2009. december 16., 09:262009. december 16., 09:26
A külügyi államtitkár, a magyar–szlovák kisebbségi vegyes bizottság társelnöke közölte: mivel a bizottság eddigi ülésein nem sikerült minden bizonytalanságot tisztázni, további egyeztetések szükségesek. Szabó Vilmos azt mondta: a szlovák kormánytól elvárható, hogy érdemben egyeztessen az ország kisebbségeivel a nyáron elfogadott és tiltakozást kiváltó államnyelvtörvényről.
A külügyi államtitkár felhívta a figyelmet arra is: a magyar és a szlovák kormányfő által szeptember 10-én Szécsényben elfogadott, 11 pontos nyilatkozat 5. pontjában a két fél vállalta, hogy elfogadja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának ajánlásait a szlovák nyelvtörvénnyel és annak készülő végrehajtási rendeletével kapcsolatban.
Szabó Vilmos emlékeztetett, hogy a magyar fél december 15-re, keddre javasolta a kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésének megtartását Budapesten, mivel a legutóbbi ülésen, december 4-én „a meghatározott napirendnek csak egy részét tárgyalták meg”, a pénteki meghívást azonban a szlovák fél nem fogadta el. Hangsúlyozta, hogy Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa és szakértői előzetesen késznek mutatkoztak arra, hogy a keddi egyeztetésen részt vegyenek.
A tárgyalások folytatásának szükségességéről szólva Szabó Vilmos kitért arra, hogy a szlovák nyelvtörvény végrehajtási dokumentuma, a magyar fél által megismert irányelvek olyan „új elemeket is behoznak, amelyek nem is szerepelnek a törvényben.”
Hozzátette, Magyarország a megismert irányelvek alapján nem látja, hogy azokban figyelembe vették volna az EBESZ kisebbségi főbiztosának a nyelvtörvényre, továbbá a kisebbségeket védő törvény megalkotására vonatkozó ajánlásait.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.