
Viktor Janukovics
Tizenhárom év börtönre ítélte csütörtökön távollétében Viktor Janukovics volt ukrán államfőt a kijevi bíróság hazaárulás és háború kirobbantásában való bűnsegédlet címén – közölte Vladiszlav Devjatko bíró.
2019. január 24., 17:362019. január 24., 17:36
2019. január 24., 23:522019. január 24., 23:52
A bíróság ugyanakkor felmentette Janukovicsot az államhatár megváltoztatására irányuló, Oroszország vezetésének képviselőivel való együttműködésben megvalósuló bűncselekmény vádja alól.
Nem találta ugyanis a bírói testület kellően bizonyítottnak a vád részéről, illetve a tanúvallomások alapján, hogy Janukovicsot tájékoztatták volna az oroszok törvényellenes cselekedeteik végső céljáról – írta beszámolójában az Ukrajinszka Pravda hírportál. A bíróság megállapította továbbá: az ügyészség nem bizonyította, hogy a vádlott a határok megváltoztatásának céljával cselekedett. Janukovics nyilatkozataiban a bíróság nem talált ilyen akcióra való felhívást.
Az ítélet szerint Janukovicsnak több mint 98 ezer hrivnya (mintegy 3 ezer euró) eljárási költséget is ki kell fizetnie. Az ítélet kimondja, hogy Oroszország a Krím félszigeten agressziós cselekményt hajtott végre, így Janukovics tettei, amelyekkel ebben közreműködött, bűnsegédletnek minősülnek.
Azt a tényt, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen a Krím elcsatolásával, a bíróság azzal az érvvel támasztotta alá, hogy az önrendelkezési jog gyakorlását már megvalósították a félszigeten az 1991. évi népszavazáson, amelynek eredményeképpen kihirdették Ukrajna függetlenné válását.
A bírák hamisnak minősítették Janukovics azon kijelentéseit, amelyeket bizonyos ellene irányuló támadásokról, valamint az orosz ajkú lakossággal szemben a Méltóság Forradalmának nevezett 2014-es kijevi Majdan-tüntetések nyomán tapasztalható fenyegetésekről és egy humanitárius katasztrófa jeleiről tett. Az exelnök ügyvédei mindvégig kitartottak védencük ártatlansága mellett. Érvelésük szerint a Krím Oroszország általi bekebelezéséhez nem Janukovics, hanem a Majdan-aktivisták és az új ukrán vezetés tevékenysége vezetett.
A főügyészség a vádat főként arra az írásos nyilatkozatra alapozta, amelyben a leváltott államfő 2014. március 1-jén Moszkva ENSZ-képviseletén keresztül kérte Oroszország fegyveres erőit, hogy küldjenek csapatokat Ukrajnába, amit az ENSZ-ben is hivatalosan megerősítettek Kijevnek. Janukovicsot a parlament 2014. február 22-én menesztette hivatalából, az államfő akkor már menekülőben volt Oroszország felé. A döntés előzményeként a rendfenntartók éles töltényekkel lőttek a kijevi tüntetőkre, aminek következtében több mint százan veszítették életüket. A történteket elítélve Janukovics parlamenti híveinek többsége is az államfő leváltására szavazott.
Ezt követően a Krímet orosz fegyveres alakulatok szállták meg, majd márciusban Oroszország önkényesen elcsatolta a félszigetet egy általa kezdeményezett népszavazás eredményére hivatkozva, és még az év tavaszán most is tartó fegyveres konfliktust robbantott ki a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. A jelenleg is Oroszországban tartózkodó Janukovicsot távollétében ítélték el, ami azt jelenti, hogy ha sikerül őt valaha őrizetbe venni, akkor Ukrajnában letartóztatásba helyezik, és ezután kezdi meg letölteni büntetését.
A mostani ítélet még nem jogerős, ellene 30 napon belül fellebbezés nyújtható be. A terjedelmes, 143 oldalas ítéletet csaknem nyolc órán át olvasta fel a bíróság.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
szóljon hozzá!