
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter/videó
A magyar külpolitika szíve közepe továbbra is a nemzetpolitika, amelynek keretében a kormány már több mint 60 ezer gazdaságfejlesztési pályázatot támogatott a szomszédos országok magyarlakta területein, ami 424 milliárd forintnyi beruházást indukált – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
2023. október 31., 13:022023. október 31., 13:02
A tárcavezető az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén leszögezte, hogy történelmi eseményekből fakadóan Magyarország és a nemzet határai nem esnek egybe, ezért fontos feladat a határon túli magyar közösségek erősítése.
„A mindenkori magyar kormánynak valóban a szívén kell viselnie a határon túl élő nemzeti közösségek sorsát” – fogalmazott.
Kiemelte, ehhez hosszú távú stratégiára van szükség, de
Hozzátette, hogy ezt meg is tették, a válasz pedig úgy hangzott, hogy mindennek az alapja a gazdasági fejlődés, ezért indítottak gazdaságfejlesztési programokat Ausztrián kívül minden szomszédos országban.
Aláhúzta: a kormány összesen 60 121 gazdaságfejlesztési pályázatot támogatott 216 milliárd forinttal, ezek eredményeként 424 milliárd forintnyi beruházás jött létre a szomszédos államok magyarlakta területein.
– tájékoztatott.
Úgy vélte, hogy a program sikeresnek bizonyult, „tipikusan win-win-win helyzetről” van szó, ezért Magyarország a határon túli gazdaságfejlesztési programokat a jövőben is folytatni fogja.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy
„Ezért a magyar külpolitikának az is mindig célkitűzése, hogy a szomszédos országokkal a lehető legjobb kapcsolatot tartsuk fenn” – szögezte le.
Üdvözölte, hogy idén minden szomszédos országgal történt előrelépés a kapcsolatban, vagy legalábbis nem következett be romlás. Szavai szerint egy kivétel van, Ukrajna, ugyanis a kárpátaljai magyarok folyamatos jogfosztása miatt állandósult a konfliktushelyzet a felek között 2015 óta.
„Az elmúlt nyolc évben a kormány a lehető leghatározottabban állt ki a kárpátaljai magyarok jogainak visszaadása mellett. Ebben a tekintetben, azt gondolom, hogy a magyar politikában egyedülállónak minősíthető széles politikai egyetértés jött létre” – jelentette ki.
Arra is kitért, hogy ezt a kérdést a háború kirobbanásakor a kormány zárójelbe tette, viszont végül kénytelen volt módosítani ezen az álláspontján, amikor tavaly olyan törvényeket fogadtak el Kijevben, amelyek tovább rontották a magyar kisebbség helyzetét.
– figyelmeztetett.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a közös sikertörténetek tudnak olyan bizalmi alapot adni ezekben a kétoldalú kapcsolatokban, amelyekre építve adott esetben a nehezebb kérdések is megnyithatók azzal a reménnyel, hogy azokat egyszer közös megelégedéssel rendezni lehet.
Kulcsfontosságú kérdésnek minősítette a határok átjárhatóságát, hogy a szabályok betartásával utazók kulturáltan, lehetőleg rövid várakozási idővel és minél sűrűbben adódó lehetőségek mentén át tudjanak kelni Magyarország és a szomszédos országok határán.
Rámutatott, hogy
Érintette a határon túli magyarlakta területeken beruházásokat végrehajtani kívánó hazai cégek támogatásának ügyét is, s tudatta, hogy ma 231 ilyen beruházás zajlik kormányzati támogatással.

Maximálisan teljesültek a magyar gazdaságfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban Románia által a budapesti kormánnyal szemben támasztott elvárások – nyilatkozta a Krónikának hétfőn Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes.

Romániából összesen 420 millió eurót kitevő beruházás érkezett Magyarországra, Bulgáriába, Csehországba és Lengyelországba, miközben az említett négy országból 5,1 milliárd eurót fektettek be Romániába, tehát az arány 1 a 12-höz.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
szóljon hozzá!