
Hazugságspirálba keverték magukat a román politikusok: közös megoldásról beszélnek, miközben ellenséges viselkedésükkel és hazugságaikkal teljesen ellehetetlenítik ezt az együttműködést – jelentette ki szerdán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a román kormányfő Magyarországot bíráló megjegyzéseire reagálva.
2015. szeptember 16., 15:492015. szeptember 16., 15:49
2015. szeptember 16., 16:112015. szeptember 16., 16:11
„Victor Ponta az elmúlt másfél napban olyan méltatlan kirohanásokat intéz folyamatosan Magyarország ellen, amely kirohanások kulturált európai politikushoz teljes mértékben méltatlanok” – mondta a tárcavezető az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.
Szijjártó Péter szerint talán az okozhatja a román politikusok frusztrációját, hogy a mostani helyzetben könnyen kiderülhet, fel vannak-e készülve a schengeni övezeti tagságra, és meg tudják-e védeni a határaikat.
Nem vették át Bukarestben a magyar nagykövettől a tiltakozó jegyzéket
A külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be, hogy Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet szerdán tiltakozó jegyzéket kívánt átadni a román külügyminisztériumnak Victor Ponta Magyarország-ellenes kirohanásai miatt. A nagykövetet ugyan fogadták, de nem voltak hajlandók átvenni tőle a jegyzéket, s ezzel a bukaresti külügyminisztérium megsértett egy „alapvető viselkedési normát” – közölte Szijjártó.
A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta, a tiltakozó jegyzékben a magyar kormány arra szólította fel Románia vezető politikusait, hogy hagyják abba a hazudozást Magyarországról, az ország méltatlan támadását és lejáratását.
Ponta: inkább egyes magyar vezetőket kellene kerítés mögött tartani
A román miniszterelnök szerdán kijelentette, a magyar vezetők hozzáállásának sajnos egyáltalán semmi köze az európai gondolatvilághoz a menekültválság tekintetében. Ponta megismételte azon korábbi kijelentését is, amely szerint a kerítés kiemeli Magyarországot az Európai Unió közösségéből.
A román kormányfő szerint inkább egyes magyar vezető személyiségeket kellene kerítés mögött tartani, megakadályozandó, hogy Erdélyben vagy Európában „járkáljanak” és furcsa kijelentéseket tegyenek.
A kormányfő a bukaresti parlament folyosóján nyilatkozott újságíróknak. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a Magyarország által épített kerítéssel kapcsolatban ő nem tett egyebet, mint a többi európai politikussal összhangban, elítélte Budapest „Európára nézve szégyenletes magatartását”.
Egy másik kérdésre válaszolva hozzátette: Budapest nem Bukaresttel, hanem valamennyi európai politikussal vitatkozik. Azt hangoztatta, hogy a kerítésépítés, valamint a kutyák és fegyverek használata nem oldja meg a menekültkérdést.
Ponta szerint Magyarországgal ellentétben a Románia által elemzett megoldási lehetőségek illeszkednek az Európai Unió által elfogadott keretbe.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter pedig újságíróknak nyilatkozva újfent kijelentette, hogy Magyarország mesterséges vitába akarja bevonni Romániát azért, hogy mérsékelje azt a közmegítélést, amely egyre jobban kezd kialakulni elszigetelődéséről, amelyet Budapest lépései idéztek elő.
A magyar–román határon tervezett kerítés megépítéséről Románia tájékoztatta az Európai Bizottságot – tette hozzá. Aurescu úgy vélte, hogy a kerítésre nincs szükség, mert nem léteznek valós információk arról, hogy a migránsok száma nőne a szerb–román határon. A román diplomácia vezetője szerint semmi nem indokolja a probléma ily módon való kezelését.
Szijjártó: Horvátországban félreértik a külső határok megvédésének fontosságát
Szijjártó Péter Zoran Milanovic horvát kormányfő azon kijelentésére is reagált, amely szerint Zágráb átengedi Horvátországon a menekülteket, és segíteni fog nekik, hogy eljussanak Nyugat-Európába. A külügyminiszter úgy véli, Milanovic „némiképpen félreérti a külső határok megvédésének fontosságát”, és ez a kijelentés valamelyest hitelteleníti a schengeni rendszerhez való horvát csatlakozási szándékot.
Zoran Milanovic a horvát parlament nyitóülésén egy bosnyák kisebbségi képviselő kérdésére reagálva úgy vélte, nem jó Magyarország politikája a migránsválsággal kapcsolatban. A politikus elmondta, idős emberek hívják (telefonon), akik emlékeznek a II. világháborúra, és szörnyülködnek a drótkerítés miatt.
Milanovic hangsúlyozta, hogy Horvátország kész befogadni és ha akarják, átirányítani a migránsokat, vallásuktól és bőrszínüktől függetlenül. „Horvátországon keresztül át fognak tudni menni, és mi erre a helyzetre felkészülünk. A végcéljuk Németország és Skandinávia, ezért nem értem Magyarországot, hogy miért nem engedi át őket\" – tette hozzá.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!