránt a NATO washingtoni csúcstalálkozóján köteleztük el magunkat szövetségeseinkkel együtt” – mondta a CTK hírügynökségnek Kartel Capek, a védelmi tárca szóvivője.

Cseh kezdeményezésre tavaly 1,5 millió nagy kaliberű lőszert vásároltak Ukrajnának az őt támogató országok, idén is hasonló nagyságrendben várható lőszer - jelentette ki korábban Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.