A boszniai háborúban 1992 és 1995 között mintegy 35 ezer ember tűnt el, közülük mintegy 7600-at máig keresnek. A legtöbbüknek Srebrenica környékén veszett nyoma
Fotó: Wikipédia/Michael Büker
Elismerte felelősségét és megbánását fejezte ki szerdai nyílt levelében Radislav Krstic, a boszniai Szerb Köztársaság hadseregének egykori tábornoka, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtás támogatásáért és segítéséért – közölte a Szabad Európa Rádió balkáni irodája az internetes oldalán.
2024. november 14., 12:392024. november 14., 12:39
A volt tábornok a szabadlábra helyezését kérő levelében azt írta, hogy ő maga is megszavazná az ENSZ Srebrenicáról szóló határozatát. „Nincs szavazati jogom, mert az én nevem is szerepel ebben a határozatban, mert elképzelhetetlen és megbocsáthatatlan bűncselekményt követtem el” – szögezte le Krstic a bíróság elnökének írt levelében.
Radislav Krstic júniusban nyújtotta be szabadlábra helyezési kérelmét az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusának (MICT), valamint írt egy levelet, amelyet szeretett volna nyilvánosságra hozni. A levelet az MICT szerdán tette közzé.
Az egykori katonai vezető korábbi szabadlábra helyezési kérelmeit az általa elkövetett bűncselekmények súlyossága miatt elutasították.
Radislav Krsticet a hágai Nemzetközi Törvényszék 2001-ben elsőfokon 45 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte népirtás elkövetéséért. Ezt a törvényszék fellebbviteli tanácsa 2004-ben 35 év letöltendő börtönbüntetésre enyhítette, a srebrenicai népirtásban történt részvétel miatt. Ez volt az első jogerős ítélet, amelyben a törvényszék megállapította, hogy a boszniai szerb hadsereg népirtást követett el Srebrenicában.
Az egykori tábornok a nyílt levélben kijelentette, elfogadja a törvényszék 2001-ben és 2004-ben hozott ítéleteit.
„Tudtam, hogy a parancsnokságom alá tartozó erők alkalmazása jelentősen hozzájárul a bosnyák foglyok kivégzéséhez” – szögezte le a levélben Radislav Krstic. Azt is megerősítette, hogy 1995. július 10. és 13. között részt vett az emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésében, amikor bosnyák civileket erőszakkal telepítették ki Potocariból.
Levelében közölte, szeretné, hogy ha azt olvasnák és megértenék azok a fiatalok, akik a volt Jugoszlávia területén élnek, hogy soha többé ilyen ne fordulhasson elé. „Soha többé ne legyen háború, soha többé ne legyen halál azért, mert valaki más vallású, nemzetiségű vagy meggyőződésű, soha többé nem történjen népirtás!” – fogalmazott.
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.
a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de a történteket nem lehet népirtásnak minősíteni.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt, és a Balkán mészárosának is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.
A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven embert ítéltek el összesen több mint 700 év börtönbüntetésre, négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.
A Srebrenicában történtekért a legtöbb ítéletet boszniai bíróságok mondták ki, de Hágában, Szerbiában és Horvátországban is születtek ítéletek a srebrenicai mészárlás ügyében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálatok kereszttüzébe került hazájában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amiért leváltotta tisztségéből védelmi miniszterét. A távozó Mihajlo Fedorov védelmében utcára vonultak az emberek Kijevben.
Az Ukrajnának nyújtott támogatás titkosításának feloldásával kapcsolatban Nicușor Dan államfő szerdán kijelentette: mivel a támogatásnak katonai vonatkozásai is vannak, úgy a helyes, ha annak részletei továbbra is titkosak maradnak.
Egy román állampolgár életét vesztette, egy másik pedig súlyosan megsérült a kedden egy brüsszeli toronyházban keletkezett tűzben – közölte szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Lemond parlamenti mandátumáról Szijjártó Péter, és a BYD-nél vállal munkát. Ezt a fideszes képviselő közölte Facebook-oldalán szerdán.
Az amerikai haderő ismételt támadást indított iráni célpontok ellen – közölte a hadsereg Középső Parancsnoksága (CENTCOM) hétfőn. Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy folytatódnak az Irán elleni hadműveletek.
A magyar Országgyűlés 139 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását. A szavazást követően a Tisza Párt parlamenti frakciója és a kormány tagjai felállva tapsoltak.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
Életkori korlátozásokra van szükség az internetes platformokon, ami nem arról szól, hogy a gyerekek hozzáférhetnek-e a közösségi médiához, hanem arról, hogy a közösségi média hozzáférhet-e a gyerekekhez, és ha igen, mikor.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövet meglepetésének adott hangot a nyilvánosságban megjelent reakciók miatt, amelyeket a Moldovai Köztársaság és Románia nyelvére és vallására vonatkozó kijelentése váltott ki.
Hubert Knirsch chișinăui német nagykövetet azzal vádolják, hogy tagadja Besszarábia román identitását, miután a diplomata megkérdőjelezte azokat az állításokat, miszerint a moldovaiaknak és a románoknak ugyanaz a nyelvük és ugyanaz a vallásuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!