Fotó: Agerpres
2010. május 10., 16:012010. május 10., 16:01
Az első támadás helyi idő szerint hajnali 3 órakor történt Bagdad nyugati részében, ahol egy száguldó járműből nyitottak tüzet fegyveresek egy katonai járőrre. Egy katona meghalt, egy másik megsebesült. Ezt követően hat másik támadás volt. Többségüket hasonló módon követték el a főváros nyugati részében rendőrjárőrök ellen. Ezeket a rajtaütéseket út mentén elhelyezett pokolgépek robbantása egészítette ki. Kilenc ember meghalt és 24 megsebesült a fővárosban.
Egy név nélkül nyilatkozó belügyi forrás szerint a támadások arra utalnak, hogy a feltehetően szunnita lázadók új taktikát választottak. Az ellenőrzőpontokat nagyjából egy időben, hajnalban érte a támadás. „Ez figyelmeztetés volt a számunkra, hogy egy időben a város különböző pontjain meg tudnak támadni bennünket, mert mindenütt vannak sejtjeik” - tette hozzá.
A merényleteket követően katonai és rendőri erők özönlötték el a várost, újabb ellenőrző pontokat állítottak fel Bagdad több körzetében. Egyelőre csak feltételezni lehet, hogy kik álltak a támadások mögött, amelyek két és fél órán keresztül tartottak és hat különböző helyszínen történtek. A Bagdadtól 95 kilométerre délre fekvő Hillában, Bábil tartomány fővárosában két gépkocsiba rejtett pokolgép legalább húsz, más forrás szerint 25 embert ölt meg, és több tucatnyit megsebesített egy parkolóban.
A fővárostól 60 kilométerre délre fekvő Szuvajra településen egy síita mecsetnél robbant pokolgép. Emberek siettek a helyszínre segítetni a bajbajutottakon, amikor egy autóba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe. Tizenegy ember meghalt, hetven megsebesült - közölte a helyi rendőrség. A Bagdadtól 50 kilométerre délre lévő Iszkandarija településen egy boltnál robbant pokolgép, két ember meghalt.
A vallási csoportok közötti harcok 2006-2007-es csúcspontja óta az erőszakos cselekmények száma ugyan élesen csökkent Irakban, de politikai bizonytalanságot kelt az országban, hogy a márciusi választásoknak nincs egyértelmű győztese.
Ijád Allávi volt miniszterelnök szektahatárokon átnyúló Iraki Blokkja az élen végzett a március 7-i parlamenti választáson, köszönhetően a szunnitáknak, akik tömegesen adták rá szavazatukat. Az országot jelenleg irányító, Núri al-Máliki kormányfő Jogállamiság nevű listája és a konzervatív síita Iraki Nemzeti Szövetség a múlt héten koalíciós megállapodást kötött a kormányzásra, amivel megfoszthatják Allávit attól a lehetőségtől, ő alakítsa meg az ország következő kormányát is. A kialakult helyzet a felbőszítette a szunnitákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Látogatottsági adatok