
Fotó: Telegram
Legkevesebb nyolc halottja és 31 sebesültje van egy lakóépületet ért orosz rakétacsapásnak a donyecki Pokrovszk településen.
2023. augusztus 08., 08:442023. augusztus 08., 08:44
Korábban Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter a Telegram-oldalán még csak öt halálos áldozatról és tizennyolc sérültről tett említést.
Mint írta, két csapás érte az épületet, az első több ember életét követelte, a másodikban pedig a mentőszolgálatok egyik tagja halt meg.
„Két rakétacsapás. Egy átlagos lakóépületet találtak el. Sajnos voltak áldozatok. A mentősök és a szükséges szolgálatok a helyszínen vannak. Az emberek mentése folyamatban van” – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Közben az Ukrajnában zajló harci cselekmények jelenlegi állásáról tárgyalt hétfőn telefonon Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Mark Milley tábornokkal, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével.
„Tájékoztattam a fronton kialakult hadműveleti helyzetről. Elmondtam, hogy
– közölte a megbeszélés után Zaluzsnij, akit az ukrán vezérkar idézett a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében.
Az ukrán főparancsnok „stabilnak” nevezte az ukrán erők védekezését. Szavai szerint az offenzívában az ukrán katonák kezében van a kezdeményezés, az oroszok pedig aktív támadásokkal próbálják elűzni az ukrán erőket a front egyes területeiről.
„Az ellenség számos irányban aktív támadási műveleteket hajt végre, de nem jár sikerrel” – szögezte le. Hozzátette, hogy
„A kezdeményezés a mi oldalunkon van” – hangoztatta Zaluzsnij.
Elmondta, hogy a Milley-vel folytatott beszélgetés során megvitatták az ukrán fegyveres erők fegyver- és lőszerszükségleteit is. A főparancsnok megköszönte a partnerek ebben nyújtott segítségét és támogatását. Az amerikai katonai vezetővel megállapodtak abban, hogy továbbra is kapcsolatban maradnak, és aktívan együttműködnek.
Nyolc évre ítélték az orosz hadsereg rágalmazásáért Dmitrij Gluhovszkij írót
Nyolcévi szabadságvesztésre ítélte távollétében egy moszkvai kerületi bíróság Dmitrij Gluhovszkij írót, az orosz fegyveres erők lejáratása címén.
A 44 éves író ellen, aki a Metro-regényekkel vált világhíressé, korábban körözést adtak ki és elrendelték a letartóztatását. Halmazati büntetésként hétfőn eltiltották az internetes adminisztrátori tevékenységtől.
Gluhovszkij az ítélet szerint tavaly tavasszal a közösségi médiában szövegeket és meghamisított videókat osztott meg, az állítva, hogy az orosz katonák bűncselekményt követtek el Ukrajnában. Az író külföldön él, orosz és izraeli állampolgársággal, valamint németországi és spanyolországi lakhatási engedéllyel rendelkezik.
Az orosz pénzügyi felügyelet (Roszfinmonitoring) hétfőn felvette Borisz Kagarlickij szociológust és politológust a terroristák és szélsőségesek nyilvántartásába. Kagarlickijt korábban a sziktivkari városi bíróság döntése nyomán letartóztatták, miután terrorista tevékenységre az interneten való nyilvános felhívás címén vádat emeltek ellene.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) a Komi Köztársaságban részlege úgy ítélte meg, hogy a Kagarlickij a Krími hídon tavaly történt, az ukrán katonai hírszerzés által elkövetett robbantást követően a Telegram-csatornáján a terrorizmust igazolta.
A szociológus Oroszország és a világ baloldali mozgalmairól szóló publikációk és kutatások szerzője. Az orosz igazságügyminisztérium 2018-ban külföldi ügynöknek nyilvánította, azon az alapon, hogy közös projektjei voltak a Németországból finanszírozott, ugyancsak ügynökként számon tartott Rosa Luxemburg Alapítvánnyal.
Az orosz belügyminisztérium hétfőn körözést adott ki Janina Szokolova ukrán újságírónőt ellen, akit a Roszfinmonitoring márciusban tett fel a terroristák és szélsőségesek listájára. A TASZSZ orosz hírügynökség szerint Szokolova az NTA ukrán tévécsatornán az hangoztatta, hogy az oroszokat etnikai alapon kíméletlenül meg kell semmisíteni.
A Holod című ellenzéki hírportál nyílt forrásokra hivatkozva azt állította, hogy Oroszországban idén július 31-ig legkevesebb 82 büntetőeljárást indítottak hazaárulás, kémkedés és bizalmas alapon való együttműködés címén. Az összesítés szerint az ügyek közül 20-at államtitkot képező információk gyűjtése és kiadása, 12-t hazaárulás előkészítése, annak kísérlete és arra való felbujtás, tízet kémkedés, nyolcat az ellenség oldalára való átállás, hetet az ellenségnek nyújtott pénzügyi támogatás és külföldiekkel való együttműködés, egyet pedig kémkedés formájában elkövetett államárulás címén indítottak. További 17 ügyről nincsenek részletes adatok. Az eljárások közül 17-et Moszkvában, 51-et az oroszországi régiókban, további 11-et pedig a megszállt területeken indítottak.
236 066, Ukrajnában elesett orosz katona személyazonosságát erősítette meg a Mediazona orosz független sajtóorgánum a BBC orosz nyelvű szolgálatával együttműködve.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy hétfőn megkezdődnek az új tárgyalások Iránnal, miután lefújta az ország ellen tervezett, saját szavai szerint „hatalmas” csapásokat.
Donald Trump amerikai elnök egyelőre elhalasztja az Irán elleni újabb katonai csapást, amennyiben rövid időn belül sikerül megállapodást kötni.
A Ceutából kiindult migrációs válság nyomán tovább mélyül a feszültség az Európai Unióban: huszonkét tagállami vezető.
Románia a három legveszélyesebb európai ország közé tartozik az autósok biztonsága szempontjából – derül ki egy friss összehasonlításból.
A Ceutából érkező felvételek bizonyítják, hogy az ellenőrzés nélküli illegális bevándorlás konkrét veszélyt jelent az európai határok biztonságára – hangoztatta Giorgia Meloni olasz kormányfő.
Varsó fontolóra veszi további Patriot rakéták átadását Kijevnek, miután csütörtökre virradóra feltehetően orosz rakéta csapódott be egy mezőben Kelet-Lengyelországban – jelentette be Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
Legalább tizenhárman meghaltak csütörtökön Ukrajna szerte az újabb heves orosz légitámadásokban – adták hírül az ukrán hatóságok.
Miközben az Egyesült Államok csütörtökre virradóra újabb csapásokat hajtott végre Irán ellen, miután a perzsa állam ismét amerikai célpontokat támadott a Közel-Keleten, Donald Trump amerikai elnök további kemény csapásokat helyezett kilátásba.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
szóljon hozzá!