
2010. augusztus 26., 15:292010. augusztus 26., 15:29
A Valentin Fătuloiu belügyi és Valentin Mocanu külügyi államtitkár vezette román küldöttség szerda esti párizsi tárgyalásai során arról is megállapodott a francia kormány képviselőivel, hogy négyről tizennégyre növelik a Franciaországban szolgálatot teljesítő román rendőrök számát. Mint ismeretes, a román delegáció azért utazott a francia fővárosba, hogy egyeztessen a francia féllel az országukban egyre több problémát okozó romániai cigányokról, illetve a Nicolas Sarkozy államfő által kezdeményezett biztonsági akcióról, amelynek keretében felszámolják az illegális romatelepeket és hazatoloncolják a törvényellenesen az országban tartózkodó romániai és bulgáriai cigányokat.
Francia részről Brice Hortefeux belügyminiszter, Eric Besson bevándorlásügyi miniszter és Pierre Lellouche európai ügyekkel megbízott államtitkár vett részt a tárgyalásokon, a bukaresti francia nagykövetség közleménye szerint a találkozón mindkét fél kifejezte abbéli szándékát, hogy hatékonyabban kezeljék „a kétirányú migrációs áramlatokat”. Egyúttal támogatásukról biztosították a hátrányos helyzetű személyek integrálására vonatkozó európai szintű programokat, valamint az emberkereskedelem elleni küzdelemre irányuló rendőri együttműködést. Egyúttal a felek azt is leszögezték, hogy az Európai Unió egyik alapjogának számító szabad helyváltoztatás joga nem szolgálhat ürügyként az embercsempészetre, a prostitúcióra, a koldulásra és általában a bűncselekmények elkövetésére. Ennek szellemében döntöttek a Franciaországba küldött román rendőrök számának növeléséről, a szorosabb biztonsági együttműködésről, valamint arról, hogy egy román bírát is delegálnak a párizsi Országos Rendőr-főkapitányságra. A francia fél egyébként a kitoloncolások kapcsán arra az uniós direktívára hivatkozott, amelynek értelmében egy uniós tagállam felfüggesztheti egy másik uniós országból érkezett polgár tartózkodási engedélyét, amennyiben nem rendelkezik munkahellyel és saját jövedelemforrással, ezért méltánytalan terhet ró a társadalombiztosítási rendszerre. A francia fél megerősítette: a kitoloncolásokról minden esetben egyéni elbírálás alapján döntenek. Eric Besson a találkozót követően elmondta, elsősorban a cigányok saját hazájukban történő reintegrációjának előmozdításáról tárgyaltak a román féllel, egyúttal felkérték a bukaresti hatóságokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet a folyamatban. Valentin Fătuloiu leszögezte: az integráció elmélyítésére európai alapokat is felhasználnak majd, és pozitív diszkriminációt alkalmaznak.
A kitoloncolások egyébként csütörtökön is folytatódtak, Párizsból 158, Lyonból 125 embert küldtek haza. A bírálatok özöne ellenére a francia hatóságok közölték, hogy felgyorsítják a romák hazatelepítését.
Nem csitulnak a bírálatok sem: az Európai Parlament szocialista frakciója a romákkal szembeni francia bánásmód elítélésére sürgette az Európai Unió központi intézményeit csütörtökön. Az EP második legnagyobb képviselőcsoportját vezető Martin Schulz Brüsszelben kiadott közleményében úgy fogalmazott: megdöbbentő volt a mód, ahogyan Franciaországban a romákkal bántak, és nem lehetséges, hogy senki nem emel szót ellene. Schulz elítélte, hogy az Európai Bizottság és az EU-tagországok kormányait képviselő tanács mindeddig nem dolgozott ki részletes programot a romakérdés kezelésére, és sürgette, hogy most mindkét szervezet tegyen nyilatkozatot az ügyben. Az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön megismételte, hogy a bizottság vizsgálja a romákkal kapcsolatos franciaországi helyzetet, így azt is, hogy Párizs betartotta-e az uniós előírásokat. Franciaország isztambuli nagykövetsége előtt romaszervezetek képviselői tüntettek. „Azzal a felhívással fordulunk az Európai Bizottsághoz, hogy figyelmeztesse a rasszista vezetőket: elég volt a faji megkülönböztetésből! És ha ez nem használ, akkor zárják ki őket az Európai Unióból!” – olvasható az egyik szervezet közleményében. Egy felmérés szerint egyébként a francia lakosság 48 százaléka támogatja a romák Romániába való tömeges hazaszállítását. Augusztus elején még óriási többség támogatta a kormány politikáját, az illegális romatelepek bezárását például 79 százalék helyeselte. A visszazsuppolásról akkor nem kérdezték a véleményüket. n Hírösszefoglaló
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.