Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter: a nemzetközi közösségnek fontos kötelessége kiállni a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése ellen
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A nemzetközi közösségnek fontos kötelessége kiállni a nemzeti kisebbségek jogainak megsértése ellen, attól függetlenül, hogy ez hol, melyik országban történik – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Genfben.
2024. november 29., 15:012024. november 29., 15:01
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán elmondott felszólalásában aláhúzta, hogy Magyarország esetében a nemzet és az ország határai történelmi okokból kifolyólag nem esnek egybe, s ezért Magyarország külpolitikájának szíve közepe egyértelműen a külhoni magyar közösségek jogainak biztosítása.
„Sajnos a kárpátaljai magyar közösség tagjainak el kell szenvedniük, hogy súlyosan korlátozzák és sértik a jogaikat az anyanyelvi oktatáshoz, az anyanyelvű médiához, az anyanyelvű kultúrához, az anyanyelvű közigazgatáshoz” – fogalmazott.
Jól látható a világban, hogy a nemzeti kisebbségek védelmével foglalkozni kell – jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó pénteken Budapesten.
„Még olyan törvényhozási kísérletek is vannak, amelyek értelmében az anyanyelvhasználatot kitiltanák az iskolai órákról” – tette hozzá.
Az idei európai parlamenti választások eredményei az elkövetkező öt év szempontjából az őshonos kisebbségek helyzetében is változásokat hozhatnak. A nemzetállami elveket valló pártok térhódítása átrendezi a szakbizottságok összetételét is.
„A nemzetközi közösség kötelességének tartjuk, hogy kiálljon a nemzeti közösségek jogainak megsértése esetén, függetlenül attól, hogy az melyik országban történik” – szögezte le.
„A kisebbségek jogainak megsértése nem tekinthető kétoldalú kérdésnek. És remélem, hogy nem lesz kísérlet arra, hogy ezt így tekintsék” – összegzett.
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
A katari állami energetikai vállalat, a QatarEnergy bejelentette hétfőn, hogy felfüggeszti a cseppfolyósított földgáz (LNG) előállítását, arra hivatkozva, hogy iráni támadás érte két fontos gázfeldolgozó létesítményét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!