
Sulyok Tamás aláírja az alkotmánymódosítást / Archív felvétel
Fotó: Orbán Orsolya
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő a Facebook-oldalán. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.
2026. július 18., 19:362026. július 18., 19:36
2026. július 18., 22:212026. július 18., 22:21
Megjelent az alaptörvény 17. módosítása szombat este a Magyar Közlönyben, így hivatalosan is kihirdették a jogszabályt. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
„A magyar csodálatos nép, Európa erős és nagyszerű nemzete. Ez a nép számos nehézségen esett már át, de minden küzdelmében biztos pillérekre tudott támaszkodni. Az egyik ilyen biztos pillér az ezeréves alapokon nyugvó magyar jogfejlődésből adódott. A jog szeretete és tisztelete az én életemet is annak minden szakaszában meghatározta, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. A jogállamiság mindenekelőtt a jog tiszteletét jelenti, azaz a jog uralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett” – fogalmazott a Facebook-oldalán közzétett videóban Sulyok Tamás.
– tette hozzá.
Sulyok Tamás emlékeztetett: Magyarország Országgyűlése megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását.
„Ez a módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.
Ez az emberi viszonyokban mindenekelőtt az emberi méltóság tiszteletét jelenti, az intézmények közötti viszonyban pedig egymás alkotmányos szerepének, hatásköreinek tiszteletben tartását. Csak így tudja minden állami szerv betölteni saját alkotmányos szerepét és küldetését. Ezek az elvek egyben az európai kultúrához illő, civilizált és jogállami működés alapjai. Ezzel ellentétes út, ha a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmányos szabályok megkerülésével kívánja elérni céljait. A lemondásomat követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott: a hivatalban maradást” – fogalmazta meg az államfő.

Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
„Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein. A jog számomra alapvetés. Köztársasági elnökként feladataimat mindenkor az Alaptörvény keretei között, annak teljes tiszteletével láttam el. Ennek legfőbb bizonyítéka az is, hogy elmozdításomnak egyetlen módját az új kormánypárt mindvégig az Alaptörvény módosításában látta” – vallja az államfő.
Hozzáfűzte: a köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni.
„Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre.
Nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el” – szögezte le.
„A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.
Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli” – mondta a köztársasági elnök.

Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
„Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni.
Tisztelt Magyar Honfitársaim!
Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes.
Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket! Szeressük Magyarországot!” – zárta üzenetét Sulyok Tamás.

Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása – írta Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
Tagadja a bukaresti orosz nagykövetség, hogy kém lenne az az orosz állampolgár, akit a hét elején tartóztattak le szabotázsakcióra való készülődés gyanúja miatt.
Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
Jócskán meghaladja a vízummentességi programba (Visa Waiver) való bekerüléshez szükséges arányt az elutasított román vízumkérelmek száma – derül ki egy friss amerikai jelentésből.
Kis híján eltalálta a chișinăui repülőtérről való felszállás közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök repülőgépét az a feltételezhetően orosz Sahid-típusú drón, amely kedden megsértette a moldovai és román légteret – közölte a Kyiv Independent.
Az Egyesült Államok a háború további elhúzódására számít Ukrajnában, ezért arra szólította az országot támogató európai kormányokat, hogy fokozzák a katonai támogatást.
Szeptemberben ismét – hibahatáron belül – csökkent a Tisza Párt támogatottsága, miközben kismértékben nőtt a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora – állapította meg az Europion felmérése, amelynek eredményét szerdán közölték az MTI-vel.
Bűnözői és vállalkozói múlttal is rendelkezett Oroszországban az az orosz állampolgár, akit kedd este kémkedés gyanúja miatt 30 napra előzetes letartóztatásba helyeztek.
Magyarázkodni kényszerült Oana Țoiu román külügyminiszter, miután Románia támogatta az ENSZ Közgyűlésének határozatát a torzításmentes világtérkép használatáról.
A kormány kiutasított tíz orosz diplomatát Magyarországról – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter kedden. Moszkva azonnal reagált, és „kemény és a budapesti ruszofób lobbi számára fájdalmas” választ helyezett kilátásba.
1 hozzászólás