
Nem az Egyesült Államok az egyetlen olyan fejlett ország a világon, ahol fegyveres erőszak van, de az egyetlen, ahol ilyen gyakran követnek el fegyveres erőszakot – fogalmazott Barack Obama elnök kedden délelőtt a Fehér Ház Ovális irodájában, amikor bejelentette elnöki rendeletét a fegyverviselés és -eladás szigorítására.
2016. január 06., 16:202016. január 06., 16:20
Az elnöki rendelet – amelynek részleteit előző este a Fehér Ház már nyilvánosságra hozta – alaposabb és szélesebb körű ellenőrzést rendel el a potenciális fegyvervásárlók körében és mindenki számára engedélykötelessé teszi a fegyverek forgalmazását.
Az Ovális irodában jelen volt Joe Biden alelnök, Loretta Lynch igazságügyi miniszter és sokan, akiknek a hozzátartozói fegyveres erőszak áldozatai lettek. (Az Egyesült Államokban évente harmincezer ember esik fegyveres erőszak áldozatául.) Az elnöki beszédet Mark Kelly, Gabrielle Gifford – a 2011-ben fegyveres támadásban súlyosan megsebesített arizonai demokrata párti képviselőnő – férje vezette be.
„Az idő sürget bennünket” – fogalmazott Obama, aki a beszéd során többször is teret engedett érzelmeinek, szeme megtelt könnyel, hangja elcsuklott, s könnyeit törölgette, amikor az egyik fegyveres merénylet gyermekáldozatait emlegette. Példákat sorolt, tragédiákat, amelyek az előző években történtek. „Ennek véget kell vetni” – mondta. „Közömbösekké váltunk” – ismételte meg azt, amit már korábban, más beszédeiben is elmondott.
„Hiszek az amerikai alkotmányban” – mondta, utalva ezzel arra, hogy az amerikai alkotmány második kiegészítése minden állampolgár számára lehetővé teszi lőfegyver viselését. De „a fegyverlobbi a Kongresszust ugyan fogva tarthatja túszként, de egész Amerikát nem ejtheti túszul”. Kifejezte meggyőződését, hogy a szigorítás valóban változást hoz majd.
Obama bejelentésére azonnal reagált Paul Ryan, a képviselőház republikánus párti elnöke. „Az elnök intézkedései nem sértik az alkotmány második kiegészítését, de éberek leszünk” – nyilatkozta Ryan.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
szóljon hozzá!