Bekeményít. Trump szankciókkal próbálhatja meggyőzni Oroszországot, ha Putyin a határidőig nem állítja le a háborút
Fotó: Székelyhon-montázs
Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban – az amerikai elnök erről kedden beszélt újságírók előtt a Fehér Háznál, mielőtt Pennsylvania államba utazott.
2025. július 16., 08:582025. július 16., 08:58
Trump az Ukrajnának védelmi célokra szánt fegyverzettel kapcsolatban közölte, hogy nagy hatótávolságú eszközök rendelkezésre bocsátása nincs tervben.
Az elnök arra a kérdésre, hogy a konfliktusban Ukrajna oldalára állt-e volna, azt mondta, hogy „senkinek az oldalán nem állok”, majd hozzátette, hogy az „emberiesség” oldalán áll, és azt akarja, hogy megállítsák az emberek halálát.
– fogalmazott, valamint megismételte, hogy eddig csalódott Vlagyimir Putyin orosz elnökben.
Trump aegyúttal leszögezte, hogy ukrán kollégájának, Volodimir Zelenszkijnek nem kellene csapást mérnie az orosz fővárosra.
Trump arra reagált, hogy a Financial Times (FT) nem közölt forrásokara hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai elnök egy június eleji telefonbeszélgetés során megkérdezte Zelenszkijt, hogy Kijev képes lenne-e csapást mérni Moszkvára vagy Szentpétervárra, ha nagy hatótávolságú amerikai fegyverekkel látnák el.
A Washington Post arról is beszámolt, hogy forrása szerint Trump megkérdezte az ukrán vezetőtől, miért nem csapott le az orosz fővárosra. Zelenszkij állítólag azt válaszolta, hogy egy ilyen támadás lehetséges lenne, ha az Egyesült Államok szállítaná a szükséges fegyvereket.
Trump azt is elmondta újságíróknak, hogy az Egyesült Államok nem tervezi, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel látja el Kijevet.
Az FT beszámolóját a nap folyamán korábban kommentálva Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára a Newsweeknek adott nyilatkozatában azzal vádolta az újságot, hogy „vadul kiragadta a szavakat a szövegkörnyezetből”.
„Trump elnök csupán egy kérdést tett fel, nem pedig további gyilkosságokra buzdított. Fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy megállítsa az öldöklést és véget vessen ennek a háborúnak” – mondta.
Mark Rutte, a NATO főtitkára, aki hétfőn Trumppal találkozott, kedden a Kongresszus tagjaival tárgyalt, ami után azt közölte, hogy
A hétfői bejelentés szerint az Egyesült Államok a NATO-nak fizetség fejében szállítja a védelmi eszközöket, amelyeket a katonai szervezet koordinálásában juttatnának el Ukrajna számára az orosz támadásokkal szembeni védekezéshez.
Donald Trump egyben beszámolt arról, hogy megállapodást kötött az Egyesült Államok és Indonézia közötti kereskedelem jövőbeli feltételeitől a délkelet-ázsiai ország államfőjével.
Elmondása szerint Indonézia teljesen vámmentes hozzáférést biztosít piacához az Egyesült Államok termékei számára, miközben az Amerikába irányuló exportja után 19 százalékos vámot fizet majd.
Az elnök hozzátette, hogy az Egyesült Államok rézércet is vásárol majd Indonéziától a megállapodás értelmében.
a tárgyalások zajlanak erről, de megjegyezte, hogy a hétvégén Brüsszelbe küldött levele a 30 százalékos általános vámról is már egy megállapodásnak tekinthető.
Dmitrij Peszkov sajtótájékoztatóján az amerikai elnök azon fenyegetésére reagált, mely szerint Oroszországnak és szövetségeseinek súlyos szankciókkal, köztük „másodlagos vámok” kivetésével kell számolniuk abban az esetben, ha Moszkva 50 napon belül nem vet véget az Ukrajna ellen indított háborújának.
A szóvivő Donald Trump azon bejelentését is kommentálta, mely szerint Ukrajna több milliárd dollár értékben újabb fegyverszállítmányokat, köztük Patriot légvédelmi rendszereket kap német, brit, finn, kanadai, norvég, svéd, valamint dán finanszírozással és a NATO közreműködésével.
„Úgy tűnik, hogy ezt a Washingtonban, valamint a NATO-tagországokban és közvetlenül Brüsszelben meghozott döntést Kijev nem a béke felé való elmozdulásként, hanem a háború folytatására irányuló ösztönzésként fogja értelmezni” – mondta Peszkov, hozzátéve, hogy „Trump elnök kijelentései nagyon komolyak, időre van még szükségünk értelmezésükhöz, és ha szükségesnek ítéli, Vlagyimir Putyin elnök is reagálni fog rájuk”.
