Újjáépítés. Svenja Schulze német miniszter szerint cégekkel és kormányokkal is megállapodásokat kötöttek Ukrajna támogatására
Fotó: Facebook/Svenja Schulze
Több mint száz megállapodást kötöttek az Ukrajna támogatására szervezett berlini nemzetközi újjáépítési konferencián – közölte szerdán Svenja Schulze német fejlesztési miniszter a kétnapos rendezvény zárónapján.
2024. június 13., 08:592024. június 13., 08:59
2024. június 13., 09:012024. június 13., 09:01
A miniszter tájékoztatása szerint a cégekkel és kormányokkal kötött megállapodások egyebek között kölcsönöket tartalmaznak kisvállalkozásoknak, partnerségi programokat városoknak és szakképzési kezdeményezéseket.
Schulze szerint
A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 3000 résztvevő érkezett a német fővárosba.
Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.
„Ukrajnának erős gazdaságra van szüksége, hogy át tudja vészelni a háborút és újjá tudja építeni mindazt, ami megsemmisült” – hangsúlyozta Schulze, Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter oldalán.
amelyek az ukrán gazdaság gerincét alkotják. Az összefogás célja 4,5 milliárd euró összértékű kedvező hiteleket biztosítani az ezen körbe tartozó, munkahelyek 80 százalékát biztosító ukrán cégeknek. Korábbi programokkal együtt a hitelmennyiség így már meghaladja a 7 milliárd eurót is.
Schulze a német és ukrán polgármesterek tanácskozásán további partnerségeket sürgetett a városok között, hogy „minden egyes ukrán önkormányzatnak legyen legalább egy külföldi partnere”. A résztvevők soraiban jelen volt Vitalij Klicsko kijevi polgármester is.
A német-ukrán partnerségi hálózatnak több mint kétszáz helyhatósági tagja van, míg az ukrán települések összességében 2200 önkormányzattal állnak partneri viszonyban a világ 60 országában, főleg Lengyelországban, Litvániában, Németországban, Magyarországon és Romániában. Schulze rávilágított, hogy a kisebb ukrán települések nem rendelkeztek ilyennel, ezért fontos volt ezeket is bevonni Ukrajna lehetséges uniós integrációja előtt.
A konferencián elindítottak egy olyan kezdeményezést is, amely 180 ezer szakmunkás kiképzését szolgálja újjáépítési feladatokra. „Mindegy hányszor pusztítja el Oroszország a felsővezetékeket, kórházakat és épületeket, az ukránoknak meglesz a szaktudásuk és képzettségük ezek újjáépítésére” – mondta Schulze még a konferencia első napján. Az úgynevezett Szakmunkás szövetség Ukrajnáért kezdeményezésben részt vevő államok összesen több mint 700 millió eurót különítenek el erre a célra.
Közben
Elmondta, hogy a következő két nap folyamán a védelmi miniszterek felkészülnek a júliusi washingtoni NATO-csúcstalálkozóra, ahol a szövetségesek megvitatják, miként biztosíthatják Ukrajna hosszú távon kiszámítható támogatását.
A főtitkár felhívta a figyelmet, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás késlekedése a harctéren is érezteti hatását, a szövetségesek azonban ismét fokozzák támogatásukat: az Egyesült Államok a közelmúltban elfogadta a 60 milliárd dolláros segélycsomagot, Svédország, Spanyolország és Belgium egyenként több mint 1 milliárd euró új támogatást ígért, továbbá összesen 30 F-16-os vadászrepülőgépet is, Németország Patriot ütegeket, Olaszország pedig egy újabb SAMP/T légvédelmi rendszert ajánlott fel Ukrajnának.
Rámutatott, hogy
„Ezt a támogatási szintet minimum fenn kell tartanunk, mégpedig addig, amíg szükséges”– húzta alá.
Stoltenberg elmondta azt is, hogy
„Ez lehetővé fogja tenni számunkra a hadiipari gyártás növelését, és hosszú távú keresletet jelent majd az ipar számára, emellett döntéseket hozunk annak érdekében, hogy rendelkezzünk az új védelmi terveinkben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges képességekkel” – jelentette ki.
Mint mondta, a védelmi miniszterek megvitatják majd Oroszországnak a NATO-országokat érintő, egyre intenzívebbé váló ellenséges akcióit – a szabotázsokat, a kibertámadásokat és a dezinformációs erőfeszítéseket is -, továbbá tárgyalnak majd a nukleáris képességeknek a jelenlegi biztonsági környezethez való folyamatos hozzáigazításáról.
