
Kegyelmet kapnak? Ha a törvényt minden illetékes fórum alkotmányosnak találja, nem kell felelősségre vonástól tartaniuk a függetlenségpárti katalán politikusoknak
Fotó: Albert Salamé
A spanyol parlament elfogadta a szeparatista katalán politikusok és aktivisták számára közkegyelmet biztosító amnesztiatörvényt csütörtökön Madridban.
2024. május 30., 14:332024. május 30., 14:33
2024. május 30., 14:382024. május 30., 14:38
A Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) által több mint fél éve benyújtott javaslatot
A kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) által több mint hat hónapja benyújtott javaslatot 177 igen és 172 nem szavazattal hagyta jóvá az alsóház.
A törvény kihirdetését követően a bíróságoknak két hónapjuk lesz tanulmányozni, hogy az új jogszabály miként befolyásolja a folyamatban lévő eljárásokat.
Az amnesztiatörvény lényege, hogy megszünteti a „büntetőjogi, közigazgatási és számviteli felelősségét” azoknak, akik közreműködtek a katalán függetlenségi törekvések előmozdításában a 2011 novemberétől 2023 végéig tartó időszakban.
Az előterjesztésről szóló parlamenti voksolás, és az azt megelőző rövid vita feszült hangulatban, számos bekiabálás mellett zajlott le.
példaként hozta fel, hogy a május 12-i tartományi választások eredménye már igazolta a szocialisták politikáját.
„Ez a hatalom elcserélése kiváltságokért” – ezekkel a szavakkal bírálta a jogszabályt Albero Núnez Feijoó, a legnagyobb ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) elnöke, hozzátéve, hogy
Személyes érdekeinek előtérbe helyezését rótta fel a miniszterelnöknek Santiago Abascal, a Vox párt elnöke, aki szerint az amnesztiában részesülő katalán politikusok „a legrosszabb bűnöket” követték el, amelyeket politikai képviselők elkövethetnek.
A spanyol parlament katalán függetlenségi pártjai történelmi napról, győzelemről beszéltek felszólalásaikban, de kiemelve azt is, hogy már eleve senki sem érdemelt volna börtönbüntetést.
– fogalmazott Míriam Nogueras, az Együtt Katalóniáért (Junt pel Catalunya) frakcióvezetője.
A függetlenségi párt abban bízik, hogy alapítója, Carles Puigdemont volt katalán elnök a jogszabálynak köszönhetően a nyáron büntetlenül visszatérhet Spanyolországba több mint hat éve tartó brüsszeli emigrációjából.
Isabel Díaz Ayuso, a madridi autonóm tartomány elnöke még a szavazás előtt egy csütörtöki interjúban közölte:
Hasonló lépést jelentettek be más, szintén néppárti vezetésű régiók is.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!