
2010. augusztus 26., 15:292010. augusztus 26., 15:29
A Valentin Fătuloiu belügyi és Valentin Mocanu külügyi államtitkár vezette román küldöttség szerda esti párizsi tárgyalásai során arról is megállapodott a francia kormány képviselőivel, hogy négyről tizennégyre növelik a Franciaországban szolgálatot teljesítő román rendőrök számát. Mint ismeretes, a román delegáció azért utazott a francia fővárosba, hogy egyeztessen a francia féllel az országukban egyre több problémát okozó romániai cigányokról, illetve a Nicolas Sarkozy államfő által kezdeményezett biztonsági akcióról, amelynek keretében felszámolják az illegális romatelepeket és hazatoloncolják a törvényellenesen az országban tartózkodó romániai és bulgáriai cigányokat.
Francia részről Brice Hortefeux belügyminiszter, Eric Besson bevándorlásügyi miniszter és Pierre Lellouche európai ügyekkel megbízott államtitkár vett részt a tárgyalásokon, a bukaresti francia nagykövetség közleménye szerint a találkozón mindkét fél kifejezte abbéli szándékát, hogy hatékonyabban kezeljék „a kétirányú migrációs áramlatokat”. Egyúttal támogatásukról biztosították a hátrányos helyzetű személyek integrálására vonatkozó európai szintű programokat, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló rendőri együttműködést. Egyúttal a felek azt is leszögezték, hogy az Európai Unió egyik alapjogának számító szabad helyváltoztatás joga nem szolgálhat ürügyként az embercsempészetre, a prostitúcióra, a koldulásra és általában a bűncselekmények elkövetésére. Ennek szellemében döntöttek a Franciaországba küldött román rendőrök számának növeléséről, a szorosabb biztonsági együttműködésről, valamint arról, hogy egy román bírát is delegálnak a párizsi Országos Rendőr-főkapitányságra. A francia fél egyébként a kitoloncolások kapcsán arra az uniós direktívára hivatkozott, amelynek értelmében egy uniós tagállam felfüggesztheti egy másik uniós országból érkezett polgár tartózkodási engedélyét, amennyiben nem rendelkezik munkahellyel és saját jövedelemforrással, ezért méltánytalan terhet ró a társadalombiztosítási rendszerre. A francia fél megerősítette: a kitoloncolásokról minden esetben egyéni elbírálás alapján döntenek. Eric Besson a találkozót követően elmondta, elsősorban a cigányok saját hazájukban történő reintegrációjának előmozdításáról tárgyaltak a román féllel, egyúttal felkérték a bukaresti hatóságokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a folyamatban. Valentin Fătuloiu leszögezte: az integráció elmélyítésére európai alapokat is felhasználnak majd, és pozitív diszkriminációt alkalmaznak.
A kitoloncolások egyébként csütörtökön is folytatódtak, Párizsból 158, Lyonból 125 embert küldtek haza. A bírálatok özöne ellenére a francia hatóságok közölték, hogy felgyorsítják a romák hazatelepítését.
Nem csitulnak a bírálatok sem: az Európai Parlament szocialista frakciója a romákkal szembeni francia bánásmód elítélésére sürgette az Európai Unió központi intézményeit csütörtökön. Az EP második legnagyobb képviselőcsoportját vezető Martin Schulz Brüsszelben kiadott közleményében úgy fogalmazott: megdöbbentő volt a mód, ahogyan Franciaországban a romákkal bántak, és nem lehetséges, hogy senki nem emel szót ellene. Schulz elítélte, hogy az Európai Bizottság és az EU-tagországok kormányait képviselő tanács mindeddig nem dolgozott ki részletes programot a romakérdés kezelésére, és sürgette, hogy most mindkét szervezet tegyen nyilatkozatot az ügyben. Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön megismételte, hogy a bizottság vizsgálja a romákkal kapcsolatos franciaországi helyzetet, így azt is, hogy Párizs betartotta-e az uniós előírásokat. Franciaország isztambuli nagykövetsége előtt romaszervezetek képviselői tüntettek. „Azzal a felhívással fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy figyelmeztesse a rasszista vezetőket: elég volt a faji megkülönböztetésből! És ha ez nem használ, akkor zárják ki őket az Európai Unióból!” – olvasható az egyik szervezet közleményében. Egy felmérés szerint egyébként a francia lakosság 48 százaléka támogatja a romák Romániába való tömeges hazaszállítását. Augusztus elején még óriási többség támogatta a kormány politikáját, az illegális romatelepek bezárását például 79 százalék helyeselte. A visszazsuppolásról akkor nem kérdezték a véleményüket. n Hírösszefoglaló
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.