Fotó: Lockheed Martin
Veszélyes eszkalációhoz vezetne, ha Washington engedélyezné Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel mérjen csapást Oroszország nemzetközileg elismert területének mélyére – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televíziónak nyilatkozva.
2024. szeptember 12., 10:142024. szeptember 12., 10:14
„Ez egy újabb lehetséges eszkalációs lépés Washington részéről. Washington teljes ellenőrzést gyakorol Kijev felett. Kétségtelen, hogy kijevi vazallusai egyetlen lépést sem tehetnének az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek áldása vagy mindenféle segítsége nélkül, amely egyre mélyül és növekszik. Ez aggasztó, ez veszélyes, ez fenyegető, de eltökéltségünk a különleges hadművelet minden céljának elérése mellett rendíthetetlen” – mondta Rjabkov. A diplomata szerint a kockázat egyre nő,
„Ez nagyon rosszul végződhet számukra és mindazok számára, akik egyszerűen becsukják a szemüket e szörnyű valóság előtt” – fogalmazott Rjabkov. Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg az ATACMS rakétákat ugyanúgy meg fogja semmisíteni, mint a korábban szállított amerikai fegyverrendszereket. Leszögezte, hogy Moszkva nem fogad el semmilyen ultimátumot az ukrán konfliktussal kapcsolatban, akár Koppenhágában vagy Bürgenstockban – az Ukrajnáról szóló korábbi konferenciák helyszínein – mutatják be őket, a harctéren kialakult realitásokból kell kiindulni – írta az MTI.
Hétfő éjszaka harci drónok leptek el több, Moszkvához közeli települést, az orosz légvédelem a repülőszerkezetek többségét lelőtte. Közben orosz-kínai közös hadgyakorlat kezdődött a Japán-tengeren.
Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt a vádat fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint a NATO-közösség egésze áll minden orosz területen végrehajtott „terrortámadás”, egyebek között a Moszkvához közeli Ramenszkoje lakóházaira keddre virradóra mért dróncsapások mögött.
Kifogásolta, hogy a brit és amerikai hatóságok és a szakszolgálatok következetesen az orosz belpolitikai helyzet megingatására törekednek a „rendszeren kívüli” ellenzék támogatásával, amely nem ellenzékként, hanem a befolyásolás ügynökeként lép fel.
Victoria Nuland volt megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes egy minapi nyilatkozatát bizonyítéknak nevezte arra, hogy a nyugati országok ellenérdekeltek az ukrán konfliktus diplomáciai rendezésében. Mint mondta, Washington részese volt annak, hogy Ukrajna elutasította az Isztambulban 2022 tavaszán elért orosz-ukrán megállapodást. Nuland az Oroszországban külföldi ügynöknek nyilvánított Jurij Zigar újságírónak adott, a YouTube-on augusztus 30-án közzétett interjújában egyebek között arról beszélt, hogy amerikai részről Kijev számára előnytelennek minősítették a részvétele nélkül parafált megállapodást, amelyet az ukrán fél utólag mutatott meg neki.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Moszkva sem közvetlenül, sem közvetítőkön keresztül nem kapott felvilágosítást Berlintől Olaf Scholz német kancellár Ukrajnával kapcsolatos „béketervéről”. Megismételte, hogy az orosz fél nem utasítja el a tárgyalásokat, rámutatva, hogy a Scholz vezette német hatóságok csak úgy tudnák bizonyítani a békés rendezés iránti hajlandóságukat, ha abbahagynák a fegyverszállításokat Ukrajnának.
„Természetesen a kijevi rezsim által elkövetett terrortámadások elítélésével párosulva. És az egész tisztátalanság és abszolút náci ideológiai hozzáállás szponzorálásának megszüntetésével” – mondta Zaharova.
Bátornak és tiszteletre méltóak nevezte Robert Fico szlovák miniszterelnök szavait, amelyek szerint a nemzetközi közösségnek elfogadhatatlannak kellene minősítenie, hogy náci jelképeket harcoló fegyveres alakulatok működnek Ukrajnában.
Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!