Az elnöki szóvivő azt is kijelentette, hogy Oroszország továbbra is készen áll a közvetlen orosz-ukrán tárgyalások harmadik fordulóján való részvételre, de kiemelte, hogy a közelmúltban Isztambulban megtartott, két sikertelen fordulót követően „az ukrán fél részéről várnak javaslatokat”.
Közben a Reuters három, a Kremlhez közel álló forrásra hivatkozva azt közölte:
nem riadva vissza Donald Trump keményebb szankciókkal kapcsolatos fenyegetéseitől, és területi követelései az orosz erők előrenyomulásával tovább bővülhetnek.
Putyin, aki 2022 februárjában rendelte be az orosz csapatokat Ukrajnába, miután nyolc évig folytak a harcok az ország keleti részén az oroszok által támogatott szakadárok és az ukrán csapatok között, úgy véli, hogy Oroszország gazdasága és hadserege elég erős ahhoz, hogy bármilyen további nyugati intézkedést túléljen – mondták a források.
A három, a Kreml legfelsőbb szintű gondolkodását ismerő orosz forrás szerint Putyin a Nyugat nyomására sem fogja abbahagyni a háborút, és úgy véli, hogy Oroszország – amely túlélte a Nyugat által bevezetett legszigorúbb szankciókat – képes elviselni a további gazdasági nehézségeket, beleértve az orosz kőolaj vásárlóit célzó amerikai vámokat.
– mondta az egyik forrás a Reutersnek, a helyzet érzékenységére hivatkozva névtelensége megőrzése mellett.
A forrás szerint a Trump és Putyin közötti többszöri telefonbeszélgetés, valamint Steve Witkoff amerikai különmegbízott oroszországi látogatása ellenére az orosz vezető úgy véli, hogy nem folytak részletes megbeszélések a béketerv alapjairól.
„Putyin nagyra értékeli a Trumphoz fűződő kapcsolatát, és jó megbeszéléseket folytatott Witkoffal, de Oroszország érdekei mindenek felett állnak” – tette hozzá az illető.
Putyin békefeltételei között szerepel egy jogilag kötelező érvényű ígéret arra, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé, ukrán semlegesség és fegyveres erőinek korlátozása, az ott élő orosz ajkúak védelme, valamint Oroszország területi gyarapodásának elfogadása – mondta a forrás.
– mondták a források.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Ukrajna soha nem fogja elismerni Oroszország szuverenitását a meghódított területek felett, és hogy Kijev fenntartja magának a szuverén jogot annak eldöntésére, hogy csatlakozik-e a NATO-hoz.
Egy másik, a Kreml gondolkodását jól ismerő forrás szerint Putyin sokkal fontosabbnak tartja Moszkva céljait, mint a nyugati nyomás okozta esetleges gazdasági veszteségeket, és nem aggasztja az amerikai fenyegetés, hogy vámokat vet ki Kínára és Indiára az orosz olaj vásárlása miatt.
Két forrás szerint
Oroszország, amely már az ukrán terület közel egyötödét ellenőrzi, az elmúlt három hónapban mintegy 1415 négyzetkilométeren nyomult előre a DeepStateMap, a konfliktus nyílt forrású hírszerzési térképének adatai szerint.
„Evés közben jön meg az étvágy” – mondta az első forrás, ami azt jelenti, hogy Putyin további területek megszerzésére törekedhet, ha nem állítják le a háborút. A két másik forrás egymástól függetlenül megerősítette ugyanezt.
Oroszország jelenleg a 2014-ben annektált Krímet, valamint a keleti Luhanszk régió egészét, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiók több mint 70 százalékát, valamint Harkiv, Szumi és Dnyipropetrovszk régiók töredékeit tartja ellenőrzése alatt. Putyin nyilvános álláspontja szerint ez az első öt régió – a Krím és a négy kelet-ukrajnai régió – már Oroszország része, és Kijevnek ki kell vonulnia, mielőtt béke lenne.
„Oroszország Ukrajna gyengeségére alapozva fog cselekedni” – mondta a harmadik forrás, hozzátéve, hogy Moszkva a négy kelet-ukrajnai régió elfoglalása után leállíthatja offenzíváját, ha kemény ellenállásba ütközik. „De ha elbukik, akkor még nagyobb hódításra kerül sor Dnyipropetrovszk, Szumi és Harkiv területén”.
A második személy szerint Trumpnak kevés befolyása van Putyinra, és azt sugallta, hogy még ha Washington vámokat vetne is ki az orosz nyersolaj felvásárlóira, Moszkva akkor is megtalálná a módját, hogy eladja azt a világpiacokon.
„Putyin megérti, hogy Trump kiszámíthatatlan ember, aki kellemetlen dolgokat tehet, de úgy manőverezik, hogy ne irritálja őt túlságosan” – mondta a forrás.
Előre tekintve
Közben Petr Fiala cseh miniszterelnök a Publico.cz hírportálnak nyilatkozva kijelentette: Csehország nem csatlakozik az amerikai fegyverek megvásárlásához az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna számára. A cseh kormány – fejtette ki a miniszterelnök – most Ukrajna megsegítésének más formáira összpontosítja figyelmét.
