
Szijjártó: az EU gazdasági súlya csökken, ami szintén indokolttá teszi a bővítés fontosságát
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Ha az Európai Unió nem lép időben, ha nincs haladás a bővítés terén, akkor az unió az Egyesült Királysághoz hasonlóan a Nyugat-Balkánt is elveszítheti – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden Luxembourgban, az uniós tagországok általános ügyekért felelős minisztereinek egynapos találkozóján.
2021. június 22., 17:122021. június 22., 17:12
2021. június 22., 17:142021. június 22., 17:14
Szijjártó Péter magyar újságíróknak az ülés szünetében nyilatkozva hangsúlyozta: a bővítés kérdését Magyarország az egyik legfontosabb európai politikának tartja.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy
A versenyben az Európai Unió nem az egyedüli szereplő – mondta. Noha az uniónak lenne a legjobb esélye, hogy a versenyt megnyerje, mivel a térség országai az európai irányt választották, a Nyugat-Balkán transzatlanti irányultságát nem szabad természetesnek venni – emelte ki.
A miniszter azt mondta: az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióra. Hosszas tétlenkedés esetén a térség elvesztése reális forgatókönyv lehet az Európai Unió számára. Magyarország nem szeretné, hogy miután az EU elvesztette az Egyesült Királyságot, elveszítené a Nyugat-Balkánt is – húzta alá.
Beszélt arról is, hogy az EU gazdasági súlya csökken, ami szintén indokolttá teszi a bővítés fontosságát.
– fogalmazott.
Megemlítette: ha a NATO-tagság, a világ legerősebb védelmi szövetsége tagfelvételéhez szükséges kritériumoknak nemrégiben három térségbeli állam is meg tudott felelni, akkor nem érthető az EU késlekedésének oka. Az Európai Unió saját érdekeivel ellentétes politikát folytat akkor, amikor nem gyorsítja fel a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával és Montenegróval, és nem kezdi meg Észak-Macedóniával és Albániával, noha minden politikai és technikai feltétel adott – tette hozzá.
Magyarország álláspontja szerint
Szerbiát és Montenegrót gyorsan fel kell venni az Európai Unióba, az albánokkal és az észak-macedónokkal pedig meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – jelentette ki.
„Ha mindezt nem tesszük, akkor az Európai Unió nemcsak lemond egy elérhető sikerről, hanem azt is kockáztatja, hogy közvetlen szomszédságában a nyugalom, a béke és a gazdasági lehetőségek helyett stabilitási és biztonsági kockázatok léphetnek fel” – tette hozzá Szijjártó Péter.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
szóljon hozzá!