
Olaf Scholz
Fotó: Facebook/Olaf Scholz
A koronavírus-járvány kezelése elleni radikális tüntetések sorozatához hasonló tiltakozó mozgalom indulhat el Németországban az energiaválság és az általános drágulás miatt a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) belső elemzése szerint – jelentette a Der Tagesspiegel című lap a hétvégi számában.
2022. szeptember 25., 13:222022. szeptember 25., 13:22
A BKA szerint ugyan egyelőre nem tapasztalni erőszakkal, zavargásokkal fenyegető forrongást a német társadalomban, azzal viszont lehet számolni, hogy a járványügyi intézkedések ellen szerveződött tiltakozó mozgalom akcióihoz hasonló tüntetések kezdődnek, ha a lakosság jelentős része a politikai döntések miatt veszélyben érzi az egzisztenciáját vagy ha ténylegesen veszélybe is kerül a megélhetése.
Ilyen helyzetben a szélsőbal és a szélsőjobb is aktivizálhatja magát. Szélsőbaloldali szervezetek blokád alá vehetnek energetikai cégeket vagy a védelmi iparban tevékenykedő vállalatokat, amelyekre az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben fokozott figyelem irányul.
Mindkét esetben előfordulhatnak bűncselekmények, és az Ukrajna elleni orosz támadással összefüggésben keletkező anyagi nehézségeket szélsőséges iszlamisták is megpróbálhatják kihasználni – áll a legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv elemzésében, amely szerint a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet már fel is szólította követőit, hogy aknázzák ki az „instabil európai politikai helyzetet”.
Dolgoznak egy újabb, ezúttal 65 milliárd eurós csomagon is, amellyel kapcsolatban Olaf Scholz kancellár szombaton megjelent heti videóüzenetében kiemelte, hogy „a törvényhozási gépezet beindult”, így „nagyon-nagyon gyorsan” gondoskodnak a rászorulók támogatásáról.
A villamos energia esetében a piaci szerkezet átalakítására törekednek, a földgáz esetében pedig felállítottak egy szakértői bizottságot és megkezdték az egyeztetéseket az Európai Unióval és a Németországba földgázt szállító partnerekkel – fejtette ki Olaf Scholz.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!