Kiállás. OanaȚoiu román külügyminiszter szerint az, hogy támogatta az új térképet, nem jelenti azt, hogy nem ismeri el a Krímet Ukrajna részeként
Fotó: Oana Țoiu Facebook-oldala
Magyarázkodni kényszerült Oana Țoiu román külügyminiszter, miután Románia támogatta az ENSZ Közgyűlésének határozatát a torzításmentes világtérkép használatáról.
2026. szeptember 08., 17:022026. szeptember 08., 17:02
A román diplomácia vezetőjének azért kellett megmagyaráznia szavazatát, mert a térkép ugyan immár az eddiginél helyesebb arányban ábrázolja a kontinenseket egymáshoz képest, azonban a Krímet nem Ukrajna részeként tüntette del.
„A jó térképek alakítják azt, ahogyan a világot látjuk. A térkép megváltozása megváltoztatja azt is, ahogyan a világot érzékeljük és megértjük. A történelmi torzulások kijavítása a világtérképeken szintén segíthet abban, hogy valósághűbben lássuk a világot. De főként azért, mert a térképeknek mindig pontosnak kell lenniük –
– írta Oana Țoiu az X-en.
Romania voted in favour of the UN General Assembly resolution promoting a more accurate representation of the world on maps.
— Toiu Oana (@oana_toiu) September 7, 2026
Good maps shape how we see the world.
Changing the map changes how we perceive and understand the world.
Correcting historical distortions in how we…
A reakcióra azután került sor, hogy
Kira Rudik ukrán képviselő azzal vádolta az ENSZ-t, hogy nem kellene „emlékeztetőre” szükség legyen arra vonatkozóan, hogy a félsziget Ukrajnához tartozik.
„2026-ban az ENSZ-nek nem kellene emlékeztetőre szorulnia: a Krím Ukrajnához tartozik. Szégyen” – írta az X-en a Kiev Independent szerint.
Az Ukrajnával való szolidaritásra hivatkozva Moldova is tartózkodott a szavazástól.
Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozat
A dokumentumot 164 ország támogatta.
Az Egyesült Államok ellene szavazott, míg további hat ország tartózkodott.
A határozat nem kötelező érvényű, így az államok nem kötelesek felhagyni a Mercator-térkép használatával.
A változás azonban idővel hatással lehet az iskolai tankönyvekre, a hivatalos dokumentumokra és a digitális platformokra.
Franciaország már bejelentette, hogy hivatalosan is felhagy a Mercator-vetület használatával, és helyette olyan térképet vezet be, amely jobban megmutatja a kontinensek valós arányait.
Mi az a Mercator-vetület?
A Mercator-féle vetület egy hengeres, szögtartó térképvetület, amelyet Gerardus Mercator flamand térképész dolgozott ki 1569-ben.
Lényege, hogy a Föld felszínét egy képzeletbeli hengerre vetíti, amelyet kiterítve sík térképet kapunk.
Az, hogy szögtartó, azt jelenti, a helyi irányok és szögek helyesen jelennek meg, ezért különösen alkalmas hajózási térképekhez.
Hátránya ugyanakkor a területtorzítás: a sarkok felé haladva a méretarány egyre jobban torzul. A sarkok elméletileg végtelen távolságra kerülnek, ezért maguk a sarkok nem ábrázolhatók. Ennek jellegzetes következménye például, az, hogy Grönland a térképen megközelítőleg Afrika méretűnek tűnhet, miközben Afrika területe valójában mintegy 14-szer nagyobb. A navigációban továbbra is fontos, de az internetes térképek, például a Web Mercator, elsősorban a térképi megjelenítés és a csempés térképrendszerek miatt használják.
A Mercator-vetület legnagyobb előnye a helyes irány- és szögábrázolás, legnagyobb hátránya pedig a nagymértékű területi torzulás a pólusok közelében.
A Mercator-vetület lecserélésének ötlete több hullámban merült fel, de a legismertebb bíráló és alternatíva-javasló Arno Peters német történész (1916–2002) , aki az 1970-es években hevesen támadta a Mercator-vetületet. Azt kifogásolta, hogy a vetület a magasabb szélességeken fekvő területeket – így Európát és Észak-Amerikát – aránytalanul nagynak, Afrika és Dél-Amerika trópusi területeit pedig túl kicsinek mutatja. Saját alternatívájaként a Peters-vetületet népszerűsítette, amely valójában lényegében megegyezik az 1855-ben James Gall által már leírt Gall-vetülettel. James Gall (1808–1895) skót lelkész és amatőr csillagász, aki már 1855-ben bemutatta azt a területtartó hengervetületet, amelyet később Gall–Peters-vetületként ismertek meg.
Nemzetközi egyházi és társadalmi szervezetek is felléptek az ügyben: Peters kampányának hatására például az Amerikai Egyházak Nemzeti Tanácsa (National Council of Churches) is támogatta a Gall–Peters-vetületet.
2017-ben a bostoni állami iskolák elkezdték lecserélni a Mercator-térképeket Gall–Peters-térképekre, részben azért, mert szerintük azok reálisabban érzékeltetik a kontinensek tényleges területét.
A szakmai közösség jelentős része magát a Mercator általános célú világtérképként való használatát is bírálta, de nem feltétlenül a Gall–Peters-vetületet tartotta jó megoldásnak. 1989-ben hét észak-amerikai földrajzi szervezet közös állásfoglalásban ellenezte a téglalap alakú világtérképek általános használatát – ebbe a Mercator és a Gall–Peters is beletartozott.
Ezért alakult ki később az inkább kompromisszumos vetületek – például a Robinson és a Winkel Tripel – használata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány kiutasított tíz orosz diplomatát Magyarországról – jelentette be Orbán Anita külügyminiszter kedden. Moszkva azonnal reagált, és „kemény és a budapesti ruszofób lobbi számára fájdalmas” választ helyezett kilátásba.
Oroszország egyes vélekedések szerint a jövőben megpróbálhatja valamilyen korlátozott akcióval tesztelni a NATO egységét.
Előrelépés történt a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak ügyében – közölte Orbán Anita külügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzésében.
Az Oroszországgal folytatott háború várhatóan a tél folyamán is folytatódni fog – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miután Kijevben tárgyalásokat folytatott Donald Trump legfőbb küldötteivel.
A szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt kaphatta a legtöbb szavazatot a kelet-németországi Szász-Anhalt tartományban vasárnap tartott választásokon az exit poll-felmérések szerint.
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!