Fiala nyilatkozatát később Lucie Michut Jesátková kormányszóvivő is megerősítette. A kormányfő álláspontját a cseh védelmi minisztérium is osztja – mutatott rá a CTK hírügynökség.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn jelentette be, hogy az Egyesült Államok korszerű fegyvereket ad el a NATO-nak, amely ezeket Ukrajnának továbbítja. A fegyverekért a NATO-tagállamok fognak fizetni.
– mondta a Publicónak a politikus.
„Továbbra is segítünk (Ukrajnának), de más projektek, például a lőszerbeszerzés által. Ugyanakkor segítjük Ukrajnát azon projektek által is, amelyek iránt a NATO washingtoni csúcstalálkozóján köteleztük el magunkat szövetségeseinkkel együtt” – mondta a CTK hírügynökségnek Kartel Capek, a védelmi tárca szóvivője.
Cseh kezdeményezésre tavaly 1,5 millió nagy kaliberű lőszert vásároltak Ukrajnának az őt támogató országok, idén is hasonló nagyságrendben várható lőszer - jelentette ki korábban Jan Lipavsky cseh külügyminiszter.
Uniós főképviselő: az EU az egyik legszigorúbb szankciós csomagját fogja bevezetni Oroszországgal szemben
Oroszország nem akar békét, támadásai fokozódnak, egyre növekvő mértékben használ tiltott vegyi fegyvereket Ukrajnában, válaszul az Európai Unió az egyik legszigorúbb szankciós csomagját fogja bevezetni az országgal szemben – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben kedden.
A tagországok külügyminisztereinek tanácsülését követően Kaja Kallas azt mondta: a Külügyek Tanácsa „nagyon közel volt ahhoz”, hogy elfogadja az EU legújabb, 18. szankciós csomagját Oroszország ellen, amire reményei szerint szerdán sor kerülhet.
A szankciók ekfogadását SZlovákia akadályozta meg, amely energiabiztonsága érdekében mentességet kér az orosz gáz importjának tilalma alól.
Rámutatott, hogy már két hónap telt el a legutóbbi megszorító intézkedések elfogadása óta. A szankciókra szükség van, hogy megfosszák Oroszországot a háború folytatását lehetővé tevő eszközöktől. Ez az egyetlen út az agresszió megállítására - húzta alá az uniós diplomácia vezetője.
Közölte: az EU üdvözöli Donald Trump amerikai elnök bejelentését, miszerint több fegyvert küld Ukrajnának, noha – mint hangsúlyozta – Európa azt szeretné, ha az Egyesült Államok osztozna a terheken. Kifejtette: Amerika és Európa együttműködése nyomást gyakorolhat Vlagyimir Putyin orosz elnökre a békéhez vezető tárgyalások megkezdése érdekében.
„Az egyetlen módja annak, hogy Putyint rávegyük a háború befejezésére, az az, ha kényszerítjük erre” – fogalmazott.
A főképviselő arról tájékoztatott, hogy a tagországok külügyminiszterei augusztus végén informális találkozó keretében vitatják meg az európai bankokban befagyasztott orosz vagyon felhasználásának lehetőségeit Ukrajna újjáépítésére.
Az EU üzenete egyértelmű: Oroszország erőfeszítései kárba vesznek, Európa pedig továbbra is teljes mértékben elkötelezett Ukrajna mellett – tette hozzá.
Újabb orosz légitámadások Ukrajna városai ellen
Robbanások rengették meg az ukrán városokat szerdára virradóra, miután Oroszország ismét drónokkal és rakétákkal lőtte az ország különböző régióit.
Helyi idő szerint nem sokkal hajnali 1 óra előtt robbanásokat és a légvédelmi egységek hangját hallották. Az ukrán légierő több riasztást adott ki, miszerint orosz drónok hullámai a fővárost és más régiókat, köztük a frontvonaltól távol eső nyugati területeket veszik célba.
A légierő ballisztikus rakéták fenyegetésére is figyelmeztetett.
Az északkeleti Harkiv városa intenzív tűz alá került, mindössze 20 perc alatt legalább 17 robbanás történt – jelentette Oleh Szinyehubov regionális kormányzó.
A csapások egy polgári vállalkozásra összpontosultak a város Kijevszkij kerületében – mondta Szinyehubov. Sahid drónok támadták a létesítményt, ahol tüzet okoztak.
Harkivban legalább három ember megsérült.
A Dnyipropetrovszki területen található Krivij Rih városa szintén tömeges dróntámadás célpontja volt. Olekszandr Vikul, a város katonai közigazgatásának vezetője nagyarányú áramkimaradásokról és több hullámban érkező drónokról számolt be. Egy tizenhét éves fiú sérüléséről is beszámoltak.
Dél-Ukrajnában robbanásokról számoltak be az Odesszai területhez tartozó Izmajil városából.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!