Szétosztotta a menedékkérőket az EU

Miközben Romániának több mint ezer menekült jut, Magyarország az egyetlen olyan EU-tagállam, amelyik jelezte: nem kíván befogadni egyetlen menekültet és menedékkérőt sem. A belügyminiszterek a tervezett 20 ezer helyett 22 504 menekültet fogadnak be az Unión kívülről, konfliktuszónákból, menekülttáborokból, Irakból, Szíriából, Eritreából és Szomáliából. Viszont az elvárt 40 ezer helyett egyelőre 32 256 menedékkérőt vesznek át a két uniós „frontországból”, Olaszországból és Görögországból.

A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az Unión kívülről a legtöbb menekültet, 3500-at, Norvégia fogad majd be, mert ugyan az EU-nak nem tagja, de a projektben részt vesz. Ahogy Izland, Liechtenstein és Svájc is, ez utóbbi is több mint 500 menekült letelepítését vállalja. Szintén 2200 ilyen menekült letelepítését vállalják a britek. Olaszországból és Görögországból Németország vállalja a legtöbb, 10 500 menedékkérő befogadását. Franciaország 6752 embert fogad majd be. A többi ország vállalásaiban nagy a szórás. A legkisebb Málta mindössze 60 embert fogad be, egyes országok néhány száz menedékkérőt vállalnak majd át. Ezer fölötti menekültet fogad be Belgium, Csehország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország és Svédország is. Jean Asselborn, Luxemburg bevándorlási minisztere a tanácskozást követően emlékeztetett, hogy az állam-, illetve kormányfők döntése értelmében két év alatt kell a tagállamoknak önkéntes alapon 40 ezer embert átvenniük Olaszországtól és Görögországtól. „Nagyon közel a cél” – fogalmazott Asselborn, kitérve arra is, hogy az első évben megkezdődhet az áttelepítés, a második év célszámaihoz van még szükség további erőfeszítésre a tagországok részéről. Elmondta azt is, a luxemburgi elnökség célja, hogy az év végéig lezáruljon az a folyamat, amelyben a tagállamok önként vállalásokat tesznek.

A miniszter említést tett arról is, hogy Magyarországnak és Ausztriának is sajátos problémája van ezen a téren. „Egy olyan ország van, amely dupla nullát mondott. Meg kell érteni, hogy megvannak a maguk problémái, de azt is tudni kell, hogy ez milyen képet sugároz kifelé” – mondta Jean Asselborn. Kiderült, szeptembertől Olaszországban és Görögországban is létrejönnek az úgynevezett „hotspotok”, amelyekben uniós szakemberek segítségével az illegális bevándorlók közül kiszűrik azokat, akik valóban jogosultak menekültstátusra. Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos elmondta: csalódott, hogy nem sikerült elérni a kitűzött negyvenezres célt, de bízik abban, hogy az év végéig ez is megvalósul. A biztos ismét emlékeztetett, hogy a bizottság szerint önkéntes alapon ezt nehéz megvalósítani, ezért a brüsszeli testület új vészhelyzeti mechanizmus kidolgozására tesz majd javaslatot.

Kétféle kerítést épít Magyarország

Kétféle határzár építéséről döntött tegnapi ülésén a magyar kormány, a könnyen átjárható szakaszokon csaknem négyméteres kerítést épít a Belügyminisztérium és a honvédelmi tárca. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón közölte: a horganyzott kerítést a föld alatt másfél, míg a föld felett három méter magasan húzzák fel a szerb–magyar határtól 2,5 méterre. A határzár tetejére egy 70 centiméteres, úgynevezett NATO-drót is kerül. Hozzátette: kétféle határzár létesül, a csaknem 30–40 kilométernyi, ember által nehezebben járható szakaszon egyszerűbb kerítést építenek.