A francia nemzetgyűlés kedden jelentős többséggel elfogadta első olvasatban a radikális iszlám elleni törvénytervezetet. Az 577 fős alsóházban az 563 jelenlévő képviselő 347 igen szavazattal 151 nem ellenében és 65 tartózkodás mellett szavazta meg a „köztársaság elveinek megerősítését” célzó kormányjavaslatot, amelynek célja megakadályozni a szeparatizmust, vagyis azt, hogy vallási vagy etnikai hovatartozás alapján egyes csoportok elkülönülhessenek a társadalmon belül.
2021. február 16., 22:312021. február 16., 22:31
2021. február 16., 22:552021. február 16., 22:55
A szöveget az ellenzéki jobboldal nem támogatta, mert nem tartotta elég hatékonynak az iszlamizmussal szemben, míg a baloldal azért szavazott nemmel, mert szerinte a javaslat felerősíti a muzulmánokkal szembeni diszkriminációkat. A törvénytervezetről március 30-án kezd vitázni a szenátus, ahol az ellenzéki jobbközép van többségben.
Az elfogadott szövegben viszont végül nem szerepel sem az iszlamista szeparatizmus kifejezés, amelyet Emmanuel Macron államfő használt, amikor október 2-án tartott beszédében bemutatta a javaslatot, s az állam és egyház szétválasztását jelentő szekularizáció fogalma sem. A kormány tervezete elsősorban technikai eszközökkel kívánja az állam és a közélet világnézeti semlegességét megerősíteni.
Az intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy minden állami támogatást élvező egyesületnek el kell magát köteleznie „a köztársaság értékei és elvei mellett”. A 10 ezer euró feletti külföldi adományokat ezentúl be kell jelenteni az adóhivatalnak. Ennek célja a külföldi fenntartású mecsetek jobb ellenőrzése. Külön passzus foglalkozik az illegális egyesületi iskolák elleni küzdelemmel, és 3 éves kortól minden gyereknek kötelezővé teszi az óvodába járást, amely alól csak a gyermek betegsége vagy a család speciális helyzete jelenthet kivételt, nagyon korlátozott módon.
A törvény lehetőséget fog biztosítani azok megbüntetésére, akik a közösségi oldalakon oly módon tesznek közzé személyes adatokat, és ezzel veszélyeztetik mások életét, mint ahogy az annak a középiskolai történelemtanárnak, Samuel Patynak az esetében történt, akinek azért vágta el a nyílt utcán egy dzsihadista a torkát, mert a szólásszabadságról tartott óráján megmutatta a Mohamed-karikatúrákat. Az olyan, elsősorban vallási alapítványi iskolák ellenőrzését is megszigorítja az állam, amelyeknek nem kötelező a közoktatási programot követniük, és „kihágások” esetén elrendelheti egy adott intézmény azonnali bezárását.
„Hazánk egy olyan szeparatizmus betege, amely közül a legjelentősebb, az iszlamizmus, a nemzeti egységet támadja” – fogalmazott a vitát megnyitó beszédében a szöveget bemutató Gérald Darmanin belügyminiszter, aki szerint a legjobb gyógyír a szekularizáció lehet. A tárcavezető a múlt héten egy televíziós vitában Marine Le Pent, a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés vezetőjét azzal vádolta meg, hogy „puhányabb” az iszlamizmus elleni küzdelemben, mint Emmanuel Macron pártja.
A jobbközép – amely szerint a szöveg „langyos, puhány és propagandafogás, mert nem érinti a migrációt, valamint az egyetemeken, az iskolákban, a börtönökben és a sportéletben tapasztalható radikalizációt” –, jelezte, hogy a szenátusi vitában kitörlik a szövegből az otthoni tanulás tiltását, bevezetik az iszlamista szeparatizmus fogalmát, és betiltják minden nyilvános helyen a női muzulmán fejkendő viselését, ahogy azt a Nemzeti Tömörülés is javasolta az „iszlamista ideológiák” betiltása mellett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!