Fotó: Facebook/Szijjártó Péter/videó
A magyar külpolitika szíve közepe továbbra is a nemzetpolitika, amelynek keretében a kormány már több mint 60 ezer gazdaságfejlesztési pályázatot támogatott a szomszédos országok magyarlakta területein, ami 424 milliárd forintnyi beruházást indukált – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
2023. október 31., 13:022023. október 31., 13:02
A tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén leszögezte, hogy történelmi eseményekből fakadóan Magyarország és a nemzet határai nem esnek egybe, ezért fontos feladat a határon túli magyar közösségek erősítése.
„A mindenkori magyar kormánynak valóban a szívén kell viselnie a határon túl élő nemzeti közösségek sorsát” – fogalmazott.
Kiemelte, ehhez hosszú távú stratégiára van szükség, de
Hozzátette, hogy ezt meg is tették, a válasz pedig úgy hangzott, hogy mindennek az alapja a gazdasági fejlődés, ezért indítottak gazdaságfejlesztési programokat Ausztrián kívül minden szomszédos országban.
Aláhúzta: a kormány összesen 60 121 gazdaságfejlesztési pályázatot támogatott 216 milliárd forinttal, ezek eredményeként 424 milliárd forintnyi beruházás jött létre a szomszédos államok magyarlakta területein.
– tájékoztatott.
Úgy vélte, hogy a program sikeresnek bizonyult, „tipikusan win-win-win helyzetről” van szó, ezért Magyarország a határon túli gazdaságfejlesztési programokat a jövőben is folytatni fogja.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy
„Ezért a magyar külpolitikának az is mindig célkitűzése, hogy a szomszédos országokkal a lehető legjobb kapcsolatot tartsuk fenn” – szögezte le.
Üdvözölte, hogy idén minden szomszédos országgal történt előrelépés a kapcsolatban, vagy legalábbis nem következett be romlás. Szavai szerint egy kivétel van, Ukrajna, ugyanis a kárpátaljai magyarok folyamatos jogfosztása miatt állandósult a konfliktushelyzet a felek között 2015 óta.
„Az elmúlt nyolc évben a kormány a lehető leghatározottabban állt ki a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett. Ebben a tekintetben, azt gondolom, hogy a magyar politikában egyedülállónak minősíthető széles politikai egyetértés jött létre” – jelentette ki.
Arra is kitért, hogy ezt a kérdést a háború kirobbanásakor a kormány zárójelbe tette, viszont végül kénytelen volt módosítani ezen az álláspontján, amikor tavaly olyan törvényeket fogadtak el Kijevben, amelyek tovább rontották a magyar kisebbség helyzetét.
– figyelmeztetett.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a közös sikertörténetek tudnak olyan bizalmi alapot adni ezekben a kétoldalú kapcsolatokban, amelyekre építve adott esetben a nehezebb kérdések is megnyithatók azzal a reménnyel, hogy azokat egyszer közös megelégedéssel rendezni lehet.
Kulcsfontosságú kérdésnek minősítette a határok átjárhatóságát, hogy a szabályok betartásával utazók kulturáltan, lehetőleg rövid várakozási idővel és minél sűrűbben adódó lehetőségek mentén át tudjanak kelni Magyarország és a szomszédos országok határán.
Rámutatott, hogy
Érintette a határon túli magyarlakta területeken beruházásokat végrehajtani kívánó hazai cégek támogatásának ügyét is, s tudatta, hogy ma 231 ilyen beruházás zajlik kormányzati támogatással.
Maximálisan teljesültek a magyar gazdaságfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Románia által a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárások – nyilatkozta a Krónikának hétfőn Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes.
Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Előre megrendezett színjátéknak nevezte az orosz külügyminisztérium a múlt hétvégi romániai incidenseket, amelyek során három, az ország légterébe behatoló drónt is lelőtt a román légierő.
Amerikai Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártásáról is tárgyalt Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni Fehér Házban kedden – derült ki a zárt ajtók mögött tartott találkozóról szóló ukrán elnöki tájékoztatásból.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai hadsereg és a szaúd-arábiai erők közös precíziós csapásokat hajtottak végre Irakban „Iránhoz közel álló terroristák ellen”.
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden az Agerpres a dpa-ra hivatkozva.
Ha igaz is, hogy Oroszország segíti Iránt az Egyesült Államok elleni háborúban, nem sokat ér el vele – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Növényi eredetű anyag okozta a szennyezést a Fekete-Körösön, a vízvizsgálatok eredményei megfelelőnek minősülnek, újraindulhattak a szabadstrandok – közölte hétfőn a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig).
Két nappal a táborzárás után téma az anyaországi közéletben a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelynek idei kiadása mentén hétfőn is összecsaptak a Tisza Párt és a Fidesz politikusai.
Az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetének bekéretése határozott tiltakozó intézkedés, amelynek célja, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen mind Moszkvának, mind a NATO-szövetségeseknek – jelentette ki Oana Țoiu ügyvivő külügyminiszter hétfőn.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!