A főtitkár szerint
Rámutatott arra is, hogy Kína kulcsszerepet játszik Oroszország ukrajnai háborújának támogatásában, az Oroszország által tavaly importált mikroelektronika 90 százaléka kínai termék, és ezek olyan elektronikai berendezések, amelyek kulcsfontosságúak a rakéták, bombák és tankok gyártásához, amelyeket aztán Oroszország agressziós háborújában használ fel.
Szlovák védelmi miniszter: hazaárulás volt a vadászgépek átadása Ukrajnának, feljelentés következik
Robert Kalinák szlovák védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes a pozsonyi kormány szerdai ülése után bejelentette: feljelentést tesz az elődje által tavaly tavasszal Ukrajnának ajándékozott szlovák MiG–29-es vadászrepülők ügyében.
Szlovákia 2023 márciusában, Eduard Heger ügyvezető kormánya idején teljes vadászrepülőgép-állományát, 13 darab MiG–29-est, illetve egy Kub légvédelmi rendszert adott át Ukrajnának.
Jaroslav Nad akkori védelmi minisztert és a döntést is számos bírálat érte, részben az akkori ellenzéki pártok részéről, amelyek azt állították: a Heger-kabinetnek ügyvezető kormányként nem volt hatásköre ilyen fajsúlyos kérdésben döntést hozni.
Az ügyben az akkori ellenzék több alkalommal is rendkívüli parlamenti ülést indítványozott, de azok egyikét sem tartották meg a kormánypártok képviselőinek parlamenti obstrukciói miatt.
Robert Kalinák a szerdán bejelentett feljelentés okán rámutatott: Jaroslav Nad a vadászgépek elajándékozásával meggyengítette a szlovák fegyveres erőket, és ezzel az alaptörvény rendelkezéseivel ellentétes döntést hozott.
„Ilyen módon meggyengíteni a fegyveres erőket az alkotmánnyal szemben, ezt a mi politikai szótárunkban csak hazaárulásnak lehet nevezni” – szögezte le Robert Kalinák, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte.
Az ügyben tervezett jogi lépések megtételéről szerdán a szlovák védelmi tárca is tájékoztatta a szlovák hírügynökséget, rámutatva: az ügyvezető kormányként működő Heger-kabinetnek nem volt jogköre döntést hozni a vadászrepülők átadásáról. A tárca államtitkára, Igor Melicher ezzel összefüggésben elmondta: megpróbálták megtalálni a minisztérium dokumentumaiban azt az állítólagos jogi elemzést, amelyre a tárca akkori vezetője, Jaroslav Nad az ajándékozással kapcsolatban hivatkozott.
A miniszter Facebook-oldalán közzétett ugyan egy dokumentumot, ám sem ezt nem találták, sem arra utaló iratot, hogy ilyen szakvéleményt megrendeltek vagy készítettek volna.
„Kiderült, hogy a volt miniszter hazudott, amikor a MiG-29-es vadászrepülők Ukrajnának ajándékozása ügyében egy jogi elemzésre hivatkozott” – jelentette ki Igor Melicher.
Zelenszkij: Az orosz erők rakétacsapást mértek Krivij Rih városra, többen meghaltak
Oroszország rakétacsapást mért szerdán a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Krivij Rih városra, az eddigi adatok szerint nyolc ember vesztette életét, és legalább 21-en sérültek meg – közölte az ukrán elnök és a belügyminiszter.
„Az orosz terror minden nap és minden órában azt bizonyítja, hogy Ukrajnának partnereivel együtt meg kell erősítenie a légvédelmet. A modern légvédelmi rendszerek képesek maximális védelmet nyújtani az embereknek, városainknak és katonai állásainknak, és a lehető legnagyobb szükségünk van rájuk” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij a Facebookon.
Krivij Rih Zelenszkij szülővárosa, az orosz erők 2022 februárja óta több csapást is mértek a településre. Az államfő közzétette az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat által készített videofelvételt, amelyen rombadőlt házak, kigyulladt autók és mentést végzők láthatók, akik hordágyon hoznak ki a romok közül egy áldozatot.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint délután az ukrán légierő egy „gyors célpont” közeledését jelentette Krivij Rih felé. A helyi hatóságok nem sokkal utána arról adtak hírt, hogy légicsapás érte a várost, de részleteket nem közöltek. Később Ihor Klimenko belügyminiszter arról tájékoztatott a Telegramon, hogy nyolc ember meghalt, és legalább 21 ember megsérült, köztük két gyerek, további négy embert pedig eltűntként tartanak számon. Az orosz erők rakétatámadása a város egyik lakóövezetét érte – tette hozzá a miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!