Fotó: Lockheed Martin
Veszélyes eszkalációhoz vezetne, ha Washington engedélyezné Kijevnek, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel mérjen csapást Oroszország nemzetközileg elismert területének mélyére – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szerdán az RT televíziónak nyilatkozva.
2024. szeptember 12., 10:142024. szeptember 12., 10:14
„Ez egy újabb lehetséges eszkalációs lépés Washington részéről. Washington teljes ellenőrzést gyakorol Kijev felett. Kétségtelen, hogy kijevi vazallusai egyetlen lépést sem tehetnének az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek áldása vagy mindenféle segítsége nélkül, amely egyre mélyül és növekszik. Ez aggasztó, ez veszélyes, ez fenyegető, de eltökéltségünk a különleges hadművelet minden céljának elérése mellett rendíthetetlen” – mondta Rjabkov. A diplomata szerint a kockázat egyre nő,
„Ez nagyon rosszul végződhet számukra és mindazok számára, akik egyszerűen becsukják a szemüket e szörnyű valóság előtt” – fogalmazott Rjabkov. Kilátásba helyezte, hogy az orosz hadsereg az ATACMS rakétákat ugyanúgy meg fogja semmisíteni, mint a korábban szállított amerikai fegyverrendszereket. Leszögezte, hogy Moszkva nem fogad el semmilyen ultimátumot az ukrán konfliktussal kapcsolatban, akár Koppenhágában vagy Bürgenstockban – az Ukrajnáról szóló korábbi konferenciák helyszínein – mutatják be őket, a harctéren kialakult realitásokból kell kiindulni – írta az MTI.
Hétfő éjszaka harci drónok leptek el több, Moszkvához közeli települést, az orosz légvédelem a repülőszerkezetek többségét lelőtte. Közben orosz-kínai közös hadgyakorlat kezdődött a Japán-tengeren.
Marija Zaharova külügyi szóvivő szerdai sajtótájékoztatóján azt a vádat fogalmazta meg, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint a NATO-közösség egésze áll minden orosz területen végrehajtott „terrortámadás”, egyebek között a Moszkvához közeli Ramenszkoje lakóházaira keddre virradóra mért dróncsapások mögött.
Kifogásolta, hogy a brit és amerikai hatóságok és a szakszolgálatok következetesen az orosz belpolitikai helyzet megingatására törekednek a „rendszeren kívüli” ellenzék támogatásával, amely nem ellenzékként, hanem a befolyásolás ügynökeként lép fel.
Victoria Nuland volt megbízott amerikai külügyminiszter-helyettes egy minapi nyilatkozatát bizonyítéknak nevezte arra, hogy a nyugati országok ellenérdekeltek az ukrán konfliktus diplomáciai rendezésében. Mint mondta, Washington részese volt annak, hogy Ukrajna elutasította az Isztambulban 2022 tavaszán elért orosz-ukrán megállapodást. Nuland az Oroszországban külföldi ügynöknek nyilvánított Jurij Zigar újságírónak adott, a YouTube-on augusztus 30-án közzétett interjújában egyebek között arról beszélt, hogy amerikai részről Kijev számára előnytelennek minősítették a részvétele nélkül parafált megállapodást, amelyet az ukrán fél utólag mutatott meg neki.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy Moszkva sem közvetlenül, sem közvetítőkön keresztül nem kapott felvilágosítást Berlintől Olaf Scholz német kancellár Ukrajnával kapcsolatos „béketervéről”. Megismételte, hogy az orosz fél nem utasítja el a tárgyalásokat, rámutatva, hogy a Scholz vezette német hatóságok csak úgy tudnák bizonyítani a békés rendezés iránti hajlandóságukat, ha abbahagynák a fegyverszállításokat Ukrajnának.
„Természetesen a kijevi rezsim által elkövetett terrortámadások elítélésével párosulva. És az egész tisztátalanság és abszolút náci ideológiai hozzáállás szponzorálásának megszüntetésével” – mondta Zaharova.
Bátornak és tiszteletre méltóak nevezte Robert Fico szlovák miniszterelnök szavait, amelyek szerint a nemzetközi közösségnek elfogadhatatlannak kellene minősítenie, hogy náci jelképeket harcoló fegyveres alakulatok működnek Ukrajnában.
Ukrajna új tervét, amelynek célja, hogy Oroszországot a háború diplomáciai úton történő befejezésére bírja rá, várhatóan a második békecsúcson tárják a világ elé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!