
Fotó: Agerpres
2010. május 10., 16:012010. május 10., 16:01
Az első támadás helyi idő szerint hajnali 3 órakor történt Bagdad nyugati részében, ahol egy száguldó járműből nyitottak tüzet fegyveresek egy katonai járőrre. Egy katona meghalt, egy másik megsebesült. Ezt követően hat másik támadás volt. Többségüket hasonló módon követték el a főváros nyugati részében rendőrjárőrök ellen. Ezeket a rajtaütéseket út mentén elhelyezett pokolgépek robbantása egészítette ki. Kilenc ember meghalt és 24 megsebesült a fővárosban.
Egy név nélkül nyilatkozó belügyi forrás szerint a támadások arra utalnak, hogy a feltehetően szunnita lázadók új taktikát választottak. Az ellenőrzőpontokat nagyjából egy időben, hajnalban érte a támadás. „Ez figyelmeztetés volt a számunkra, hogy egy időben a város különböző pontjain meg tudnak támadni bennünket, mert mindenütt vannak sejtjeik” - tette hozzá.
A merényleteket követően katonai és rendőri erők özönlötték el a várost, újabb ellenőrző pontokat állítottak fel Bagdad több körzetében. Egyelőre csak feltételezni lehet, hogy kik álltak a támadások mögött, amelyek két és fél órán keresztül tartottak és hat különböző helyszínen történtek. A Bagdadtól 95 kilométerre délre fekvő Hillában, Bábil tartomány fővárosában két gépkocsiba rejtett pokolgép legalább húsz, más forrás szerint 25 embert ölt meg, és több tucatnyit megsebesített egy parkolóban.
A fővárostól 60 kilométerre délre fekvő Szuvajra településen egy síita mecsetnél robbant pokolgép. Emberek siettek a helyszínre segítetni a bajbajutottakon, amikor egy autóba rejtett robbanószerkezet lépett működésbe. Tizenegy ember meghalt, hetven megsebesült - közölte a helyi rendőrség. A Bagdadtól 50 kilométerre délre lévő Iszkandarija településen egy boltnál robbant pokolgép, két ember meghalt.
A vallási csoportok közötti harcok 2006-2007-es csúcspontja óta az erőszakos cselekmények száma ugyan élesen csökkent Irakban, de politikai bizonytalanságot kelt az országban, hogy a márciusi választásoknak nincs egyértelmű győztese.
Ijád Allávi volt miniszterelnök szektahatárokon átnyúló Iraki Blokkja az élen végzett a március 7-i parlamenti választáson, köszönhetően a szunnitáknak, akik tömegesen adták rá szavazatukat. Az országot jelenleg irányító, Núri al-Máliki kormányfő Jogállamiság nevű listája és a konzervatív síita Iraki Nemzeti Szövetség a múlt héten koalíciós megállapodást kötött a kormányzásra, amivel megfoszthatják Allávit attól a lehetőségtől, ő alakítsa meg az ország következő kormányát is. A kialakult helyzet a felbőszítette a szunnitákat.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.