
A macedón hadsereg hétfőn megkezdte a Görögországgal közös határon épülő kerítés második sorának telepítését, hogy megfékezze az illegális határátlépéseket – értesült a Vesti.mk macedón hírportál.
2016. február 08., 14:572016. február 08., 14:57
2016. február 08., 15:412016. február 08., 15:41
A kerítés első sorát november közepén kezdték el kiépíteni Gyevgyelija közelében. Akkor úgy tervezték, hogy a három méter magas határzár ötven kilométer hosszan húzódik majd azon a határszakaszon, amelyen a legtöbb illegális határátlépést regisztrálták, de eddig még nem készült el az építmény. A második vonal 37 kilométer hosszú lesz, és az előzőtől öt méterrel beljebb húzódik majd. A tervek szerint Macedónia így a teljes déli határát védeni tudja.
Az információk szerint az új kerítést azért emelik, hogy az akadály által a rendőrségnek több ideje legyen reagálnia az esetleges illegális átlépésekre, illetve hogy hatékonyabban állítsa meg az országba bejutni igyekvő gazdasági bevándorlókat. November közepe óta Macedónia csak azokat engedi be területére, akik háborús övezetből, azaz Szíriából, Irakból vagy Afganisztánból érkeztek, így azok a migránsok, akik nem tudják bizonyítani, hogy ezekből az országokból származnak, nem léphetnek át a nyugat-balkáni migránsútvonalon fekvő következő országba.
Közben a magyar–szerb határon növelték a rendőri létszámot, hétfőn Röszke és Ásotthalom között néhány száz méterenként járőrök ellenőrizték a zöldhatárt. Mindeközben az osztrák külügyminiszter szigorúbb menekültpolitikát és a görög–török határ lezárását szorgalmazza. A Der Standard osztrák napilap hétfői számában megjelent nyilatkozatában Johanna Mikl-Leitner leszögezte: változtatni kell az uniós határoknál alkalmazott stratégián, és elsősorban a menekültek megmentésére kell koncentrálni.
Egy nappal korábban a görög Kósz sziget polgármestere felszólította az athéni kormányt, hogy álljon el az ottani menedékkérő-regisztrációs központ, úgynevezett hotspot Európai Unió által elvárt létesítésétől, mivel az aggodalmai szerint erőszakos tüntetéseket válthat ki. Az Égei-tengeren, a török partok közvetlen közelében fekvő Kósz három lakosa sebesült meg a múlt héten, amikor összecsaptak a biztonsági erőkkel a regisztrációs központ megépítésére kijelölt helyszín közelében, nem sokkal azután, hogy a kormány rendőri erősítést küldött oda. A rendőrök feldühödött, vadászpuskákkal és dinamittal felszerelkezett helyiekkel találták magukat szembe.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
szóljon hozzá!