Barabás T. János
Fotó: Youtube
Szükséges Románia részvétele a NATO nemzetközi misszióiban, mivel nő a potenciális konfliktusgeneráló tényezők száma – nyilatkozta a Krónikának Barabás T. János, a magyar Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető elemzője az elmúlt napokban Afganisztánban elkövetett, két román halálos áldozatot követelő támadások kapcsán.
2019. szeptember 09., 19:202019. szeptember 09., 19:20
2019. szeptember 09., 19:232019. szeptember 09., 19:23
– A napokban az afganisztáni román nagykövetség ellen elkövetett támadás kapcsán ismét napirendre került a román szerepvállalás az Egyesült Államok nemzetközi katonai akcióiban. Afganisztánban például Románia közvetlenül a vezető hatalmak után következik a katonai kontingens létszámát illetően. Mi ennek az oka?
– Térségünk biztonságát az Egyesült Államok szavatolja, az amerikaiak voltak a legtámogatóbbak nyugati integrációnk folyamatában 1990 után. Természetes a Washingtonnal való szoros együttműködés.
Ennek logikus következménye az amerikai globális biztonságpolitika részeként a nemzetközi békefenntartásban és béketeremtésben lévő jelentős román részvétel.
Életét vesztette egy román katona csütörtökön Afganisztánban egy terrortámadás nyomán. Három nap leforgása alatt ő a második román áldozat a háború sújtotta ázsiai országban.
– Indokolt-e, hogy Románia ilyen mértékben vesz részt Washington oldalán világszerte a békefenntartónak nevezett műveletekben, vagy „túlbuzog”?
– A román igyekezet üdvözlendő, komoly szükség van rá, gondoljunk csak bele, hogy Ázsiában, Afrikában ugrásszerűen nő a népesség, elharapóztak a polgárháborúk, terrorista szervezetek, növekvő gond az élelmiszer- és vízbiztonság.
Ha Románia Schengen-tag lesz, saját földjén fogja tapasztalni a fejlődő világ gondjait.
A román közvélemény eleddig támogatta a külföldi katonai/rendőri/segélynyújtási küldetéseket, az elmúlt napok 2 román áldozata meglátásomban nem fog jelentősen változtatni ezen, bár a külföldről erőltetett információs háború, rémhírterjesztés, fake news sokat árthat. Azt bizonyossággal állíthatom, hogy Magyarország természetesen nem lesz ártó fél az információs hadviselésben, az okosabb politikusok rájöttek, hogy a két állam biztonsága, gazdasága összefonódott, ráadásul a felmérések szerint a románok megbíznak magyar szomszédjaikban, hiába a román hatalmi körök egy részének ellenséges propagandája.
A mostani román belpolitika turbulenciája, és a külpolitika Johannis elnök általi fokozottabb dominálása nem mondhatjuk, hogy kedvez a szorosabb kooperációnak, mert csökkenőben érdeklődésük Közép-Európa, a V4 iránt (pl. Meleşcanu idejéhez képest).
Fotó: MAPN
– Mi a „fizetség”, amit Románia ezen szolgálatáért kap vagy legalábbis remél?
– A nagypolitikában kerülik a fizetség fogalmát, de a biztonsági együttműködés bizalmat szül, ami kedvez a gazdasági kapcsolatoknak is.
Az USA kormányzata profitgaranciát nyújt egy sor amerikai nagyvállalatnak, ha Romániában fektetnek be, vagyis ha nyereségük nem ér el egy szintet, azt a washingtoni adminisztráció kipótolja. A kapcsolatok kiterjednek közös energia-, IT-, bányaügyi, pénzügyi projektekre, sőt ideológiai témákra is, így pl. Robert Kaplan volt amerikai kormányzati biztonsági tanácsadó olyan könyvet írt Romániáról és Erdélyről (In Europe’s Shadow: Two Cold Wars and a Thirty-Year Journey Through Romania and Beyond, 2016), amelyben elfogultan, kedvezőtlen színben tünteti fel a magyarokat, és csak román forrásokat idéz Erdélyről, magyarokat nem.
– Arányban van az általa kifejtett anyagi és emberi erőfeszítéssel?
– Nem tudom kvantifikálni, de az amerikai IT-befektetések elsőrangú fontosságúak az ország jövőjére nézve.
Fotó: MAPN
– Egyáltalán, az Egyesült Államok honorálni szokta az ilyen szövetségesi buzgalmat, vagy csupán a pillanatnyi stratégiai érdekei fényében nyújt bármilyen ellenszolgáltatást, ha nyújt?
– Az USA hosszú távú biztonsági partnerségben érdekelt, az egyéb hozadékok csak idővel jelentkeznek.
– Ha Magyarország ilyen mértékben venne részt a nemzetközi akciókban, az kedvezőbb elbánást eredményezne számára? Egyáltalán, Romániához mérten milyen mértékben van jelen a nemzetközi hadszíntereken?
– Geopolitikailag nem vagyunk olyan fontosak, mint Románia, katonai képességeink is korlátozottabbak. Az is érthető, hogy kevésbé vagyunk globális biztonságpolitikai szereplők, de EU-átlag felett veszünk részt mi is külföldi katonai és humanitárius missziókban NATO-, EU-, ENSZ-zászló alatt: védjük a balti légteret, békét ápolunk Afganisztánban, Boszniában, Koszovóban, keresztényeket támogatunk a Közép-Keleten, segélyt nyújtunk Afrikában, Ázsiában.
Magyarország Katonai Stratégiája megfogalmazza feladatainkat szövetségi rendszerünkben, nemzetközi kötelezettségeinket világosan. Sajnos, szemben a román törvényhozással, a magyar parlamentben már nincs ilyen egység, sok politikus ellenez egy sor külföldi szerepvállalást. Külföldi szerepvállalásunkban a humanitárius, orvosi, rendőri szerep jelentős, és arányosan kisebb a hasonló román tevékenységhez képest.
– Mennyire lehet közvetlen veszélyben Románia az Egyesült Államok ilyen mérvű kiszolgálása miatt?
– Románia USA-pártisága ellenére a terrorizmusnak kevésbé kitett ország volt az elmúlt évtizedben, és ez csak kisebb mértékben rosszabbodhat, mert az ország kevésbé van jelen az európai infrastruktúrában, médiában. Ez a kevés előnyök egyike, ha az állam egy civilizációs államcsoport perifériáján van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!