Fotó: Nato.int
A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR kész beavatkozni a régió stabilitásának bármilyen veszélyeztetése esetén – jelentette be szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, Aleksandar Vucic szerb elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
2022. augusztus 17., 17:482022. augusztus 17., 17:48
2022. augusztus 17., 18:042022. augusztus 17., 18:04
Stoltenberg a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozva kijelentette: a NATO koszovói jelenléte a stabilitást szolgálja.
A NATO mintegy négyezer, a helyszínen szolgálatot teljesítő katonája kész segítséget nyújtani a feleknek ez irányú törekvéseik megvalósításában” – fogalmazott a NATO-főtitkár.
Stoltenberg hangsúlyozta: arra ösztönzi a két ország vezetőjét, tanúsítsanak önuralmat a megbeszélés során, és törekedjenek egymás álláspontjának megértésére.
Egymás megértése a helyzet elmérgesedésnek megelőzését szolgálja – húzta alá.
Kijelentette: noha a helyzet javult, minden fél, különösen a belgrádi és pristinai tisztségviselők felelőssége, hogy megakadályozzák az eszkalációt.
A NATO-főtitkár azt megelőzően találkozott a szerb elnökkel, hogy csütörtökön tartják az Európai Bizottság szervezésében a Szerbia és Koszovó kapcsolatának helyreállítását célzó úgynevezett Belgrád-Pristina párbeszéd ülését.
Aleksandar Vucic a sajtótájékoztatón azt mondta, nehéz tárgyalásokra számít a Belgrád-Pristina párbeszéd keretében, ugyanis – mint fogalmazott – „a felek szinte semmiben sem értenek egyet”. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a tárgyalók megtesznek mindent a megoldás érdekében.
„Remélem, elég bölcsek leszünk ahhoz, hogy megoldásra jussunk kompromisszum elérésével. A béke és a stabilitás a legfontosabb Szerbia számára” – fogalmazott Vucic, majd hozzátette:
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád továbbra is saját tartományának tartja a többségében albánok lakta déli területet. A két fél között 2013-ban kezdődtek meg a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások, de 2018-ban meg is szakadtak, mert Koszovó 100 százalékos vámot vezetett be a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező árukra. Az intézkedést később visszavonták. A kapcsolat rendezése mindkét fél számára azért is fontos, mert csak így tudják folytatni a megkezdett uniós integrációt.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
szóljon hozzá!