Új fejezet kezdődik az Egyesült Államok és Kuba viszonyában, a két ország normalizálni készül a kétoldalú kapcsolatokat – jelentette ki szerdai washingtoni sajtótájékoztatóján Barack Obama amerikai elnök.
2014. december 18., 16:342014. december 18., 16:34
Raúl Castro kubai államfő megerősítette, hogy lépéseket tesznek a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok helyreállítására.
A két ország vezetője egy időben, kelet-európai idő szerint este 7 órakor tartott sajtótájékoztatót Washingtonban és Havannában az amerikai-kubai kapcsolatokról. Az Egyesült Államok 1961 januárjában szakította meg diplomáciai kapcsolatait Kubával, két évvel a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme után, s 1960-ban vezetett be kereskedelmi embargót a szigetországgal szemben.
Obama beszédében közölte, hogy Kuba elszigetelése nem vezetett eredményre, ezért az Egyesült Államok véget fog vetni idejétmúlt szemléletmódjának. Az elnök ennek megfelelően arra utasította John Kerry amerikai külügyminisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, és elmondta, hogy az Egyesült Államok nagykövetséget kíván nyitni Havannában. Hozzátette: a külügyminisztert azzal is megbízta, hogy vizsgálja meg, levegyék-e Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról.
Mindannyian amerikaiak vagyunk – üzente Obama a kubai népnek spanyol nyelven. Az elnök hangsúlyozta, a kubai népet nem szolgálják az országra több mint fél évszázada kivetett amerikai büntetőintézkedések, és az Egyesült Államok többet tud tenni a kubai emberekért, ha javítja kapcsolatát a havannai kormánnyal. Ebben az összefüggésben mondta az említett spanyol nyelvű mondatot – „Todos somos americanos” – Obama.
Mindemellett leszögezte, hogy Kubának gazdasági reformokra van szükségre és javítania kell az emberi jogi helyzeten.
Castro: még nem oldódott meg minden
Raúl Castro elnök a kubai televízióban egyenes adásban közvetített beszédében megerősítette a megállapodás tényét. Elmondta: megegyeztek abban, hogy helyreállítják a diplomáciai kapcsolatokat és lépéseket tesznek a két ország közötti viszony javítására. Hozzátette, hogy a legmagasabb szintű párbeszéd révén, amelynek része volt egy keddi telefonbeszélgetés Obama elnökkel, sikerült előbbre lépni egyes, mindkét ország érdekeit érintő téma megoldásában.
Castro hangsúlyozta, hogy a szigetországgal szembeni amerikai gazdasági embargó kérdését még meg kell oldani. „Azt nem lehet kijelenteni, hogy a fő probléma, a gazdasági blokád kérdése megoldódott volna” – mondta. A kubai vezető megjegyezte: továbbra is vannak „erőteljes nézetkülönbségek” Washington és Havanna között, egyebek mellett az emberi jogokat, a külpolitikát és a nemzeti szuverenitás kérdéseit illetően, de a két országnak meg kell tanulnia „civilizált módon” együtt élnie.
Washingtoni bírálatok
A két ország közötti közeledést az amerikai képviselőház republikánus elnöke, valamint a szenátus egy-egy prominens, kubai származású republikánus és demokrata tagja is bírálta. John Boehner, a washingtoni törvényhozás alsóházának elnöke úgy fogalmazott: „a Castro-rezsimmel fenntartott viszonyt addig nem lehet átértékelni vagy normalizálni, amíg a kubai emberek nem élvezhetik a szabadságot\".
A kapcsolatok rendezésének az ágyazott meg, hogy Kuba szabadon engedte Alan Gross amerikai segélymunkást, akit az ellenzéknek nyújtott állítólagos segítsége miatt öt éve zártak börtönbe a havannai hatóságok. Cserébe Washington három kubai kémet engedett el.
A Vatikán a bejelentés hírére elismerte, hogy közvetítői szerepet játszott az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledés előmozdításában. Ferenc pápa mély megelégedéssel fogadta a két ország történelmi döntését a diplomáciai kapcsolat helyreállításáról – közölte Federico Lombardi szentszéki szóvivő.
Raúl Castro köszönetet mondott a Vatikánnak, és ezt tette Barack Obama is, aki az amerikai-kubai viszonyban beállt fordulattal foglalkozó televíziós beszédében Kanadának is megköszönte, hogy a tárgyalásokhoz háttértámogatást adott. A nemzetközi közösség üdvözölte a kibékülést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Emmanuel Macron szerint Franciaországban a szégyenérzet és düh uralkodik.
Agyrázkódással került kórházba egy 49 éves ukrán férfi, aki a Dnyeszter folyón átúszva próbált eljutni a Moldovai Köztársaságba, miközben az őt motorcsónakkal üldöző ukrán határőrök a beszámolók szerint evezőkkel ütlegelték.
A Fidesz-KDNP felszámolására tett kísérletnek tartja az előző kormány tagjaival szemben indult büntetőjogi eljárásokat Orbán Viktor. Magyar Péter miniszterelnök a Facebookon keményen bírálta a Fidesz elnökének vasárnapi lakiteleki megnyilatkozását.
Az Egyesült Államok és Európa egy négypilléres békemegállapodáson dolgozik, amely véget vethetne az orosz–ukrán háborúnak, de mindkét féltől komoly engedményeket követelne.
Százezrek vonultak utcára Franciaországban a megélhetési költségek emelkedése ellen, a tömegtüntetéseket azonban több nagyvárosban súlyos zavargások, gyújtogatások és fosztogatások kísérték.
Gyártó- és raktárépületek sérültek meg a dél-oroszországi rosztovi régiót ért ukrán dróntámadás következtében pénteken, míg az oroszok ukrajnai infrastrukturális létesítményeket bombáztak.
A XIV. Leó pápán elvégzett rutinvizsgálatok eredményei megfelelnek az előírtnak, a mellkasröntgen a megoperált tüdő jó ütemű felépülését mutatja – közölték az egyházfőt követő orvoscsoport vezetői csütörtökön.
Ukrajna újraindítja az orosz olajfinomítók elleni támadásokat – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Financial Times (FT) brit lapnak adott, csütörtökön megjelent interjújában, amelyet a Reuters hírügynökség idézett.
Uniós támogatást akar szerezni Magyarország határvédelmének megerősítésére a Tisza-kormány, miközben a kárpátaljai magyarok oktatási jogainak helyreállítását is napirenden tartja. Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben tartott sajtótájékoztatót.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy hamarosan nagyszabású kutatások kezdődhetnek Grönland kőolaj-, földgáz- és ásványkincskészleteinek feltárására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!